A tudományos kutató intézetekben diktatúra uralkodik. Csak azok a kísérletek végezhetök el, amiket az elfogadott tudományos vélemény megenged. Csak azok a kísérleti/elméleti eredmények publikálhatók a szakirodalomban, amik nem mondanak az elfogadott véleménynek ellent. Igy a tudomány kizárja sajátmagát a fejlödés alól.
„Einstein szerint” a szabadon eső liftet nem lehet megkülönböztetni az inerciarendszertől, így abban nem lépnek fel erők. Persze ha a lift együtt mozog a földdel, vagy elfordul vele együtt, akkor már más is felléphet.
Amúgy a gyorsulás hatását egy tehetetlenségi erővel modellezhetjük (F = m*a), a forgó rendszer már kellemetlenebb, hat egyrészt a centrifugális erő (F = m * omega^2) és a Coriolis-erő (F = 2m (v kereszt omega)), utóbbi a mozgó testeket "eltéríti".
Érdekes kérdés lehet még, hogy mondjuk egy ilyen kísérlet indításakor milyen tranziensek keletkeznek, ill. hogy menet közben van-e rázkódás. Ha meg nem vákuumban van, akkor még a légáramlatok is bekavarhatnak.
"Én a kvark témát már 1967-ben lezártam mert hülyeségnek tartottam." Elég hamar feladtad, azóta történt egy-két dolog, pl. kísérletek is alátámasztották a modellt.
"Te meg öket idézed." Talán nem véletlenül: egy ember önmagában nem tud minden eltégezni, ami ahhoz szükséges, hogy a világegyetemet megértse. Így rá van utalva embertársaira. Az idézgetés azért fontos, mert így lehet ellenőrizni, hogy egy adot állítás honnan ered. Pl. hogy milyen kísérletek támasztják alá, vagy hogy milyen kísérletek cáfolják.
Gondolom abban egyet értünk, hogy a kísérletek az elsődleges ellenőrző eszközei egy elmélet helyességének, ill. ugyanezek cáfolhatják a hibás elméleteket. Már, ha helyesen vannak végrehajtva, minden mérés magában hordozza a különböző hibák lehetőségét. Szerencsére a fizikához hozzátartozik az, hogy állandóan kísérletekkel ellenőrizgetik az elméleteket és azok jóslatait. Ha helyesen működik a rendszer, akkor az idézgetéssel lehet összekötni az elvégzett és ellenőrzött kísérleteket az elméletekkel.
"A végen még a fekete lyukaknál és az Ösrobbanásnál kötsz ki, amire én fogok felrobbanni."
Ha ezt hamarabb mondod... :D
Fekete lyuk: szerencsére laborban még nem figyeltek meg, de csillagászati megfigyelések igazolták, hogy vannak olyan objektumok az égen, amik pont úgy viselkednek, mint amit az elméletek megjósoltak. Persze az, hogy pontosan mi van bennük, az már más kérdés...
Ösrobbanás: én nem hiszek benne ;) De vannak olyan mérési eredmények, amik arra utalnak, hogy valami nagy bumm lehetett. De ezt sem igazolták laborokban, így számomra csak egy elmélet.
Csodalom a vegtelen turelmedet, hogy ilyen ervek, hogy "a kutya fulet" meg "Ahogy moricka elkepzeli" ellenre meg probalsz erdemi vitat folytatni...
Nekem meg mindig csak annyi a kerdesem, hogy a gyorsulo ill. forgo rendszerben fellepo erok hogyan befolyasoljak a kiserletek vegeredmenyet... Eloszor ezeket kene tisztazni es utana lehetne probalkozni sulyos meg tehetetlen tomeggel es egyebb bonyolultabb jelensegekkel...
Én a kvark témát már 1967-ben lezártam mert hülyeségnek tartottam.
Te Robi, így nem megy velünk. Te mindig idézgetsz valamit, én meg indokoltannem fogadom el. Mondtam már a fizikusok azt sem tudják mit nem tudnak. Te meg öket idézed.
A végen még a fekete lyukaknál és az Ösrobbanásnál kötsz ki, amire én fogok felrobbanni.
"Nem elemi, hanem kvarkokból áll. Mondjuk ez részletkérdés. Az atommagfizikában alkalmazott elméletek elég jól leírják a neutronok viselkedését, felhasználhatóságukat..."
Ugyan kérlek, kvarkok nem is léteznek.
Na ne viccelj már megint, hogy az elméletek elég jól leírják az (instabil) neutront. És mi van a stabil neutronnal (az nem is ismerik a magfizikusok).
„Ahogy kis Móricka ezt elképzeli.” Ha a térre igaz, hogy rot X = 0, akkor az konzervatív tér, és lehet benne potenciált definiálni (ez a része csak matek, esetleg abban is van hiba?). Az elektrosztatikus tér ilyen.
„Itt is alaposan mellé fogtál!” Az általad hivatkozott iromány alapján nem!
„Az atomok helytálló megértése nélkül? Hát ez hogyan megy?”
Miből gondolod, hogy az atomok helyes megértése hiányzik? Valahogy csak működik a kémia is.
„Az elméleteitek csak használják, mégpedig mint önálló elemirészecskét, ami majdnem olyan mint a proton, csak elektromosan semleges és más isospinje van, de fermion.”
Nem elemi, hanem kvarkokból áll. Mondjuk ez részletkérdés. Az atommagfizikában alkalmazott elméletek elég jól leírják a neutronok viselkedését, felhasználhatóságukat...
"„konzervatív kölcsönhatások nem léteznek” Miért ne létezhetnének? Ha egy erőtér kielégít bizonyos feltételeket (pl. elektrosztatikus tér), akkor konzervatív lesz."
Ahogy kis Móricka ezt elképzeli.
"„Ez az egyenlet m a = - G(Newton) M m/r^2 meg alavetöen rossz!” Nem alapvetően rossz, még akkor sem, ha a súlyos és a tehetetlen tömeg nem egyenlő, legfeljebb be kell vezetni G mellé még egy anyagtól függő paramétert (mint pl. a relatív dielektromos állandó)"
Na ne viccelj! Az elméleteitek csak használják, mégpedig mint önálló elemirészecskét, ami majdnem olyan mint a proton, csak elektromosan semleges és más isospinje van, de fermion.
Még a neutron eltérö (nyugvó tehetetlen) tömegét a protontól sem tudtátok megjósolni, tehát a különbséget az m(P)-hez.
Ez akár filozófiai kérdés is lehet... Mindenesetre valamik, amiket detektálni tudunk, sőt, fel is tudjuk használni őket saját céljainkra*. Mégpedig úgy, ahogy elméleteink megjósolják.
*Pl. gyógyászatra, anyagelemzésre, egyéb vizsgálatokra, atomeröművekben...
„Az energiasávmodellröl! Csak nem azt gondolod te is, hogy például az atomokban az elektronok is ugri-bugrálnak egyik energianivóról a másikra?”
Ne az atomokat nézzük, hanem a teljes kristályrácsot! És függetlenül attól, hogy a valóságban pontosan mi is történik (pl. lehet csak egy ürlény számítógépén futunk mint szimuláció vagy valami vicces játék), ez a modell elég pontosan leírja a félvezetők működését. Neked milyen modelled van rá?
"Energiasávmodellről hallottál? Elég jól modellezi a félvezetők viselkedését, vezetés hőmérsékletfüggését, adalékolás hatását, PN határátmenet viselkedését.."
Az energiasávmodellröl! Csak nem azt gondolod te is, hogy például az atomokban az elektronok is ugri-bugrálnak egyik energianivóról a másikra?
„ITER-rel az a helyzet, hogy sohasem fog müködni mert 'magfúzó' nincsen” Van, és a földön létre is tudják hozni, csak nem gazdaságos energiatermelésre. Pl. részecskegyorsítókkal ütköztethetünk protonokat Li céltárgyba, és máris kész (gyógyászatban is használják neutronforrásként). Ja, és ne felejtkezzünk meg a hidrogénbombáról se...
„Apropó, hogyan is müködik igazában a félvezetö?” Energiasávmodellről hallottál? Elég jól modellezi a félvezetők viselkedését, vezetés hőmérsékletfüggését, adalékolás hatását, PN határátmenet viselkedését...
„Nem a testek energia megmaradásra építi a mozgásegyenletek levezetését” Az energiamegmaradás csak egy eszköz a sok közül. Teljesen más úton elindulva is ugyanoda jutunk, tehát nem lehet olyan rossz...
„konzervatív kölcsönhatások nem léteznek” Miért ne létezhetnének? Ha egy erőtér kielégít bizonyos feltételeket (pl. elektrosztatikus tér), akkor konzervatív lesz.
„és pontos kezdö feltételek ismerete (ill. feltételezése) sem állja meg a helyét” Ha ez pontosságot befolyásoló tényező, akkor elérkeztünk a klasszikus fizika határához, ekkor kel elővenni a többi eszközeinket. De a hétköznapi életben ez ritkán fordul elő.
„Ez az egyenlet m a = - G(Newton) M m/r^2 meg alavetöen rossz!” Nem alapvetően rossz, még akkor sem, ha a súlyos és a tehetetlen tömeg nem egyenlő, legfeljebb be kell vezetni G mellé még egy anyagtól függő paramétert (mint pl. a relatív dielektromos állandó)
Nem sokára nem tudsz félvezetöt építeni mert nem lesz rá energia. ITER-rel az a helyzet, hogy sohasem fog müködni mert 'magfúzó' nincsen, a neutron sem elemirészecske és a megeröt nem pionok csinálják. Különben a pionok sem elemirészecskék, ezek is e,p,P és E-böl állnak.
Apropó, hogyan is müködik igazában a félvezetö?
"Ez a stratégia önmagában nem szolgálja azt, hogy az elméletét megismerjék, és elfogadják..."
