Dick amúgy tényleg paranoiás volt (bár halottakról vagy jót vagy semmit), és pár kollégáját fel is jelentette-úgy olvastam. Hogy aztán a paranoia váltotta ki a drogfüggést vagy vice versa, azt nehéz lenne kibogozni. Azonban hibáival együtt is az egyik legnagyobb. Érdekes egyébként hpgy gyakran szülőföldjével szemben is mennyire kritikus, míg máskor tényleg a "tipikus szláv arc"-dolog megy. De ő olyan területekre merészkedett irodalomban is meg egyébként is, ahová addig nem sokan...
A magyarul megjelentek nekem is megvannak, azokkal semmi gond, de az angol nyelvű könyveket (különösen, ha nem ismerem magyarul) jobban szeretem először elektronikusan (tkp. ingyen) szemügyre venni, tekintve, hogy azért annyit nem szánnék rá, hogy utána kiderüljön: nem érte meg.
Csakis nyomtatva! Elektronikusan minek? Az nem könyv... Ami magyarul megjelent, az asszem mind megvan, + az Ubik meg a Do Androids angolul. Az Ubik borítója elég gyenge, még a magyar változatnál is semmitmondóbb...a Halál útvesztőjének is ritka gusztustalan borítója van...
Tudsz példát mondani olyan mindig időszerű társadalmi problémára, amit az ellenség démonizálásával és a saját oldal iránti elvakultsággal kell megjeleníteni? (Hacsak a mai Fideszt nem vesszük ilyennek, de az már a Politika fórum témái közé tartozik.)
Miért tették ezt a többiek? Asimov, Clarke, Haldemann, Bester, Bradbury, Heinlein, stb. Náluk miért nem lehet találkozni a politikai elfogultság ilyen fokával?
Hogy a Dick-képem pozitív elemeit is kiemeljem: Valóban, Dick kitűnően láttatott meg egyébként izgalmas kérdéseket. Pl: önazonosság-tudat. (Film is készült a novelláiból ebben a témában: Total Recall, Imposztor) Rendkívül filmszerűen, pörgőn ír, élvezetes a stílusa. A Halál útvesztője kifejezetten előremutató volt a virtualitás tekintetében. Az Álmodnek-e... apokaliptikus jövőképe (és különösen a belőle készült film) iskolateremtő, a SF/cyberpunk is táplálkozott belőle. Kitűnő író, az SF-top akárhányban feltétlenül ott a helye.
[És valyon miért zavar az téged, hogy van, aki néhány dolgot kritikusan szemlél a kedvenc íród esetében?]
PKD az egyik örök kedvenc és legnagyobb példakép. Jó sok könyve novellája megvan, van pár angolul is. Legutóbb a Szárnyas Fejvadász alapjját, a Do Androids...-ot szereztem be tőle angolul, szépséges kiadásban. Félelmetes dolgokat ír.
ugy ertettem, hogy a hideghaboru akkor epp aktualis volt, de alkalmas arra, hogy globalis es mindig idoszeru tarsadalmi problemakat bemutasson rajta keresztul
miert tette volna ezt olyan peldaval, ami nem aktualis akkor?
Ha figyelemsen olvasol, akkor láthatod, hogy én is elismertem, hogy a SZU rosszabb volt sok tekintetben. Ettől függetlenül az USA is rossz (volt). Más írók tisztábban láttak: pl. Haldeman képes volt látni az indokínai (pl: Vietnám) háborúk visszásságait. Vagy hogy az USA milyen náci diktatúrákat támoatott Közép-Amerikában, mivel gazdasági érdeke úgy szolgálta. Ugyanígy megtette ez világpolitikai okokból Afrikában és Közép- ill. Közel-Keleten is. A tálibok, vagy Szaddam Husszein mind amerikai kreálmányok voltak.
Ha figyelmesen olvasol azt is láthattad, hogy elmondtam: mindezekkel együtt Dicket kitűnő írónak tartom, csupán azt zártam ki, hogy "kedvenc íromnak" nevezzem.
Magyarország pedig igenis húzott a Nyugat felé (a Kádár-korszakban messze a legnyitottabb, legtoleránsabb ország volt a Keleti-blokkban), csak éppen Jaltában az amerikaiak odadobták Sztálinnak.
[Egyébként te olvasod, amit írsz? a hidegháború nem éppen napi politika vs. a hidegháború ... volt aktuális Mintha nem lenne teljes a koherencia. Ha nem az épp aktuális politikát érted napi politika alatt, akkor kérlek oszd meg velem, hogy mit.
hat a hideghaboru nem eppen napi politika, azt hiszem siman lehet orokervenyu ettol egy regeny mondanivaloja... epp az volt aktualis, miert kellett volna masra epiteni egy regenyt? igy aktualis is lett
amugy akkoriban a CCCP igenis a rosszabbik oldal volt, es Mo se epp nyugat fele huzott...
Az akkori napi politika (hidegháború: USA vs. SZU).
Csaknem mindegyikben: Betolakodó, Transz, Álmodnak-e..., Kettes változat, stb.
Az Álmodnak-e...-ban hogy is hívják a "tipikus szláv arc"-ként jellemzet egyik "főgonoszt"?! Sandor Kadaly. Ez bizony egy magyaros név akart lenni, de még annyiba sem vette a kutatásokat, hogy ne keverjen össze minket a szlávokkal. Ez egyfajta elvakultságot jelent: ti. az ellenség mind egyforma.
Kettes változat: A háborút a gonosz oroszok robbantották ki, az amerikaiak nem tehetnek mást, csak "visszaütnek".
HA megnézel más, korabeli SF írókat, sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak, vagy legalábbis tisztában voltak a nyugati fogyasztói társadalom visszásságaival is. (SZU sokkal rosszabb volt, ezt elismerem, de csak az ötvenetes évek után, l. McCartyzmus az USA-ban.)
A másik fő bajom: nem engedte a könyveit megjelenni a "gonosz birodalmában" (é.: vasfüggönyön innen), nehogy a sok "rohadt komcsi", aki itt lakik (pontosabban lakott), olvashassa a műveit.
Mindezektől függetlenül továbbra is hangsúlyozom: jó írónak tartom és szeretem is egyes műveit, de a fentiek miatt nehezen nevezném kedvenc írómnak.
Itt is dumáltunk róla régebben. (orcinus-orca=orka)
Igen. Szerencsére abban nem a napi (mármint az akkori) politikai beütések a jellemzőek. Pont amitől Dick nagy lesz, a paranoia határát súroló lényeglátás, az tudja elrontani néha a szám ízét. Rendkívül egyoldalú és elfogult az USA irányában.
Az egyik kedvenc novellám, az Előszemélyek esetében is ez van. Félelmetes az ötlet és sok évtizeddel ezelőtt még reálisnak is látszott a háttér, de néhány elvakult odavágása már túlzó.
Túlságosan jobboldali (militáns keresztény, talán WASP) az én izlésemnek. Ugyanakkor rendkívül jó író, kitűnően filmesíthető művekkel.
Az egyik kedvenc irom Dick. Megerdemel egy topicot. Annak idejen az 52-es Galaktikaban az o novellai voltak, innen ismertem meg. A Galaktika vegen vagy egy rovid iras Dick-rol, eleg jo.
Kedvenc regenyem tole a "Halal utvesztoje", amely a Matrix-hoz hasonlo alapsztori, de annal sokkal jobb, es mondanivaloja is nagyon komoly. Olvasta valaki?
