Nos amiben egy ilyen muanyag vagy gumi ize van az a vibracio csokkentes miatt van benne. En speciel ki szoktam szedni es szuros 3/4 es tomitest rakok bele , mivel az egykaros keramia betetek erzekenyek a szennyezodesre.
Én nem vagyok nagy vízguru, de ez a Z idom az excenteres pozicionálócsonk akar lenni? Gondolom ezzel lehet beállítani a két csonk távolságát a csaptelephez. Szerintem a szűrős inkább a hideg oldalra jön jól, mert a meleg valahol már szűrt szokott lenni pl vízmelegítő elé én már láttam berakva szűrőt, de ez kivitelezés kérdése is.
elsőre el kellene zárni a szelepet és úgy megpróbálni a légtelenítést.
attól a mennyiségtől amit kiengedsz a légtelenítőn ( gondolok itt pet palackra , akár 5-10l ) semmi problémát nem fog okozni se neked se a szolgáltatónak.
ha annyi vízmennyiség problémát okoz az már gáz.
épület méretétől függően 200- 1000 literes a tágulási.
Segítségeteket, véleményeteket szeretném kérni az alábbiakra:
Adott egy 120 m2es fsz+tetőtér beépítéses családi ház, a fűtési rendszer annak idején (1983-ban épült) gravitációsra lett csinálva, Totya szenes kazánnal üzemelt egy ideig, majd az le lett cserélve egy FF24-es gázkazánra.
Ez a gázkazán lassan csere éretté válik, alapvetően kétféle megoldásban gondolkodom:
- kombi fali gázkazán
- vagy pedig külön a gázkazán és külön egy gázboyler (jelenleg 200 l-es elektromos boyler van, de rengeteg áramot fogyaszt)
Több szerelő szerint a kombi gázkazánok nemigen váltak be, hamar tönkremennek a HMV kör üzemelése miatt.
Ez tényleg így van, érdemesebb lenne külön gázkazánt és külön gázboylert vennem? ....mindekettő a pincében lenne elhelyezve, egymás mellett, onnan rövid úton lehetne a vízvételi helyekhez csövezni.
Nem akarok belemenni, de ha hanyatt kötöd be a tartályba a hőszivattyút, úgy ahogy mondtat, csak a gond meg a baj lesz vele. Szerintem még a melegvizet sem fogja legyártani a magas visszatérő hőmérséklet miatt. :-)
Kazánnál ez megteheted büntetlenül, legfeljebb móka és kacagás tárgya leszel.
Levegős hőszivattyúhoz meg balgaság a napkollektor, mivel a melegben olyan alacsony a melegvíz előállítás költsége, hogy kár bajlódni a kollektorral, gabrielkének igaza van és napelembe gondolkozzál. Az hoz a konyhára!
Segítség szeretnék kérni FÉG V4.2 vízmelegítővel kapcsolatban! Melegvízcsap elzárása után sem vált vissza őrlángra, hanem tovább ég nagy lángon, amit csak a gázcsap elzárásával tudok megszüntetni. Eddig nem volt vele semmilyen problémám. Köszönöm a segítséget előre is.
Köszi a választ, akkor jó lesz az eredeti megoldás.
Úgy emlékeztem, hogy itt jött elő egyszer az általam vázolt megoldás, és voltak tapasztalatok arról a fajta bekötésről, de lehet, hogy valamelyik szomszéd topicban volt. :)
- Az előremenőt a felső csonkra kell kötni, igaza van a fickónak, minek dolgozzon a rendszer a fizika ellen? A lehülő víz lefelé igyekszik...
- A Solar azért kell alulra, mert ha nincs nap és felfűti a kazán a teteje meleg lesz és nem fog hőt leadni. Ha alulra rakod nagyobb lesz a hőkülönbség és intenzívebb a hőcsere. Amit felmelegítesz úgyis fent "köt" ki. Ebben is igaza van.
A leendő fűtésrendszeremben levegő-víz hőszivattyú fogja megcsinálni a melegvizet is, egy 250l-es két hőcserélős tartályban, amire opcióként később esetleg szolár rendszert kötnék, most még biztos nem. A gépész tervező a bekötését úgy tervezte meg, hogy a felső hőcserélő felső csonkjára kötné az előremenő, az alsó hőcserélő alsó csonkjára a visszatérő ágat, és a két hőcserélőt középen összekötné. Ezt írtam neki erre a konfigra:
"A HMV tartály bekötését fordítva képzeltem el, alul lép be az előremenő, és felül a visszatérő, és eleve csak az alsó hőcserélőt használnám, elkerülve, hogy a tartály tetején lévő forró víz visszamelegítse a visszatérő ágat. Ide később szolár rendszer köthető. "
Erre a válasz:
"A két hőcserélő azért lett sorba kötve, hogy ezzel megnöveljük a hőátadó felületet, kedvezőbb hőcserét biztosítva a hőszivattyú számára. Az előremenő minden esetben (kivételek nélkül) a hőcserélő felső csonkjára köt, a visszatérő pedig az alsó csonkra. Ez biztosítja a hidegvíz áramlásával ellentétes áramlási irányban a fűtővíz áramlását. A hőcsere ellenáramban minden esetben jobb hatásfokú, mint az Ön által leírt egyenáramban. Két hőcserélős tárolót - amennyiben szolárra is akarom később kötni - minden esetben a fix hőtermelővel fűtöm felül, a "bizonytalan" hőtermeléssel pedig alul. A szolár bizonytalan hiszen vagy süt a nap, vagy pedig nem! Mivel a HMV-t felül veszem ki a tárolóból, ezért minden esetben a tároló felső része kell legyen azon a hőmérsékleten, amit elvárok a rendszeremtől-tehát a hőszivattyúval ezt kell hőn tartani!"
Vagy én nem értem, vagy a tervező nem érti... A tartály alsó részében vam mindig a hidegebb víz a rétegződés miatt, ezért itt tudnám jobb hatásfokkal fűteni a hőszivattyúval. Alulra meg azért tenném az előremenőt, hogy minél hidegebb vízzel találkozzon először. Szerintetek mi lenne a jó megoldás? A hőszivattyú 9kW névleges hőteljesítményt tud, a melegvíztartályban két darab 1 m2 felületű hőcserélő van egymás alatt, a vizet 40-45 fokra fűteném.
Úgy tűnik, a Baxi kazánunk tágulási tartálya rendetlenkedik. Holnap jön a szerelő. Ha netán ki kell cserélni a tartályt, tudnátok mondani egy becsült összeget anyag+munkadíjra?
Nem teljesen a témába vág, de van valakinek tapasztalata a mecman csövek benzinállóságáról? Ha jól tudom alapból pneumatikában használják, de az opelemben nem tudok rájönni, hogy miből készülhetett a benzincsövem, Illetve hogyan tudnám pótolni vagy rávarázsolni a csatit ami letört róla.
A lakásba bejövő és elmenő csövekre szerelt hőmennyiségmérővel mért értékek.
"Annak a lakásnak a fogyasztása lehet , hogy e két érték között van - ez függ az adott évek időjárásától és a bentlakók komfort igényétől."
A lakásban 21-22 fok van. Nappal, éjszaka nem fűtünk, reggel 2-3 óra, délután-este 5-6 óra. A fűtetlen időszakokban általában 1-1,5 fokot megy le a hőmérséklet (persze nem -15 fokban), Ketten vagyunk, napközben dolgozunk, szerintem elég sokat szellőztetünk.
"Tehát mennyibe kerül az a 22 MJ hőenergia?"
A ház fűtésköltsége a gázon kívül tartalmaz más költségelemeket is (karbantartás, villany, javítás, stb), de presze a legnagyobb része, olyan 80-90%, a gáz.
A tulajdonosok által fűtésre fizetett összeg tartalmaz egy fix részt és egy hődíjat. A legutóbbi fix díj 25000Ft/év, a hődíj 6600Ft/GJ volt. A fix díj nm alapon számolódik, a hődíj fogyasztás után. Tavaly (talán az enyhe tél és a visszafogott fogyasztás miatt) 15GJ-t fogyasztottunk, így fizettünk összesen 124000Ft-ot. Mind a fix, mind a hődíj évente változik, tipikusan felfelé.:-) Ezen kívül van még a vízmelegítés 1000F/m3.
Árat azért nem akartam eredetileg írni, mert arra sokkal kevesebb ráhatásom van, mint a hőmennyiség fogyasztásra és érdekelt, hogy mennyire "normális" a hőfogyasztásunk.
Egy 2300 lakosú helységbe mekkora és mennyi radiátor kell? És egy 20m2-es helyiségbe (5x4m-es oldalakkal) , aminek két külső fala van, szabályosan felhúzva x falazóblokkból, rajta 12cm kőzetgyapot szigeteléssel, és egy darab 2m*1.6m-es ablakkal (k=1.0W/m2K). A szomszédos helyiségek azonos hőmérsékletre lesznek felfűtve. :-D
