Pont ezért volt jó a wolframszálas izzólámpa, mivel az izzószál hőmérséklete (színhőmérséklet) pont ekörül volt, vagyis a Nap átlagos színhőmérsékletével egyezett meg.
Hát nem. A wolframszálas izzók színhőmérséklete 2700 °K és 3200 °K körül voltak - vagyis jócskán a vörös felé voltak eltolódva. Csak a spéci halogénlámpák tudtak felmenni akár 6 ezerig is (de ezek nem voltak túl hosszú életűek).
Ez annyira így volt, hogy a színes-filmezés kezdeti időszakában (amikor csak sima izzószálas világítást használtak) külön gyártottak úgymond "beltéri" és külön "kültéri" színes negatívokat - mert akkora volt az eltérés a két színhőmérséklet között, hogy a laborban már nagyon nehéz volt kompenzálni.
A Nap fényének színhőmérséklete önmagában cca. 6500 °K.
Csak miután átjön az atomszférán, annak a kék-szűrő hatása miatt, mire ideér, felmehet akár 12-15.000 °K -ra is (ez nem konstans, mert ez a levegőrétegek összetételétől és a felhőzettől függ).
A fő baj a Xenon, LED stb. világítással NEM a színhőmérsékletükkel van - hanem a spektrumukkal (pontosabban annak a folytonossági-hiányával).
Mert miközben egy sima izzólámpa spektruma folytonos - addig ezeknek a "mű-fényeknek" a spektruma hézagos, vagyis itt-ott mutat egy-egy kiemelkedőn nagy "tüskét" egy-egy hullámhosszon - miközben a mellette lévő hullámhosszon semmi sincs.
Ezért van, hogy (főleg a hidegfényű) LED-es munkalámpák olyan fényt okádnak, hogy kiszedi a szemet...mégsem lehet jól kivenni velük a finomabb részleteket.
Ez egy jó nagy átbaszás - ne dőlj be ilyen marketing-szarságoknak. Az én TV-men is van vagy 6 ilyen preset - de állítom, hogy egy (a vivid) kivételével - még az se nézné 2 percnél tovább egyiket se -aki kitalálta.
"
Hinnye. Nem azt mondom, hogy ne úgy nézzen tévét valaki, ahogy az neki tetszik, de azért a vivid beállítás egyetlen tévén sem nézhető tovább 30 másodpercnél. Már ha az embernek minimális igényessége van a képi megjelenítéssel kapcsolatban. Másképp fogalmazva, a vivid üzemmód a parasztvakítás tankönyvi példája. Viszont ízlések és pofonok.
No ezen a példányon is használhatatlan a gyári szemkíméló beállítás, csak nem akartam részletezni. :-)
Viszont egyszerűen levettem a kékből tíz százalékot, eleinte szokatlan volt a besárgult fehér háttér, de azóta a szemem kikompenzálta, már fehérnek látom.
"Ha klasszikus Windows színbeállításod van (a fejlécek szürkék) akkor ahhoz igazíts: a szürkének- szürkének kell lenni - nem sárgásnak, vörösesnek, vagy kékesnek.
Vegyél egy garantáltan szürke papírt és tedd a képernyő szürkéje mellé - és meg fogsz lepődni."
Ehhez tudni kellene a Windows-szürke RAL-számát, és egy pont olyan színű lapot mellétenni. Mert ugye a nyomtatások jó része sem színhelyes, még a papír minőségétől is függ, továbbá az emberek színérzékelése is eltérő.
"A szemnek az a beállítás jó - ahol a fehérek 4-5000 °K körül vannak - vagyis ami a természetes fény átlagos színhőmérséklete. Tehát se nem kék, se nem sárga, se nem kárminvörös - hanem sima, daylight fehér."
Pont ezért volt jó a wolframszálas izzólámpa, mivel az izzószál hőmérséklete (színhőmérséklet) pont ekörül volt, vagyis a Nap átlagos színhőmérsékletével egyezett meg. Ami különben a napszaktól, az időjárástól és a környezettől is függ.
Van a monitorom menüjében szemkímélő mód. Kissé besárgítja a képet. Eddig nem tudtam miért jó.
Ez egy jó nagy átbaszás - ne dőlj be ilyen marketing-szarságoknak. Az én TV-men is van vagy 6 ilyen preset - de állítom, hogy egy (a vivid) kivételével - még az se nézné 2 percnél tovább egyiket se -aki kitalálta.
A szemnek az a beállítás jó - ahol a fehérek 4-5000 °K körül vannak - vagyis ami a természetes fény átlagos színhőmérséklete. Tehát se nem kék, se nem sárga, se nem kárminvörös - hanem sima, daylight fehér.
Próbálna már valaki pl. Photo-Shopplni ilyen úgymond "szemkímélő" módban dolgozni, a fos-sárga színtorzításával.
Ha klasszikus Windows színbeállításod van (a fejlécek szürkék) akkor ahhoz igazíts: a szürkének- szürkének kell lenni - nem sárgásnak, vörösesnek, vagy kékesnek.
Vegyél egy garantáltan szürke papírt és tedd a képernyő szürkéje mellé - és meg fogsz lepődni.
A hatótáv a mi esetünkben azért tűnt/ítéltetett kevésnek, mert a használati profilunkhoz jobban illett
egy nagyobb akkupakkal ellátott autó (a kisebbik kocsi Skoda CitiGo és abban is egy 40kW-s akku van)
Nézegettem a Skoda Eniaq-ot és az ID 3-at is, de végül ár-érték arányban a 62kW-s akkupakkal szerelt LEAF II tűnt ideálisnak (a vízhűtés hiánya és a Charge Gate ellenére is)
Megjegyzem, az öt személy számára szűkösebb hely és a hátrafelé nehézkes kilátás ellenére is erősen
gondolkodtam a Hyundai-on. Ha lett volna nagyobb pakkal szerelt változat (nem lett volna nagyobb pakkal
szerelt LEAF) akkor lehet a Hyundai mellett döntöttünk volna.
hasznaltal mar hosszu tavon ilyen autot? Szerintem nem nagyon tudod mirol beszelsz. Ezek kenyelmi berendezesek. Az ablakot is le tudom huzni, megis van klimam, a kormanyt is el birom tekerni megis van szervom, meg fel is birok oltozni megis van ulesfutesem. Soroljam?
Pont annyi ertelme van mint barmilyen mas asszisztensnek, segit vezetni, de nem vezet helyetted. Es garantaltan nem vezeti a korlatba az autot, savtarto automatikakat a BMW tobb mint 10 eve arul szeriaban.
Az emlitett cikk tulaja teljesen forditva ul a lovon, es valoszinuleg a hasznalati utasitast sem olvasta el.
A megtévesztő marketingneve ellenére az sem önvezető rendszer, hanem egy Level 2-es asszisztens, amelynél mindvégig a sofőré a vezetés felelőssége. Annyi a különbség az USA-ban, hogy ott többet tehet meg egy ilyen asszisztens, mint Európában – itt jobban ügyelnek rá, hogy ki legyen kényszerítve a sofőr figyelme.
Minden egyes szembejövő autó másodpercenént ötvenszer fog a szemedbe lézerezni, de ne aggódj, mielőtt teljesen megvakulsz valószínűleg kész lesz az FSD!
Tesla FSD be van kapcsolva Amerikában. De a lámpafelismerő rendszere már régebben működik, illetve az automata lehajtás az autópályáról, ez az EU-ban is.
És pl. most döbbentem meg, hogy a legfejlettebb robotpilóta sem kezeli az oldalkormányt... azt mindig az emberi pilótának kell.
Hát ezt konkrétan rosszul tudod. (lsd. melléklet B737-ből). Yaw damper néven fut, és egy rakás szenzor adata alapján állítja automatikusan az oldalkormányt. Az mondjuk igaz, hogy nem (csak) a robotpilóta kezeli az oldalkormányt, hanem kézzel vezetve, a csűrő használatakor a pilóta is. Ha viszont be van kapcsolva, nem kell nyomkodni a pedálokat forduláskor, repülés közben.
Es teljesen mindegy mit vizsgalgatott, abszolut rosszul allt hozza a dologhoz. A BMW rendszere Level 2, a tulajnak kutya kotelessege figyelni es kormanyozni.
rengeteg rendszer beleavatkozik az iranyitasba az ESPtol kezdve a fekeroeloszton keresztul az elektromos szervokormanyig. Ezekre bizony garanciat kell vallalni.
Kénytelen lesz, ahogy most is kénytelen, ha balesetet szenvedsz az autód valamely elektronikus rendszerének meghibásodása miatt. Hogy aztán ebből milyen jogviták lesznek, az egy másik kérdés.
Nem. Ha Németországban megkapja a rendszer az engedélyt, akkor gyakorlatilag az EU-ban és az USA-ban is megkaphatja, mivel a törvények alapját mindenhol ugyanazok a sztenderdek jelentik. Tudod, már beszéltük párszor, lásd ISO 26262: ugyanaz Németországban, Magyarországon és az USA-ban is. Nem arra kell várni a W223-nál jelenleg, hogy a német államapparátus jogi malomkerekei kiőröljék az új jogszabályokat, hanem hogy a Daimler és fejlesztőpartnerei (Bosch-tól az Nvidiáig) validálják a rendszert a meglévő jogszabályoknak megfelelően.
Sok oka van, hogy miért Németországban engedélyeztetik, de ezek között nem szerepel az ottani hatóságok "baráti" hozzáállása. Ha nem sikerül a validáció, Németországban sem kapja meg az engedélyt a cucc, ez ennyire végtelenül egyszerű. Az Audi talán nem volt eléggé német, hogy elbuktak rajta?
"úgyhogy nem szabad (megintcsak: szerintem) óriási jelentőséget tulajdonítani neki, főleg azért, mert nincs"
Műszaki oldalról mindenképpen óriási jelentősége van. Az átlag autóvásárló szemszögéből, aki nem 50+ millióért vesz luxusautót, nyilván jelenleg semennyit sem oszt vagy szoroz az egész, ahogy 1978-ban az ABS vagy 1995-ben az ESP megjelenése sem tette az akkori S-Klassékban.
De a jövő szempontjából mindenképpen jelentőséggel bír, mert az ABS is eljutott 26 év után oda, hogy kötelező lett az új autókban, az ESP-nek ehhez már 20 év sem kellett. A radaros távolságtartás meg ugyan még nem kötelező így 23 évvel a W220-ban történt debütálása óta, de azért jó ideje már szinte minden autóhoz meg lehet venni, a radaros AEBS kötelezővé tételéről meg már régóta szó van.
"Ööö, nem"
Dehogynem, pont ugyanazt az érvelést mutattad be: puszta marketingfogás az egész, hiszen csak autópályán, 60 km/h alatt, hihi-höhö, hát mit akarnak ezzel, parasztvakítás az egész. Ennyi erővel az elektromobilitás is az, hiszen még állami szubvencióval is csak egy erősen korlátozott, úri huncutság az emberek elsöprő többségének, szubvenció nélkül meg még inkább.
