"A nemrég elhunyt Svetlana Rjabceva az egyik legjelentősebb moldáv régész, aki a magyar korai történettel foglalkozott, és ő kimutatta, hogy Moldávia területén a 10. századi magyarsággal kapcsolatba hozható emlékanyag nem szűnik meg a 9. század végén."
Sőt, nemrég idéztek itt egy orosz régészt is (Bilfer fórumtárs), hasonló megállapítással (kb): a ruszok (varégok) csak a magyarok késői távozása után tudtak csak délebbre hatolni, és ezen szlávokra az uralmukat kiterjeszteni.
Mindenesetre Evilathtól messzire jutott a tudomány ...
Itt van négy kultúra a Kárpát-medence környékéről: a Kr. e. 9. századtól feltűnő szkíták, a Kr. u. 300-as évek végén megjelenő hunok, az 500 körül bejövő avarok és rá 4-500 évvel a honfoglaló magyarok. Ránézésre mindegyik hasonlóan íjfeszítő, lovat használó, nomadizáló kultúra. Mit mond a régészet: van köze ezeknek egymáshoz? Állítható – mint ahogy a pozsonyi csata-film állította – rokonság, folytonosság ezek között?
Langó Péter: „Ha nálunk az egyetemen anyagismereti vizsgán egy első- vagy másodéves hallgató nem tudja elkülöníteni az avarkori és a magyar honfoglalás kori emlékeket, akkor valószínűleg megbukik. Nagyon jellegzetesen eltérő és nagyon jól meghatározható emlékcsoportokról van szó. Egy szkíta kori nyílcsúcsot egy 10. századi nyílcsúcstól egy elsőéves egyetemi hallgató is el tud különíteni. Hun és avar kori nyílcsúcsokkal ugyanez a helyzet. […] Ezek között a régészeti kultúrák között tehát nem tudunk folytonosságot kimutatni.”
No meg:
"Mennyire lehetünk ma optimisták a magyar őstörténet kutatásával?
Igaz Levente: „A munkát folytatni kell. Akár tanárként, akár hagyományőrzőként tekintem magamat – a kettő váltakozik –, nem lehet megállni, azok a pofonok, amiket kapunk, inkább erőt adnak. Sajnos a Pozsonyi csata c. film nem segít nekünk. Sőt: rosszabbul sült el, mint gondoltuk.”
"Langó Péter: „Nem akarok belemenni nyelvészkedésbe, mert nem vagyok nyelvész. De régészeti anyagokból is ki lehet indulni. A nemrég elhunyt Svetlana Rjabceva az egyik legjelentősebb moldáv régész, aki a magyar korai történettel foglalkozott, és ő kimutatta, hogy Moldávia területén a 10. századi magyarsággal kapcsolatba hozható emlékanyag nem szűnik meg a 9. század végén. […] Ha ehhez hozzákapcsoljuk, amit Gáll Erwin, Révész László és Horváth Ciprián régészek írtak le a Dunántúl egy jelentős részének, a Felvidék és Erdély egy részének feltételezett benépesítéséről, akkor elképzelhető, hogy volt egy 895-ös első honfoglalás, és később egy második érkezés is, ami pedig a 10. század közepén jelenik meg. Ez utóbbinál a Dnyeszter folyó mentéről, a Rjabceva áltaél meghatározott területről érkezhettek honfoglaló csoportok, akik azokon a területeken telepedtek meg, ahol korábban nem volt magyar szálláshely, így magyar jellegű lelet sem. Mindez persze csak ötlet, egy elmélet, de lehet mellette érvelni.”
Bizony, bizony, ezt már itt is pedzegettük páran (soros temetők 950 utáni nyitása, stb.)
Tényleg volt "kettős honfoglalás" akkor, csak nem László Gyula módra ...
2021 első HetiVálasz-adásában a magyar őstörténet vitás kérdéseit beszéljük át Langó Péter régésszel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének egyetemi docensével és Igaz Levente történész, történelemtanár, hagyományőrzővel. Kiinulópontunk a nagy felzúdulást keltett pozsonyi csata-film, mégsem „műelemzés” lesz ez. Szkíta–hun–magyar rokonság, kettős honfoglalás, Kurultáj, hagyományőrzős viták – 65 perc tabuk nélkül a legkorábbi magyar történelemről, tudományos alapokon.
Frontális akkor támadtak amikor a hónuk alatt volt a tolólándzsa amivel a gyalogos formációkat képesek voltak szétzilálni. De ezen lovasok nem harcoltak az összezavart gyalogos alakulattal,ugyanis a lovasok nagy veszélyben voltak ha belegabalyodtak az embertömegbe,mivel a lovakat könnyen, alulról oldalról halálra sebezhették.
Azért jó ez a cikk, mert rájuk biztosan nem lehet azt mondani, hogy "a balliberális média képviselői, akik szándékosan gúnyt űznek a dicső magyar múltból". Hiszen ők is pont ezt a dicső magyar múltat elevenítik fel. A jobbító szándékuk tehát aligha megkérdőjelezhető.
Jó lenne, ha néhányan szét tudnák választani egymástól az egyszerű trollkodást (azért erre is volt példa a sajtóban) és a szakszerű és jogos kritikát (a történészek és hagyományőrzők tollából származó kritika 99,99%-a ilyen, ráadásul kimondottan visszafogottak).
És igen, ők is említik, hogy az elit nehézlovasság azért elit, mert kisszámú (ez egyébként egyszerű logikával belátható, ha minden harcos ilyen fegyverzetű lett volna, akkor mihez képest lett volna elit?), hogy a frontális támadás pajzsfal ellen hülyeség, azt pedig Szabados (MKI) nyilatkozta már több helyen, jóval a film megjelenése előtt is, hogy - amennyiben akkor még élt - Árpádot, a szakrális fejedelmet biztosan nem engedték volna még csatába sem, nemhogy az első vonalba. Ez nyugati szokás volt, a keleti hadvezetésben ez sohasem volt divat. És az anakronizmusokat is kiemelték.
Úgyhogy, megnyugodtam, hogy amik engem legjobban zavartak a filmben, azok zavarták őket is. A "csomagolás", az animáció minősége számomra másodlagos, ha a tartalom rendben lett volna, azt minden további nélkül meg tudnám bocsátani. Ha viszont a tartalom gyenge, azt a legprofibb animáció sem teszi védhetővé a szememben.
"Már nem dolgozik a Magyarságkutató Intézetben az a két régész, akik ha visszafogottan is, de nyilvánosan kritizálták az intézet pozsonyi csatáról szóló animációs filmjét. A Telex információi szerint Haramza Márknak és Kiss P. Attilának ezzel összefüggésben, retorzióként szűnik meg a munkaviszonya."
Modndom, hogy trollkodsz. Amit a topiktársak sem tűrnek el. Tapasztalhattad.
Tudomásul kell venned, hogy itt nincs mondanivalód. Nem kötelező megnyilvánulnod, nem szenvedsz miatta hátrányt és hátrébb sem kerülsz az oltásért sorbaállók közott.
"Mi bizonyitja hogy a magyaroknak volt egy szarmata erdetű nehézlovas elitcsapata?Eree hastingsi csata meg a pártus eredetű nehézlovasság nem válasz."
bizonyítani nem bizonyítja, de erősíti a feltételezést. az, hogy még nem találtak egy kínai tipusú nehézlovassereget, még nem ok, hogy ne gondoljunk rá.
"Az 1-2 km széles gyepüsáv az hogy jött ki tudományosan ?"
bizonyítani nem bizonyítja, de erősíti a feltételezést. az, hogy még nem találtak egy kínai tipusú nehézlovassereget, még nem ok, hogy ne gondoljunk rá.
"Az 1-2 km széles gyepüsáv az hogy jött ki tudományosan ?"
az nem feltétetelezhető, hogy csak lovasaik voltak egy csatában. ez elképzelhetetlen egy sztyeppei lovas népről. nem illik az életformához, csak a lovasság!
Elmondták már neked, akkor sem értetted. És nem is fogod,sohase.. Retirálj tehát méltósággal. Vagy azért, mert elálmosodtál. És holnap más topikon ébredj. Adios.
