A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Jobb eredményt lehet Brémában egy ejtökísérlettel elérni, ha a próbtestek tényleg szabadon esnek a vákuumban (pl. fénysorompókkal), vagy legalább is az ejtökapszula is evakulálva van.
Szász az elméletében "Physics of Elementary Processes" levezette, hogy a testek szabadesése NEM LEHET EGYETEMES, hogy a kémiai elemek ezreléknyi nagyságrendü (!) eltérést mutatnak. Az experimentum crucis ezt alátámasztotta.
Szász evvel az akadémikus fizikának, aki az UFF-ben hisz, egy nagy pofont adott.
A szabadesés egyetemessége azt állítja, hogy minden próbtestre az a(próbatest)-nek nullának kell lennie, mert az alumíniumból álló próbatest gyorsulása vákuumban ugyanakkora mint a próbatesteké.
Ez nem jött be, a Pb, C és Li kisebb gyorsulással esett mint Al.
Ez az experimentum crucis falszifikálta az UFF-et, a fizikusok meg a fejükön állnak.
Robi000001: "Elég látványos a videó, és még el is lehet gondolkodni rajta, de csak ez alapján elég nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Számos egyéb hatás is befolyásolhatta az eredményt, nem csak a gravitáció."
Nem 'számos' hatás, hanem csak az elektromágnesesség
m(test;i) a(test) = F(e.m.) + F(grav.)
A messzemenö következtetés onnan jön, hogy 118 kép áll rendelkezésre a próbatestek mozgása meghatározására a 4.7 sec alatt, a próbtesteket kb. 1 mm pontossággal le lehet olvasni a képekröl és röviddel az ejtökapszula kioldása utáni idötöl kezdve egész addig, amíg a sebességek növekednek, ezt az egyenletet
x(t) = v0(próbatest) t + a(próbatest)/2 t^2
a két paraméterrel v0(próbatest) és a(próbatest) fittelni lehet, a próbatestek eltérö gyorsulásai meghatározására (10^-5 a pontosság).
Ilyen ejtökísérlete nem végzett el eddig a fizika!
"A szaksajtó azonban óvatos. Brémában most külön állást hoztak létre, hogy ellenőrizzék az eredményeimet. "
Eztte nyilatkoztad a Nepszabadsagban ket eve. Akkor meg nem uldoztek a tudomanyodat? Mit tortent azota ezzel az allassal es mire jutott az, aki az eredmenyeidet volt hivatott ellenorizni?
Elég látványos a videó, és még el is lehet gondolkodni rajta, de csak ez alapján elég nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Számos egyéb hatás is befolyásolhatta az eredményt, nem csak a gravitáció.
Nekem pl. az gyanús, hogy a jobb oldali ólomkorong olyan szép egyenletesen halad, egyáltalán nem gyorsul a többihez képest (ha a gravitációs erő lenne eltérő, akkor másképp gyorsulna). Szóval szerintem lehet csak az induláskori rezgés indította útjukra a korongokat, legalábbis én erre tippelnék.
El lehet érni valahol a mérések valami komolyabb leírását? Pl. hányszor lett végrehajtva a mérés, milyen átlagok/szórások voltak...
Neked meg figyelmedbe ajánlom, hogy vedd a G(Newton) mért értékeit (a szórás több mint 2%!) és számítsd ki, hogy ez ilyen nagy útkülönbségekhez vezet 100 m esés után!
"G is far away from being a constant" talán a mért G nem? Ezt senki nem vitatja sem a codata sem iau nem pontszerű hanem intervallum becslést ad mind. Biztos elrontasz valamit ha neked olyan nagy az intervallum.
Arra a matematikai metódusra, ami megmagyarázta, hogy a kvantumjelenségek nem az energia kvantáltságára kell visszavezetni, a referee-k pl. az írták, hogy akkor a szerzönek mindent a modern fizikában máshogyan kell megmagyaráznia. Ezt Szász meg is tette, persze nem egy cikkben, hanem a könyvében.
