A pálya a Tiéd! Természetesen mindannyiunkat érdekel a misztikum, így a szabadkőművesség is; osszad meg az ismereteidet velünk! Természetesen tudott dolog a kőrzö-derékszög vonalzó szimbólum utalása a Szervezetre; mindjárt itt egy kérdés is: sokak szerint meglepő a hasonlóság, hovatovább az egyezőség más hatszögű szimbólummal. Mi az igazság vajh'?
Ugyanez ismert Budapestről (Gerenday féle műintézet), ugyancsak Bp-ről VT monogrammal (Virava?), Győrből és az ausztriai Grossenbrunnból
no, pár napja otthon voltam, és miközben levittem a "gyűjteményt" a másodikról a pincébe, kicsit át is néztem őket
100 tégla, 80 körüli ép egész, a maradék töredék
(egésznek tekintek minden téglát, amin a jegy egész)
nem is ez a lényeg
ahogy azon gondolkodtam, hogy milyen rendszer szerint rakjam őket gúlába a lépcső alatt, az jutott eszembe, hogy most, hogy már elég sokat sikerült visszaolvasgatnom a topikban, sem nagyon találtam összefüggő, teljesség igényére törekvő rendszerezési elvet
Ti hogyan rendszerezitek őket? Tatus, neked nagy gyakorlatod van a Linné-féle biológiai rendszertanban, Te hogyan rendezed téglány gyerekeidet?
én azóta agyalok valami rendszer-csökevényen, alakulgat, ha van belőle egy vitaalapra való, majd bedobom
de Ti mit gondoltok?
miket tartotok fontos paramétereknek?
csak a stiláris jegyeket? vagy a mérnöki (anyagtani) paramétereket is?
gyanítom, ha csak a téglák vas-oxid tartalmát nézzük, már az is segíthet egy-egy helyhez (agyagbányához) kötni őket
csodálkozva látom, ha nem így van, javítsatok ki, hogy az utóbbi évtizedekben egyetlen "szakember" érdeklődése fordult csak a téglák felé: Lovassy Kláráé
ti beszéltetek vele? ő hogyan rendezi a múzeumban a téglákat?
nem is tudom, kinek kéne ezzel foglalkozni: építészettörténésznek? régésznek? művészettörténésznek?
lehet, rá kellene kattantani valami fiatalt a témára: egy egyetemistát, aki TDK-zna belőle, vagy talán egy doktoranduszt valahol egy éptört vagy művtört vagy akármilyentört tanszéken?
ha valóban katalogizáláson gondolkodtok, óhatatlanul szükség lesz tudományos igényű "rendszertanra"
bocsánat
hosszú voltam, és lehet, úgy viselkedtem, mint porcelán az elefántboltban, vagy mint buldózer a bélyegestégla-múzeumban...
csak zakatol az agyam...:/
üdvözlet mindenkinek
hétvégén, lehet, nekiállok fotózni a kis kockafejeket...:)
Igazad van, egyfelé húzunk, de tényleg nem könnyű felvenni veled a tempót!
Én sem voltam a héten, a jövő 7 pedig családos szabi... Szóval semmi www, még talán térerő sem... ;c) Néha jó az...
Na azért idemásoltam egy téglád, mert nem jött erre reakció én meg továbbra is feszegetem a Szabadköműves-Templomos-Szimbológia dolgot.
Íme az egyik legfontosabb, vagy a legfontosabb Szabadköműves jelkép.
Nem hasonlít?
Amúgy 80-100éve még véresen komolyan vették a Páholyt és annak köreit, működését, minden ami azzal kapcsolatos volt az "titkos", félelmetes, hatalmas, sejtelmes.. szóval nekünk való.
Szégyellem is magam érte. Családi kirándulást tettünk vasárnap, megnéztük a pozsonyi várat és az óvárost. Odafelé Oroszváron át mentünk, vissza meg már sötét volt és a nejem miatt (vmi fontos TV műsor okán) sietni kellett. Ha egyedül vagyok, az egy másik helyzet, természetesen...bocs.
VM szép fürgedi téglái csak megerősítették a régóta érlelődő kételyeimet a B koronás téglákkal kapcsolatban. Az értelmezés, miszerint a B= Benyovszky volna, a nemrég elhúnyt Fodor Józseftől származik, és az irományában közölt téglát szerinte Gárdonyban gyártották. A kétségeim egyik része ezzel kapcsolatos: 1. az általam ismert semminemű dokumentumban,könyvekben, lexikonokban, a Neten fellelhető egyházi és világi irodalomban nincs nyoma annak, hogy Gárdonyban Benyovszky érdekeltség lett volna. 2. rengeteget gyűjtöttem a környéken (Pázmánd, Nadap, Kápolnásnyék, Baracska, Adony, Pusztaszabolcs, Zichyújfalu, Agárd, Dinnyés, Seregélyes, Szabadegyháza, Sárosd, Hantos), de még csak véletlenül sem találtam ilyen téglákat. 3. Benyovszky gróf volt, a téglán viszont nem grófi korona látható.
A kétségek másik része: A Fodor féle téglát viszont sokat találtam Lepsény, Enying, Kabókapuszta, Lajoskomárom, Balatonfőkajár és Balatonszabadi környékén. VM fürgedi képei láttán kutakodni kezdtem a Neten, és a következőket leltem Demeter Zsófia tollából:
....Az enyingi uradalom Batthyány Fülöp herceg (1781-1870) egyik, a hitbizományi védettség (Batthyány-Strattmann majorátus) alá nem tartozó gazdasága volt. Általam vizsgált korszakában azonban a hitbizományiakkal (Kanizsa, Ludbreg, Inta, Németújvár, Körmend), illetve 1848-ig Érddel, 1848 után pedig Bóllyal és Sellyével együtt kezelték. Ekkor volt ugyanis utoljára egy kézben ez a hatalmas „birodalom”, hiszen a herceg agglegényként, gyermektelenül halt meg 89 évesen, így a család más-más ága örökölte az elsőszülöttségi hitbizományt, a hercegi címet (Batthyány Gusztáv), illetve az enyingi uradalmat (Batthyány Iván két leánya, gróf Draskovics Károlyné illetve herceg Montenuovo Vilmosné) (Sósskuty, Tárnok 1875, 39; Degré 1985, 18).....
....A hercegi uradalmak között az enyingi volt az egyik legnagyobb területű. Farkas Imre tiszttartó 1861. évi megfogalmazása szerint „a szép Mezőföld középpontját foglalja el”. A XIX. században az anyauradalom központja Enying lett, míg ezelőtt Mezőkomáromban működött a tiszttartóság. Az uradalom három megye határán feküdt: a Veszprém megyei részen Enying, Mezőkomárom Lajoskomárom, Hodos, Tisztavíz és Szentmihályfa-puszta,Somogyban Faluhídvég, Város¬hídvég, Oroszi, Rebecz és Pél, Tolnában pedig Felsőnyék, Horhi, Potol, Fürged, Kollát és Szálka tartozott hozzá. 1830-56 között a Fejér megyéhez tartozó dinnyési pusztát is bérelték. ... A fentiek alapján azt gondolomVM téglái és a környéken talált téglák is Batthyány herceg uradalmában készültek, a B jelűek is, és a M koronásak is.
Ez utóbbiak nagyon különböznek a bólyi Montenuovo uradalom tégláitól. A B természetesen
Batthyány- t takar, és a háromosztatú korona is stimmel.
Van mégegy tanulsága a történetnek: A Fodor író úr által felhozott "anekdota" a fogadásról, meg a hordó sör tétről erősen megkérdőjelezhető, egész egyszerően hazugság. Ismét bebizonyosodott, hogy a grafománia, ha gátlástalan ostobasággal párosul, úgy akkor sem eredményez "tudományos" értékű könyvet, még akkor sem, ha deklarálja a szerző, hogy "a közművelődési célt szolgálja"
Hidd el, én szívesen tennék hozzá, ha tudnék. Nem mentegetőzésképpen, de 3 apró gyermek mellett nem igazán vagyok mostanában mobilis, pláne figyelembe véve a divatos emancipáció okozta egyéb rám háruló (szabadidő csökkentő) feladatokat:-) Egyenlőre ez van. Tavasszal talán több eséllyel indulok neki a kutakodásnak. Az egyesületbe természetesen be szeretnék lépni, ami közösségi feladat adódik, abból résztvállalni. Gőzleengedésre meg egy korsó sör jól jön, mellettem is itt figyel az Arany Fácán:-)
Az érdemben hozzászólókat egy jó ideje az egyik kezemen meg tudom számolni. Senki másnak nincs hozzátenni valója? véleménye? adata? értesülése? az egyesülettel kapcsolatos elképzelése? kívánalma?
Kicsit kesernyés szájízzel kérdezem: ugye, mi mindannyian egy irányba húzzuk a szekeret?
A Bécsi Téglamúzeumban látni olyan téglákat, amelyeken -gúnyból?- a kétfejú sasos osztrák címert kétfejű baromfiként ábrázolták. Ez is ilyesminek tűnik. Hogy hol készült, hogy került oda, nem tudni. Lehet, hogy egy játékos kedvű téglavető munkás véste a vetőforma aljába, persze nem mindegyikbe, így értelemszerűen kevés van belőle. De: ahol egy volt, ott van esély arra, hogy a környéken többet is találni. Nézzed meg a közelebbi-távolabbi szomszédoknál is.
Kőbánya legjelentősebb téglagyára az Alois Miesbach által 1838- ban alapított gyár. AM 1857- ben meghalt, a gyárat unokaöccse, Heinrich Drasche örökölte. Az ő monogramja a HD. 1968- ban létrejött a Kőszénbánya's Téglagyár Társulat. Tehát: a tugládat 1857 és 1868 között gyártották. Másik kérdés: háztartási sósavval, majd a maradékot mosószeres vízzel közömbösíteni
Azt a mindenit! Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy. Egyszer meg szeretném tekinteni élőben, ha nem vagyok tolakodó:) Gondolom micsoda munka volt ezeket a boltíveket megrakni. Gratulálok hozzá, nagyon egyedi!
Szevasz! meg nem is láttad az egészet, csak a hátsó falat. három hónapig minden áldott nap ezen dolgoztam. ime. kis izelitő a birodalmambol. - mivel látom hogy érdekel:
Gyönyörű ez a borospince! Az enyém igaz nem íves, de hasonlóképpen pecsétes téglákkal szeretném berendezni. Még az nem dőlt el, hogy befalazva vagy mobilan. Mindkettőt szépen meg lehet csinálni.
Ma kicsit megsavaztam az 1690-est, amit kaptam Tőled. Aztán Le is fényképeztem.
Nagyon tetszik! Az nem számít, hogy kicsit sérült, a lényeg jól kivehető:)
Á. Köszi szépen, ezt is meg a fuchs-ot is. majd ha lefényképezem az összes téglám, az kb 1év még, amikorra megcsinálom a polcokat meg mindent. aztán majd a segitségedet fogom kérni, ha valamelyiknek nemtudnám az eredetét. Ma voltam körülnözni a faluban az végett amit mail-ben irtál. nagynehezen megtaláltam hogy melyik háznál volt az. be is engedtek, ismerem öket, de amiket átnéztem azokban csak cpj, meg etc, meg bu volt. sajna egyet se találtam. mondtam nekik hogy tavasszal átrakom nekik a rakást. beleegyeztek. azt mondták majd szólnak, hogy mikor. de azért a biztonság kedvéért lerajzoltam nekik hogy milyen kéne, + megadtam a tel számom. most már csak bizhatunk. amugy az honnan eredhet??? itteni vidék? vagy a mostani magyarország területéröl szállithatták oda? na és hogy hogy csak ez az egy darabot találta a bontáskor Gyenese. Általában ha valamit bontanak akkor 3-4 fajta van és abbol mindegyikből sok. vagy egyedi gyártás? közvetlen szomszédságban volt a régi paplak,es most pedig az uj. lehet hogy onnan került oda véletlenül 1?? határold be kb hogy mikor készithették, az segitene a keresésben.