"Az R' rendszerben a fény 300m-t tesz meg. (Kiinduló adat.)"
Tehát az urhajó hosszát R' rendszerben 300 m -nek mérték mozgás közben ->
R' rendszerben mindegy hogy milyen irányban világítasz s mindegy hogy milyen sebességgel haladsz akkor is 300 m-el és c vel kell számolni (a világegyetem is ~1/10c vel tágul ha jól emléxem és még sincs különbség a méréseknél akárhogy forgatod a mérőt és a lámpát) és a megkapott idő is R' -re érvényes:
300m/300 000 000m/s = 1/1 000 000sec.
R rendszerre peddig kiszámolom (fejből sajna nem megy :)) de most mennem kell.
Nem akarok utánakeresni, hogy pontosan hogyan fogalmaztad meg, de nem is annyira fontos.
Azzal egyetértesz, hogy a távolodó űrhajóban a fény kivülről nézve hosszabb utat tesz meg azonos iránynál, illetve közeledő űrhajóban (ellenkező iránynál) rövidebbet?
Az R rendszer legyen a Földhöz rögzítve, az R' pedig a Földhöz képest 0.5c-vel mozgó űrhajóhoz. Az egyik esetben az űrhajó egyik végpontjától indítunk egy fénysugarat a másik végpontja felé úgy, hogy a fény a mozgással azonos irányba terjedjen. Az R' rendszerben a fény 300m-t tesz meg. (Kiinduló adat.)
A másik esetben az űrhajó közeledik 0.5c-vel a földi megfigyelőhöz képest, de a fénysugár távolodik tőle. (Igazából mozoghat az űrhajó ugyanolyan irányba is, a lényeg, hogy a fénysugár ellentétes irányú legyen.) Én már leírtam a számításaimat, kérdés, hogy nektek milyen számok jönnek ki a fény által megtett távolságokra és az ahhoz szükséges időre.
"Ha nem ismernéd a Lorentz transzformációkat, akkor a specrel posztulátumait Te hogyan alkalmaznád?"
Sehogy, mert biztosan hibás eredményt kapnék
"Szerintem Te írtad korábban, hogy azokból az állításokból a Lorentz transzformáció jön ki."
Szerintem én azt írtam, hogy Lorenz-transzformáció lehetővé teszi a fénynek, hogy állandó legyen a sebessége... ja és a mérések alátámasztják...
Nem értetted meg, hogy mit írtam. Se a távolságokra, se az időkre nem hagyományos mosóport használtam, ahogy Te írod. A fény sebessége pedig mindkét rendszerben állandó a számítás szerint. Távolodásnál kivülről nézve a fény nagyobb távolságot tesz meg, mint belülről, közeledésnél pedig kisebbet, az időket ennek megfelelően korrigáltam, hogy a fény sebessége azonos legyen mindkét rendszerben. Így jött ki a fény által megtett útra egyik esetben 600m, a másikban pedig 200m, (ha jól emlékszem) az időkre pedig 2us és 666ns, az 1 us helyett, amit a 300m távolságra számolni lehet.
Ha nem ismernéd a Lorentz transzformációkat, akkor a specrel posztulátumait Te hogyan alkalmaznád? (Szerintem Te írtad korábban, hogy azokból az állításokból a Lorentz transzformáció jön ki.)
Hi Ixrose itt is :) hátha itt többre megyünk egymással :)
A példádra nem reagáltak igazán hát megpróbálom mert engem is kb. olyan mélysében és szinten érdekel a dolog mint téged.
Kérés : Légyszi írd le a példád mégegyszer reméljük utoljára de olyan bontásban hogy R rendszer R' rendszer ... ki ill. melyik F1, F2, F'1, F'2 megfigyelő melyik rendszerben van melyik rendszerben mit és hol mér ill. a mérőeszközök pl. óra ........ melyik rendszerben van (mozog áll?)
Ha kérhetem vezesd le a számításaid részletesen s ha lehet idődilatáció és lorentz tranzformációval is.
Ha jól értelmeztem a példád ez az egymáshoz képest mozgó rendszerekben egy adott helyen (origóegybeesésnél) kibocsátott táguló fénygömb sugár paradoxa (ki van a középpontban ???). Ezt a paradoxont lehet magyarázni a relavval.
Ha leírod javíthatjuk a számolásokat ill. esetleges félreértelmezéseket megvitathatjuk (remélem nagyobb eséllyel mint az előzőt) Persze nem biztos hogy nincs igazad......
Mit kellene megmagyarázni? Hagyományos modóporral mosva a távolságok állandóak, az idő abszolút, a fénysebesség nem állandó; új, korszerű mosóporral mosva a fénysebesség állandó, minden más függ a megfigyelő sebességétől. Namostan te ezeket össze akarod keverni, és csodálkozol hogy piszkos maradt a ruha...
Nem szeretnék én vegyessalátát, kiszámoltam a két rendszerben megtett utakat és a hozzá tartozó időket, hogy a hányados értéke c legyen, aztán összehasonlítottam a sajátidőket, és a változások nem voltak szinkronban egymással. Ezt nem magyaráztad még meg.
Ho-Ho! mármint feltéve hogy a megfigyelő maga is inerciarendszer... ha mondjuk valaki az oszlop körül szaladgál, az a saját rendszerében nyugalomban van, és az oszlop kerülgeti őt..
"Ebben az esetben viszont a elmozdíthatatlan oszlop fog nagy sebességgel mozogni, ami megint ellentmondásos."
Azért ne túlozzunk... nem arról van szó, hogy az oszlop minden megfigyelőhöz képest nyugalomban van (ez lehetetlen), hanem arról, hogy minden megfigyelőhöz képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, akárhány ágyúgolyó találja is el
"Hát, olyan, aki azt gondolja, hogy az általános relativitáselméletnek az a kiindulópontja, hogy minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű. Tehát teljes joggal használom a hozzám rögzített vonatkoztatási rendszert a golyó mozgásának a leírására. Ez a leírás egyenértékű bármilyen más leírással. Olyan nics, hogy valami valójában megáll. Csak olyan, hogy valamihez képest."
Erre en erdemben aligha tudok valaszolni, leven laikus, de ugy latom, lxrose annal inkabb jol reagalt ra.
"Mi lenne, ha legalább ebben a fiktív példban a mai fizika keretei között maradnánk? Ahol elvileg lehetetlen, hogy fénysebességre gyorsulj. Hacsak nem sikerül olyan jól a fogyókúrád, hogy teljesen elveszted a nyugalmi tömegedet:-)"
Elvileg lehetetlen a fenysebesseg valoban. De en csak arra reagaltam, amit te irtal. Egyebkent is szerintem ennel a pontnal mar reg nincs paradoxon ;-)
"Hát, olyan, aki azt gondolja, hogy az általános relativitáselméletnek az a kiindulópontja, hogy minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű. Tehát teljes joggal használom a hozzám rögzített vonatkoztatási rendszert a golyó mozgásának a leírására. Ez a leírás egyenértékű bármilyen más leírással. Olyan nics, hogy valami valójában megáll. Csak olyan, hogy valamihez képest."
Ebben az esetben viszont a elmozdíthatatlan oszlop fog nagy sebességgel mozogni, ami megint ellentmondásos.
Nem értetted meg a számításomat, ha ezt kérdezed. Miután mindkét esetben úgy számoltam, hogy a fény az adott megfigyelő rendszerében c, ezért úgy érzem, felesleges a kérdés.
Milyen relativitás-szakértő vagy te, hogy nem tudod, hogy azért, mert hozzád képest megállt, valójában nem állt meg?
Hát, olyan, aki azt gondolja, hogy az általános relativitáselméletnek az a kiindulópontja, hogy minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű. Tehát teljes joggal használom a hozzám rögzített vonatkoztatási rendszert a golyó mozgásának a leírására. Ez a leírás egyenértékű bármilyen más leírással. Olyan nics, hogy valami valójában megáll. Csak olyan, hogy valamihez képest.
nem zárom ki az elérhetőségének elvi lehetőségét
Mi lenne, ha legalább ebben a fiktív példban a mai fizika keretei között maradnánk? Ahol elvileg lehetetlen, hogy fénysebességre gyorsulj. Hacsak nem sikerül olyan jól a fogyókúrád, hogy teljesen elveszted a nyugalmi tömegedet:-)
A te sebességed változott, nem a golyóé. Milyen relativitás-szakértő vagy te, hogy nem tudod, hogy azért, mert hozzád képest megállt, valójában nem állt meg? :-)
Nocsak, neked már sikerült megcáfolnod a relativitáselméletet?
Nem, csak nem zárom ki az elérhetőségének elvil lehetőségét :-)
Sztem ezzel az a baj, hogy ha csak felgyorsulsz te is, akkor a golyó sebességén semmit se változtattál, le se lassítottad, pláne nem állítottad meg...
Már miért nem? Kezdetben hozzám képest v sebességgel mozgott, miután pedig ráültem, 0 sebességgel. Vagyis hozzám képest megállt. Bizony, hogy megállítottam!
...elvileg fénysebességre is gyorsulhatsz
Nocsak, neked már sikerült megcáfolnod a relativitáselméletet?
én azt hiszem, hogy egy paradoxon képes rávilágítani valaminek az elvi lehetetlenségére. pl. utazás a múltba. nem voltam ott. ha ott lehetek, az nem az a múlt, ahova menni szerettem volna.
Ugyanis bármit meg lehet állítani olyan módon, hogy felgyorsulok az ő sebességére, más szóval, "meglovagolom". Ekkor hozzám képest nyugalomban lesz, tehát megállítottam. Egyetlen esetben nem tudom ezt megtenni: ha az a valami fénysebességel mozog. Tehát, ha ez az ágyugolyó megállíthatatlan, akkor meglovagolhatatlan. Ha meglovagolhatatlan, akkor fénysebességgel mozog. Vagyis ő egy zárus nyugalmi tömegű valami. Vagy egy foton, vagy egy neutrínó (esetleg antineutrínó). Legyen neutrínó. Ekkor tök símán át tud menni az oszlopon anélkül, hogy az oszlop megmozdulna, vagy ő maga lelassulna, irányt változtatna, vagy megállna.
(Milyen jó is ez a fizika, itt mindig van kibúvó:-))
Kicsit valóban infantilis a kielemzés, de úgy tűnik, én is ilyen vagyok :-D
Hát nem is tudom, szerintem kicsit komolytalanná teszi az amúgy is elvi szinten létező (vagy nem létező) paradoxon elemzését, ha a megállíthatatlanság fogalmába még beleértünk bármiféle irányváltoztatást is. Amúgy talán valóban az elméleti szituációban ugyancsak elméletileg lehet az is, amit te mondasz*. A végeredmény különben is ugyanaz, mint amit én is mondtam: nincs is paradoxon. Vagyis a te példád szerint se, meg szerintem se. Csak szerintem már visszapattanás sincs :-)
*Mivel végülis valóban nem áll meg akkor se, ha visszapattan.