Kisméretű tömör tégla kellene megszigetelve 15-20 centivel... vagy kisebb grafitossal. De az már horror áron van- mármint a kisméretű téglából építkezés. De annak aztán van tömege... :D
Én sem értek hozzá, de egy passzív házas építő bemutatón voltam egyszer és azt amit itt írtatok mondták el- nagy tömeg és szigetelés- azóta nem tudom változott-e ez.
Szünetben megkérdeztük, hogy ennyi erővel régi építésű kisméretű tömör téglafal és szigetelés akár jobb is lehet - mint a mostani méregdrága rendszer?
- Akár... de nem kell híresztelni - és kaján vigyor hozzá...
tégla ma már inkább csak teherhordó (és puffer) szerepet tölt be,
----
Sajnos éppen erről a
pufferszerepről hajlamosak újabban megfeledkezni a tervezők és építtetők: cseszhetik a 25 centis, grafitos szigetelést, ha nincs tömeg, ami természetes hőkiegyenlítőként működhetne... Én sem vagyok - ebben sem !!! - szakember, de ha még egyszer építkezem, tutti minimum 38-as falaim lesznek ( a mostani is annyi, csak 1998-ban még mások voltak a homlokzati hőszigeteléssel szembeni elvárások, így az vékonyka...)
Elgondolkodtató dolgok ezek. A toktoldó elég húzós áron van, drágább, mint az ablaküveg a szigetelése meg gyengébb, mint ahogy a polisztirolnál is. A homlokzati szigetelésnél meg csak plusz munka hogy be kell fordulgatni. A külső falsík szerintem is jó megoldás műanyag ablaknál, legfeljebb fém fülekkel kell rögzíteni az ablakot tokrögzítő csavar helyett.
Azt is érdemes meggondolni, hogy az adott beépítési pozíció esetén az azonos hőszigetelési érték elérése egyik módszerrel mennyivel lesz költségesebb, mint a másikkal, melyiknél mennyivel lesz nagyobb a fénybeeresztés, jobb a kitekinthetőség, a szoláris nyereség télen, a szoláris veszteség nyáron, hasznosíthatóbb a könyöklő (külső-belső), melyiknél fog jobban belógni a helyiségbe a nyitott ablakszárny melyik mennyire teszi ki az időjárásnak az ablakot, stb.
Ismét mondom, nem vagyok szakember, a tévedés jogát fenntartom. Csak kérdezem: Mivel ma már nem 5 cm, hanem 15-20 cm szigeteléseket pakolnak, hogy aránylik ennek a szigetelő képessége a 30 cm téglafalhoz? Mert úgy látom, a tégla ma már inkább csak teherhordó (és puffer) szerepet tölt be, a szigetelés már rég nem az ő dolga. A kávánál meg nem csak 2 cm fog elférni, ha körben kap kellő toktoldót.
Ez azért nem olyan nagyon jó, -de jobb mint a semmi- mint amit én rajzoltam, mert így be kell fordulni a szigeteléssel.
Ott meg nem fér el csak kb 2 centi. Vagy csúnyán sokat betakar a tokból. Így a falat kell takarnod(szigetelned az ablak és a külső falszakasz között)
Ha viszont kirakod a síkra egy külső mondjuk 15cm vastag szigetelés esetén tovább szigetelhetsz rá a tokra (mind a 15cm rátakar).Így a falat végig 15cm takarja szemben a fenti 2centivel.
Az ablak tok alatt lévő XPS pedig nem engedi a áthűlni a falat. Sőt a hideg pont is a szigetelésben marad nem a falban. Ami szintén fontos, mert ott károsodik, ott nedvesedik és penészesedik fal. Ott lesz a kicsapódás, harmatpont.
leggyengébb pontok (az üveg már nem az):
1
végig a 2 centis szigetelésnél az egész fal vastagságban + tok
2
végig a 2 centis szigetelésnél a fél fal vastagságban + tok
3
külső szigetelés és a tok találkozásánál + tok
4
külső szigetelésnél menne be a falhoz mint a 3. csak ott még összetalálkozik mondjuk 5cm XPSsel amint keresztül juthatna el a falig, vagy be a belső oldalra + tok
5
Amit paplanfa írt ha még a belső oldalra is teszel valamit, akkor a tokot ahol rátakarsz annyival jobb hőszigetelővé teheted.(Ebben az esetben nem tudom mi lenne az ablak nyitással ami ugye befelé nyílik )
Autós aksitöltővel + gitárhúrral simán vágtam repülőgép szárnyakat. A vágás olyan szép lett, hogy a gyári nem volt olyan jó minőség mint az.
Bármilyen profilt lehet vágni ezzel a módszerrel nagyon könnyen. Csak sablon kell hozzá.
Én pl a merevítéseket is ezzel vágtam ki, vagy a csűrőket stb. Kisebb vágást csináltam úgy, hogy rúd pálka hegye helyett tettem fel egy drótot. Amikor elég meleg volt kihúztam és szépen kimetszettem amit szerettem. De ez nem volt olyan szép és hamar eltömődik. A gitárhúr viszont nagyon bírja!Csodássan vág és fillérekbe kerül. Csak ne kérdezzétek milyen húr... a boltban kérdezték... mondtam közepes vastagot, meg ne olyat mint a rúgó, hanem szálast... lehet citera húrt kaptam?! Na mindegy. Erős de vékony és fém húr legyen! Keretes fűrész lapja helyett csak be kell fogni és kész az egész.
"Azért megnézném hogyan expandálod vagy extrudálod bele egy légmentesen lezárt profilba a a polisztirolt!"
Ha így van akkor pl ahogyan írták itt lentebb... egy példa:A könnyűszerkezetes házakba a légmentesen lezárt falazatba cellulózt tesznek bele. Utólag. Hasonló eljárással pl, csak kisebbe és nagyobb nyomással. Kifúrkálja egy automata belül vagy kívül a fal felőli síkban- ott nem látszik, mert ott a fal...- aztán telenyomja és ledugózza.
Nem is akarom megoldani helyettük! Oldják meg maguk - nagyon drágák az ablakok így is... ne az én ötleteimet lopják el. :)
Mivel nem ismerem a technológiát nem is megyek bele - mert valóban nem értek hozzá.
Biztos nem kapnak érte Nobel díjat, ha meg tudják majd oldani, hogy ne 6 helyett 7 cella, hanem szigetelő anyag kerüljön bele.
Igaz az ablak beépítéshez sem értek, de mivel már láttam beépítve ablakot már látom is a hibáit amivel a hozzáértő "szakemberek" mai napig dolgoznak.
Szóval én azt tudom mondani ebbe látok bele - és csupán minimálisan! - de így is elég ahhoz, hogy sokat javítsak a hagyományos beépítés "hibáin" ráadásul fillérekből.
Én csak mint laikus, de építtető ként rutinos egyén szólnék ehhez hozzá. Nála is a téglához van közvetlenül illesztve a tok, de a káva, tehát a falsíkra merőleges rész (gyakorlatilag a lyuk a falon) külön be van burkolva, szigetelve. Tehát nincs hőhíd, mert ez rátakar a tokra.
A rajz a tied alakításával készült, de nem oly szépen, elnézést a minőség miatt.
Figyeld meg nemsokára megoldják! Majd ha kész a profil egy automata szépen tele fújja olyan habbal ami nem tágul csak minimálisan- mint pl a szerelőhab ami olyan mint a purhab - osztán úgy lehet darabolni, hogy benne van a hab.
Nem tudom a pontos gyártást, hogy éppen hogyan folyik, de biztos nem kell majd Nobel díjat adni ha kitalálják a habbal töltést! ;)
A toktoldók kibélelése ellen nem tudom mi szólna. Semmi. Plusz a toktoldót ragasztóval megkenve pattintsd fel, ne csak azzal a vacak illesztő-közdarabbal. De még a toldó és a keret közé is tehetsz vékony xps-t, le tudod mérni mekkora kell. Egy hődrótos vágóval tutipontosra beszabható a nagy "lyukakba", de lehet, hogy a kisebbekbe is. Az ablaktoknál, keretnél pedig ugye összeolvasztás van, itt ha megfúrják a tokot (márpedig ígyis-úgyis megfúrják) akkor simán fel lehetne tölteni valamivel. (nem, nem sima purhabbal, ami ugye szétnyomná és tán soha meg se kötne) De lehetne eleve beletenni egy olyan anyagot ami a hőhatásra nem, de valami gázra megdagad pontosan annyit amennyit kell. (hasonlóan mint anno az a bitumenes dagadó szalag)
Ezzel a módszerrel amit írsz kiegészítve amit bedobtam, hát a méregdrága ablak tok nem tud annyit mint amit egy normál ablakból ki lehet hozni. Aztán fillérekből megvan!
Szerintem.... Én kipróbálom!
Teszek oda XPS ahol a toktoldó van ami egy nagy "szar" szigetelés szempontjából.
Annyira gyerekcipőbe járnak még a mostani profi ablakgyártók is, hogy a tokból kispórolnak egy kis purhab/XPS habot.
Az egész tokot fel kellene tölteni kb. De persze ezt olyan felárral teszik (és csak egy kis csíkot dobnak bele max!) hogy az egy élet alatt nem térül meg. Tudják ők is, már nehéz fejleszteni bármit is ami igazán értelmes dolog, ezért spórolnak vele - jó lesz az még vevővakításnak a későbbiekben.
Én nem vagyok ablakos, de nem értem miért óccckodnak ettől a megoldástól...
Nekem így lett/lesz. Nem tudom mi a hátránya- hacsak nem hogy minimális plusz költsége van és valamivel nehezebb gondolom a beépítés. De cserébe kb nulla lesz a hőhíd a falnál ahogyan a képen is látszik. Pont ott fog szigetelni ahol a leghidegebb pont lenne.