Bart István A boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös [előrendelhető]Kiadó: Európa Kiadó Oldalszám: 248 oldal Várható megjelenés: 2017. április 28. Méret: 230 mm x 152 mm x 12 mm Kötés: Ragasztott ISBN: 9789634055556
A nagyanyám szájából hallottam először, hogy ?a boldogtalan sorsú Rudolf trónörökös? - így, ebben a zárt és felbonthatatlan formában, ami valami réges-régi, könnyfakasztó ponyva címe lehetett? Nagyanyám akkortájt született egy Bécstől távoli magyar kisvárosban, amikor Rudolf és (hogy őt idézzem) ?a Vecsera? meghalt Mayerlingben. A gyerekkorából hozott történet ereje azonban mit sem csökkent két világháború után sem, a negyvenes évek végén is érdemes volt még tovább mesélni, mert még nem szikkadt ki a benne lappangó titok.
Egyáltalában nem történelmi regényt akartam írni, csak elmesélni egy - úgy gondoltam - lassacskán feledésbe merülő régi történetet, amit azért neveztem ?szerelmi regénynek?, hogy ennek avíttságával utaljak azokra a ma már százéves, rongyosra olvasott füzetekre, melyekből az anyagát jórészt összeszedegettem? Természetesen az ?igazságot? ígérték Rudolf és Mária életéről, de még inkább a haláláról - szemben azzal, ami az újságokban állt -, valójában azonban regények voltak? melyekben a szerelem mindent elsöprő szenvedély, és tőszomszédja egyfelől mindig a halál, másfelől pedig a földöntúli, időtlen boldogság. A délceg királyfi és titkos arája, a világszép bárókisasszony szomorú története szinte magától értetődőn illeszkedett bele a ?szerelmi regények? kész mesei-irodalmi formáiba, melyek egyszersmind magyarázatul is kínálták magukat az eset ?valódi? lényegét illetőleg. Miközben Rudolf és Mária történetében persze éppenséggel csakugyan az a legmegkapóbb, hogy valóban szétválaszthatatlanul keveredik benne a kétségkívül homályos valóság és a cáfolhatatlan ?városi legenda?. Valószínűleg ezért is lett olyan felejthetetlen.
Azonban örülök hogy megelőztél, de annak még inkább hogy ez a tényleg nagyon régen várt és jó hír számunkra Rudolf iránt különösen is érdeklődőknek hogy megjelent ez a könyv is!
Nem láttam még személyesen, de már megrendeltem magamnak!
AZONBAN A MÉG JOBB HÍR!!! Hogy Maya visszatért?
Akkor reménykedhetünk hogy mindenkinek megjön a kedve egy kis tavaszi zsongásra?
Úgy legyen! Láthatod hogy mennyien kitartunk, és azt is hogy mennyi szorgalmas aktív ember is
belépett ide! Így sosem vagyunk híján az információknak! Azonban meg kellene osztani az
élményeket, kitárgyalni a könyveket a programokon való részvételek utáni értékeléseket újra!
A sok jó, olvasható, hozott cikkek között ezt csak azért ajánlanám külön is olvasásra,
mivel ez az elkerülhetetlen téma, évről évre borzolja ezeken a szép márciusi napokon
a kedélyeket!
Gerő gondolatai az előző könyvben és könyveiben is újragondolást érdemeltek a témában!
Az írás végére hagyott összegzést idézném ide, és olvasásra ajánlom, ha valaki kihagyta volna!
Nem csak ebben a hónapban, és még mindig aktuális sajnos!
"Mindezzel csak azt kívánom jelezni, hogy a kiegyezés politikai jelentésén és jelentőségén túl egyfajta megbékélésről is szólt. Olyan megbékélésről, ahol nem kell elfeledni a múltat, de túl kell kerülni rajta. Sem Ferenc József, sem a magyarok nem felejtették a múltat, de tudták, hogy a múlt úgy nem folytatható, ahogyan addig tették.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a magyar nemzettudat egyik szakrális pontja lett 1848-49, s ebből következőleg mindenki negatív megítélés alá került, aki 1848-49 ellenére tett. Minél többet tett valaki 1848-49 ellen, annál rosszabb ember. A legrosszabb ember az, aki a folyamat szereplőinek egy részét kivégeztette, bebörtönöztette, elnyomta. Ferenc József pedig így tett.
Másrészt azonban a túlélő elszenvedők jelentős része megbocsátott neki, kiegyezett vele, s kétlelkű módon elfogadta, hogy 1867-ben megvalósult az, amit 1848-49-ből realizálhatónak gondolt. A kiegyezés utáni korszak pedig minden tudathasadás ellenére számukra visszaigazolta azt, hogy érdemes volt kiegyezni, mert az ország fejlődik, gyarapodik s a XVI. század óta először területi egysége is helyreállt. Ezzel együtt erőteljesen megmaradt az érzelmi berzenkedés, a nem bocsátunk meg gondolata is.
A kettősség, a maga szélsőségességében jól tetten érhető a nemzeti emlékezetkultúra változásában, változásaiban.
Bármit is gondolunk felőle, ha emlékezetünk változik, akkor a múlt sem változatlan."
[1] Az írás része 2016-ban megjelenő könyvemnek: Gerő András: Ferenc József és a magyarok.
Valójában 3 figura köré épül a koncepció: Ferenc József, Sissi és Andrássy Gyula gróf. Andrássy Gyula az az ikonikus magyar figura, aki zsinórkötéses díszmagyarban járt öltözékének mai változatán én a zsinórkötésből mindössze a vízszintes csíkozottságot tartottam meg, ezt a formát viszem végig kabátokon, dzsekiken. Egy organza blúzban egy keresztcsíkos betét a zsinórhímzés emléke, a lényege ezúttal csak egy ritmus a mai öltözködés ritmusa. Mindennek van ritmusa, ahogy a a könyvek állnak a polcon, vagy a ruhák lógnak a fogason. Nekem az 1800-as évek közepének magyar öltözékeiben ez a vízszintes zsinórozottság jelenti a jellegzetes ritmust és ez vonul végig a kollekción. Sissi számomra egy különlegesen szép nő, akiről sok mindent tudunk, ismerjük a rendkívül finom ruhatárát, én őt alapvetően egy biedermeier ikonnak látom és a biedermeierségnek is vannak mai üzenetei, például a hosszanti csíkozottság ebben ez a ritmus a fontos. De legalább ilyen izgalmas téma Sissi leheletfinom csipkéit nagyléptékű kortárs csipkéből újragondolni. Az ő figurája számomra nemcsak a kor szépségideálja, de egyben a tragikus sorsú asszony, a gyászoló anya. A kollekcióhoz fűződő alapgondolatok mélyen kifejtve komplikáltaknak tűnhetnek, de valójában a nemzetközi divatvilágban is találhatunk párhuzamokat. Ahogy számtalan tervezőt megihletett egy-egy történelmi alak, és ebből a koncepcióból született egy kortárs kollekció, azt gondolom, hogy a kiegyezés témáját feldolgozni is modern gesztus. Ferenc József vagy Sissi díszruhái, amelyek meghatározták koruknak az öltözködését, eleganciáját, most mai ruhákként születnek újjá, amivel nemcsak a saját korábbi projektejeinkre reflektálunk, hanem a nemzetközi trendre is. A mai divatban újraéledtek például a tiszti zubbonyok, nálunk felidéződik még a postatiszt is. Finoman nőies és uniformis hangulatú darabok egysége épít új harmóniát, kortárs vonalakat, amik számomra egyben mély tartalmat is hordoznak. A férfi öltözék elemei megjelennek a női ruhákon, ahogy a nemzetközi trendekben most nálunk is új jelentést kapnak. A rendszalagok, amelyek Ferenc József öltözékeinek erős jellemzői - most nagyon aktuálisak, a mi kollekciónknak is díszítő elemei lettek. A laza, bő nadrág egy könnyű, bélyegnyomatos pulóverrel, vagy az újragondolt tiszti zakó rendszalagos nadrággal, ezek egyfajta humoros frissességet képviselő korszerű elemek. A nemzetközi divatban most dübörögnek ezek a jelek.
