A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
Szerinted létezhetne kvantummechanika nélkül? (Ill. általában a modern fizika nélkül...)
Az ITER-el meg az a helyzet, hogy azért elég speciális követelmények szükségesek a magfúzió elindításához, pl. olyan hőmérséklet, amit egyetlen szilárd anyag sem tud elviselni. Így elsősorban technikai akadályok vannak, és nem az fizikával van gond. Amúgy meg összevetném ezt az összeget azzal, amit az emberiség mondjuk vadászgépek kifejlesztésére költött. Nem olyan sok ez a 60 milliárd...
Szász stratégiája az volt, hogy beépítette a részecskefizikába a gravitációt is (ez hányzott onnan) és kidobött a részecskefizikából mindent, aminek ott semmi helye nem volt. Ez a stratégia önmagában nem szolgálja azt, hogy az elméletét megismerjék, és elfogadják...
Nem a testek energia megmaradásra építi a mozgásegyenletek levezetését, konzervatív kölcsönhatások nem léteznek, és pontos kezdö feltételek ismerete (ill. feltételezése) sem állja meg a helyét. Nem sok marad vissza a klasszikus fizikából se.
Ezt meg sem tudod ítélni, mert nem ismered a stratégiáját.
Szász stratégiája az volt, hogy beépítette a részecskefizikába a gravitációt is (ez hányzott onnan) és kidobött a részecskefizikából mindent, aminek ott semmi helye nem volt.
Ha jó lenne a stratégiája, akkor hogyhogy még egy cikket se tudott publikálni, miközben mások sokkal nagyobb őrültségeket is el tudnak sütni? Meg hogy lehet, hogy sehol sem lehet róla olvasni?
Se a specrel, se az áltrel nem kell a kutyának sem. A kvantummechankát meg egész más lábra állítja.
Ezzel csak az a gond, hogy a mai kvantummechanikát elég jól tudják használni a mindennapi fejlesztésekre is, feltűnt volna, hogy ha alapjaiban hibás lenne. Pl. ha e miatt nem működne egy számítógép. Na most ezek után, ne várja senki sem el, hogy csak úgy lemondjanak egy működőképes eszközről.
A klasszikus fizika nem marad változatlan.
Miben változtatja meg a klasszikus fizikát? (A gravitációs erő értékét leszámítva)
No most en elakadtam ennel az egyenletnel. Ennek miert kene igy lenni? mit jelent az N es mit az m. Nem egyertelmu ugyanis, hogy az m az egy proton/elektron tomege vagy a testben megtalalhato osszes proton/elektron tomege ennek megfeleloen nem lehet ertelmezni az N-et sem. Es meg mindig nem ertem, hogy ez mibol jon ki...
A mostani fizika patch work, ezeregy tarthatalan feltevéssel. A feltevéseknek csak az a szerpe hogy a fizika egy bizonyos ágában meg tudja magyarázni a megfigyeléseket. De igy is óriási szakadékok tátonganak mindenhol. A legrosszabban ismert diszciplin a gravitációs fizika!
Rudi, különben csak egy alapelméletre van szükség a fizikában (csak egy univerzum van) de az jó legyen, ami azt jelenti hogy elég általánosnak kell lennie, ellentmondásmentesnek kell lennie és a prognózisai meg kellenek feleniük a kísérletei eredményeknek.
Rudi: "A könyvet nem valószínű, hogy a kezembe venném.." Csak akkor hogyan állítod azt, hogy Szász úrnak alapvetöen hibás a stratégiája. ( = elöitélet)
Jó hagyjuk az elméletezés!
Csak még ennyit:
A fizikának fogalma sincs hogyan kell kiszámítani a súlyos tömeget, de Szász tudja
m(test;g) = N (m(P) - m(e).
A nyugvó tehetelen tömegre sinvcs a fizikának egy kifejezése ezt is tudja Szász
m(test;i) = N (m(P) + m(e) ) 2 M m(e) - E(kötés)/c^2
vagy ha ezt ki akarod fejezni a súlyos tömeggel akkor
m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test))
Mivel ismerjük az izotópok tehetelen tömegét a delta(test) is ismerjük, persze ismert izotópösszetételnél.
A testek súlyos és tehetelen tömegét olyan pontosan ismerjük mint az m(P)-t és az m(e)-t. Csak a stabil elemirészecskéknél tételezhetjük fel, hogy a súlyos tömeg azonos a tehetelen tömeggel. Igen is összekötöm az ejtökíserletet a kétféle tömeg arányával
a(test) - a0 (1 + delta(test)).
A klasszikus fizika nem marad változatlan.
Se a specrel, se az áltrel nem kell a kutyának sem. A kvantummechankát meg egész más lábra állítja.
Különben nem egy darab kísérlet alapján állítottam, hogy a fizika érvénytelen.
A fene tudja. De nem furcsa, hogy ezt más méréseinél felhánytorgatod, a tiednél meg természetesnek veszed? Meg az sem, hogy ezeket a méréseket csak te kérdőjelezed meg?
Egyébként hogyan és mire hatna ez az elektromágneses erő?
"Jobb eredményt lehet Brémában egy ejtökísérlettel elérni, ha a próbtestek tényleg szabadon esnek a vákuumban (pl. fénysorompókkal), vagy legalább is az ejtökapszula is evakulálva van."
Most akkor azt akarod mondani, hogy a testek nem is vakuumban voltak? Egyebken valaki mar kerdezte, hogy miert is nem egyformak a testek? Milyen meresi pontatlansag adodik abbol, hogy a testek alakja es tomege nem azonos...
meg egyszer mgkerdezem mert ugy latom, hogy elkerulte a figyelmedet: mi van a bremai egyetemen direkt a te erdemenyeidet ellenorizesere letrejott allashellyel?
A súlyos és tehetetlen tömeg egyenlősége csak elég pontatlanul van igazolva
Az eltérés valóban ( <10-12 )elég pontatlan. :-)) Eötvös mérése 100 évvel ezelött <10-9-et adott. Erre jön valaki egy 10-5 pontosságú méréssel és elvárja, hogy ne röhögjék körbe.
Egyébként végeznek méréseket ott, ahová Szász urat nem engedik be. A mérési pontosságot nem tudják arra a szintre nyomni, hogy a mért különbségek értékelhetőek legyenek.
A könyvet nem valószínű, hogy a kezembe venném, de ha valahol megvan pdf-ben, akkor ránéznék.
Ennyi kézzelfogható elöny mellett komolyan kell venni Szász elméletét, még akkor is ha a fizikus community nehezen tudja elképzelni hogy Einsteinnek nem volt igaza!
Egyrészt Einstein eleve tévedett néhány dologban. Másrészt a valóságot (ill. annak egy részét) igen sokféle elmélettel lehet (többé-kevésbé jól) leírni. A mostani elméletek azért elég jól használhatók, szemben az itt-ott felbukkanó, alapjaiban hibás elméletekkel. Talán ezért is az ellenállás az új elméletekkel szemben.
Amúgy szerintem Szász úrnak alapvetően hibás a stratégiája.
A súlyos és tehetetlen tömeg egyenlősége csak elég pontatlanul van igazolva, először ezzel kéne foglalkoznia. Erre lehet kísérleteket végezni, amik még akár publikálhatók is. De a kísérletet összekötni egy olyan elmélettel, ami számos ponton mond ellent az elterjedt (és amúgy jól bevált, a mindennapi életben felhasznált) fizikának szerintem hiba. Hogy miért? A súlyos és tehetetlen tömeg egyelősége vagy egyenlőtlensége olyan sok területet nem érint a fizikában. Pl. (szinte) a teljes klasszikus fizika lényegében változatlan marad (max. bekerül egy anyagfüggő konstans oda, ahol gravitáció van). Az elektrodinamikára és a kvantummechanikára sincs olyan nagy hatással, de még a speciális relativitáselméletet se bolygatja, csak az általánosat. Szóval egy darab kísérlet alapján azt állítani, hogy érvénytelen a fizika, nem túl bölcs dolog. Először legyen igazolva az, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg nem azonos, ha ez megvan, utána lehet agyalni a felfedezés hatásain.
Szász Gyula "Physics of Elementary Processes"-e azért érdemli meg az Új Fizika elnevezéset, mert az egész fizikát új (és most az elöször ellentmondásmentes) alapokra állította. Még a testek/részecskék energiamegmaradását sem fogadta el, csak a kvantált töltésekre alapuló megmaradási törvényeket.
Einstein energiszikus felfogású volt, a hipotézisei/posztulátumai mind metafizikus ízüek, olyan értelemben, hogy nem alapulnak kísérleti eredményekre. Einstein még arra sem számított/még azt sem vette számításban, hogy a testek súlyos és nyugvó tehetetlen tömege eseteg különbözhet, a tömeg-energia ekvivalenciát deklarálta, amit Szász megérthetö módon, nem fogadott el. De Szász Einstein foton hipotézisát sem fogadta el és ezt is meglehet érteni. Persze ezek mind a fizikus community nézetei ellen dolgoznak, ezért nagy az ellenállás az akadémikus fizika oldaláról.
Ennyi kézzelfogható elöny mellett komolyan kell venni Szász elméletét, még akkor is ha a fizikus community nehezen tudja elképzelni hogy Einsteinnek nem volt igaza!
Ha kezdbe vennéd Szász Gyula könyvét láthatnád, hogy a négy stabil elemirészecskék e,p,P és E elemi g-töltése |g(k)| = g m(k), k=e,p,P,E, mint kvantált Maxwell töltés, az elemi elektromos töltésük |q(k)| = q mellett, egy ellentmondásmentes, axiomatikus fizikát engedett megfogalmazni.
Ez megoldott rengeteg alapvetö fizikai poblémát, amin a fizikusok kirágták a fogukat az elmúlt 100 év alatt.
Megengede a kvantummechanika új megfogalmazását (a Planck állandó egy Lagrange multiplikátor!), az atommagok és az instabil részecskék szerkezetére kaptunk egy megoldást, az Egyesített Mezöelmélt is meg van oldva, bele értve a sötét anyagot, a tér-idö szerkezete Minkowski-féle (a tér nincsen meggörbítve) és a kvantumgravitációt is megértettük.
Robi000001: "az, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg nem egyenlő, önmagában nem igazolja az elméletét, legfeljebb cáfol néhány másikat (amitől az elméleti fizikusok vakargathatják a fejüket .."
Ez igaz ugyan, de egyszerübb ötlet, mint az elemi g-töltések létezése feltevése nem volt található.
"bármikor találhatunk más kölcsönhatásokat (sötét anyag és társai :)"
Szász a sötét anyagot megmagyarázta az (e,p)- és (P,E)-neutrínókkal, a feltétel mellett, hogy csak a gravitációs és az elekromágneses kölcsönhatás van a részecskék között, amik a kétféle kvantált töltésekböl származnak .
Kár, mert amúgy a kísérlet még érdekes is lehetne.
Ugyanakkor az igazsághoz hozzátartozik, hogy még ha helyes is a kísérlet, az nem jelenti azt, hogy Szásznak igaza van.
1. az, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg nem egyenlő, önmagában nem igazolja az elméletét, legfeljebb cáfol néhány másikat (amitől az elméleti fizikusok vakargathatják a fejüket, de a többi tudós életét nem nagyon fogja befolyásolni)
2. bármikor találhatunk más kölcsönhatásokat (sötét anyag és társai :)
Esetleg tudom ajánlani ezt az oldalt, itt is van néhány érdekes kísérlet a tömeggel/súllyal kapcsolatban: http://www.ece.tamu.edu/~noise/research_files/weight.htm
De a felvételen az látszik, hogy a "nem leragadt" próbatestek esése között nincs látható ( 1mm-nél nagyobb) különbség. Az meg nyilvánvaló, hogy az ejtőkapszulához mérni a távolságot nem korrekt. A letapadást pedig eliminálni kellett volna.
A kísérlet apriori mérési pontossága (10^-5) onnan ered, hogy a 110 m-es esés alatt a probatestek helye 1 mm pontossággal megállapítható. Tehát ha a relatívgyorsulás kisebb mint 10^-5, azt nem lehet kimérni.
Különben csak a Li és Pb-nál volt egy a kiindulással kapcsolatos lökés észrevehetö.
A Be és B-nál, Szàsz feltevése szerint, az adhézó lenttartotta a próbatesteket.
Így már korrekt. Viszont ebből az is kiderül, hogy a videóban nem a látványos elmozdulás számít, hanem az, amit szabad szemmel alig lehet követni, vagyis a pici kis sebességváltozás.
Amúgy hány kísérlet lett végrehajtva? (Ugye egy kísérlet nem kísérlet, még akkor sem, ha 118 képkockánk van róla :)
