Hol találtál Józsi bá' -ról szóló cikkre. Jó szokásához híven szerényen elhallgatta a téglatörténet nevéhez köthető számtalan kutatási eredményét. Akik jártak Nála ugyis tudják miről beszélek. Valami hihetetlen varázsa van az egész háznak, vagyis inkább egy kisebb házimúzeumnak. Azt csak szeretném, hogy ennyi évesen is legyen ennyi energiám!
Megjött az irodalom. Kapitány Úrnak sok szeretettel küldöm. Asszem Orcá-val meg van beszélve. Persze Béla tégláját is viszi. Ez olyan mint egy telekocsi szolgálat.
Józsi bácsi most dolgozik az óbudai téglagyárakat bemutató könyvén. Én Óbudán laktam 5 évig, nagyon közel áll hozzám e városrész. Nagyon várom a könyv megjelenését, de szerintem pár év múlva esedékes.
A "Victoria" téglám is innen származik, neki is van egy db. Valamikor az 1800-as évek végén működött a Victoria téglagyár a Bécsi út - Vörösvári út sarkán a hegy felöli oldalon (ma Eurocenter).
Inkább úgy fogalmaznék hogy ő az az ember aki 18 év munkáját beletette a nemrég megjelent Kőbányai Téglagyárak című könyvébe. Nagyon hasznos iromány azoknak, akik érdeklődnek a címeres téglák és azok eredete,története iránt.
Örülök, hogy ismét jelenkeztetek, bár ezeket a képeket korábban már felraktátok.
Őszintén szólva nagyon várjuk (és nem csak én!) a gyüjteményed páratlanul szép tégláiról a fotókat- mindannyiunk okulására, ahogy azt a 195-ös hozzászólásban igérted.
Amikor a zsigerek a szokásostól eltérően működnek: egy bontott épület, kerítés látványa, egy felállványozott új épület / nagy valószínűséggel egy régi helyére építik és ha már régi, akkor.../, egy betonkeverő zúgása, egy sittes konténer feltűnése a láthatáron, útszéli depók. Én nyaralni is úgy mentem Szarvasra, hogy a műanyag ládát vittem magammal.
:o)) Köszi előre is, már közben böngésztem a fórumotokat. Nem,nem vagyok gyűjtő,de faterom nem hagyott békén, valakinek kellenek ilyenek meg őt is érdekli :o)
Lassan engem már mindenféle irodalom kezd érdekelni ez ügyben. Vajon az már függőség, amikor a kocsim csomagtartójában tartok egy nagy kartondobozt (a leendő tégláknak), benne egy véső és egy kőműves kalapács és amerre járkálok, lesek ki az autóból, hol van éppen épületbontás? :-)
A legfrissebb könyv: Kádár József : KŐBÁNYAI TÉGLAGYÁRAK 2480 FT.
Ebben tokkal -vonóval mindent megtalálsz. Józsi bá' címe: Bp. Toronya u 1. A telefonszámát ha addig valaki meg nem előz, csak holnap tudom idevarázsolni, mert a címlistám útban van hazafelé.
További irodalom szerintem bármelyikünktől szerezhető. Hozzám fordulhatsz a Lővei-féle, győri téglákat feldolgozó katalógusáért.
Tudtok olyan irodalmat ajánlani, amiben leírások vannak ritkaságok,címeres téglák eredetéről,készítéséről? Böngésztem már könyvtárak oldalán,de hátha Ti többet tudtok! Az sem baj,ha fotók vannak.
Kénytelen vagyok vissztérni a normál megszólításhoz, mivel " keresztfaterod" sem használja már. No : mit tudnál mondani ennek a téglának az eredetéről? Esztergomban találtam ezt is , meg ezt a koronásat is.
A koronásat csak úgy küldöm azoknak akik szerertik az ilyeneket.
Sokkal jobban jártál volna ha én megyek hozzád, mert az én autómba nem tudtad volna azt a hatalmas mennyiséget bepakolni amit nekem szánsz, de a Nyakashegyiébe (hál Istennek) igen! :-))))
Jól látod, olyannyira padlástégla méretű, hogy az is.
A méretekről: a falazótégla mindíg is hasáb alakú volt. Inkább az oldalak arányát írom le, mert az a tényleges mérettől függetlenül kb 4:2:1. Az Árpád-háziak korában többnyire 24x12x5-6 cm.,de ismerünk 40x20x4 cm -t is. A középkor végétől áttértek a láb alapú méretszabványra (különbségek abból adódnak, hogy más mérettel, 28-32 cm számolták a láb- at), az arány azonban maradt.
A járólap tégla ugyancsak heterogén, vannak 30x30 (pl.von Baden, Győr), vagy 15x15 (pl.Hántai Prépostság) méretűek is.