Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
nagoyn kiváncsi vagyok hogy férhet össze lényegesen jobb, a link szerint az átlagnál kétszer jobb eroi, és az hogy támgatásra van szükség, hogy legyen létjogosultsága.
Én itt valami árulást sejtek.
Másfelől viszont, a szélenergia integrálása mint primer energiaforrás pontosan azért lenne nagyon ésszerű, mert ha ezek az eroi értékek igazak, akkor igazából ez egy nagyon olcsó energiaforrás. Tehát ezzel lehet akár speciális ipari célra nem mindig rendelkezésre álló, de cserébe olcsó energiát szolgáltatni.
Van itt azert mas is. Pl a pocsek az energia megterulsi ideje a szelhez kepest. 10 evig csak viszi az energiat nem termel semmit. Egy szeleromu meg 3 honap utan mar plusszban van.
Ez momentán honnan jött?
Még a legmélyebb zöldek (greenpeace) se írt ilyen számokat. Ha pedig a reális számokat nézzük,akkor inkább az inverzét látjuk ezeknek a számoknak.
Ezen a site-n vannak "greenpeace" számok,amiket tekinthetünk némiképpen elfogultnak,mindenesetre még a ők se probáltak akkora különbségeket írni mint te.
:-)
No,ha gondolod végig mehetünk az atom és szél számain,amint már tettük az elmult 7 évben töbször,és megnézhetjük hogy mi is a különbség közöttük:-)
"Energia megterulsi ido az atomnal 5 ev felett van a szelnel 3-4 honap. A szelre pontos adatok vannak, atomeromu meg nem epult meg 5 evnel rovidebb ido alatt."
Tehát ezek szerint azért öt év az atomerőmű energiamegtérülése, mert ameddig épül, addig nem termel energiát. Akkor ez nagyon könnyen kiegyenlíthető: építsük az atomerőműveket gyorsabban vagy a szélerőműveket lassabban! :-))
Energia megterulsi ido az atomnal 5 ev felett van a szelnel 3-4 honap. A szelre pontos adatok vannak, atomeromu meg nem epult meg 5 evnel rovidebb ido alatt.
A kinaiak is atomot epitenek nem szenet ha jobb lenne, de nem az. Ott a sotetzoldek nem kifogas.
A felhasznalok joval nagyobb instabilitast es randomitast jelentenek a mai rendszerben is megse okoz gondot ezt kezelni"
Már hogyne okozna gondot! Összesen azért használunk egyátalán szenet és szénhidrogéneket energiatermelési célra, mert gondot okoz a fogyasztás egyenetlensége. Különben a mindennél gazdaságosabb atomerőművek lesöpörnének minden mást.
Elvileg lehetseges (elkeszült, müködik) egy alternativ forrasokbol allo (szel, photovoltaik, viz, biogaz,...) virtualis erömüvet kesziteni.
Lehet, hogy a fosszilisok mellett es jelenleg nincs ertelme, de ezekböl a komponensekbööl össze lehet allitani egy megbizhato virtualis erömüvet, amely pontosan ugy nez ki, mint egy masmilyen.
A 2000 wattos tarsadalom. Ez Svajcban tema. A jelenlegi, egy före esö primerenergiaaram (teljesitmenyben kifejezve) circa 5000 watt erteket szeretnek belathato idön belül 2000 wattra csökkenteni.
A föld összelektromos teljesitmenye kb. 2 terawatt.
Tavaly elkeszült összesen ~7 gigawatt solarzella. Tavaly a mennyiseg duplazodott.
A földön felhasznalt összes villamos energia felet (1000 gigawattot) ki lehetne valtani, mondjuk 6000 gigawatt PV-vel. Ahhoz kellene 8-9 duplazas (ugye az eredö teljesitmeny kumulative). ha egy duplazas 2-3 ev, akkor 8 duplazast 20-30 ev alatt meg lehet(ne) valositani.
Az összesen befedett terület kb. ket Mo.-nyi lenne.
Az hogy valtozatlanul hagyunk mindent csak a szeneromuveket lecserljuk szelre az valoban nehez ugy.
Ha az a kerdes a jelenlegi eletszimvonal (pl meleg zuhany, hideg sor) megoldhato-e megujulokra alapozva, az mas kerdes, termeszetesen megoldhato:) Ehhez persze sokmindet at kell tervezni, de legalabb van (lenne) mit tenni.
Mar hogyne lenne. Californiaban az egy forre juto villamos energia falhsznalas vagy 20 eve nem valtozik. Nemetorszagban az uj epueltek energia felhasznalsa reg tul van a csucson ma mar csokken olyannyira hogy par ev mulva mar a passzivhaz lesz a min kovetelmeny. 2000 watt society, sorolhatnam.
"5A betáp terhelhetőség elegendő volt egy lakáshoz ami lassan felment 10-15-25A-re."
Aztan majd megint lassan lemegy. Az en hazamhoz mar most is miniamils villamos energia kell, de meg szandkozom ezt is csokketeni 0 kozelebe, vagy minuszba:)
Az energia termeles 100%-a megujulokbol jott. Az azert nem jelentektelen.
"Tulajdonképpen nem értem mit védsz. Ha egy rendszernek tekinted az egész világot akkor azt kell látnod,hogy energia igénye folyamatosan nő."
Nagy hiba lenne ebbol extrapolalni.
"Még jele sincs annak,hogy ez a folyamat megállna."
Azert van. Jo magam is ezen dolgozok. 10-edere csokkentetem az energiafogyasztasom egy ev alatt es ehhez nem kellett eletszinvolanbol feladni semmit, sot.
"Pont."
Ezekkel nem ertek egyet. Leritam miert. Szerintem meg lehet tisztan megujulokra epiteni az energia elltasat 100%-ban is akar. Csak par regi dogmat ki kell verni a fejunkbol.
10000-szer akkora nem eleg? Innkabb 20000-szer mert a fogyasztast gond nelkul felere lehet csokkenteni. Ez tenyleg ne legyen mar problema, berci abrajan lathato mekkora terulet kellene ehhez a sivatagobol.
"Jártál hagyományos erőműben?"
Persze.
"Ez nem a betáp oldalon van hanem terhelési oldalon. "
Szerencsere mindket oldal a mi kezunkben van. Ott kene kezdeni hogy mindenhol digitalis meres tortenjen es pillanatnyi tarifat is lehessen ervenyesiteni. A fogyasztoi oltal pillanatok alatt megvaltozna. El kell felejteni azt hogy a pillantnyi fogyasztas statikus es ha a kutya kovaszba ugrik is azt ki kell elegetni. A fogyasztas nagyon rugalmas tud lenni ezt kene kiaknazni.
"Egyáltalán nem simán."
A lenyeg hogy megoldhato. Hogy mennyire sima az relativ, a problema muszakilag megoldhato.
"Az atomreaktor beruházási költsége sokkal magasabb valamint a környezetvédők rendre megfúrták őket. Ebből a tényből a rendszer műszaki jellemzőire semmiféle következtetést nem tudsz levonni."
Van itt azert mas is. Pl a pocsek az energia megterulsi ideje a szelhez kepest. 10 evig csak viszi az energiat nem termel semmit. Egy szeleromu meg 3 honap utan mar plusszban van.
(Különben a berakott linkedet mar lattam korabban, de mindig megmosolyogtat, hogy a fazon milyen komolyan beszel rola, de ugy 6 perc körül lathato egy jo regi piros pickup, amely, gondolom elfogyaszt vagy 18-20 litert. Valamint azt is gondolom, hogy az ökohome-bol, ami azert jol kint lehet valahol, naponta 100 km-t jar vele oda-vissza. Mondjuk munkaba, vagy az uj ökosparheltet elhozni :) )
Azert a szelerömüveknel valoban nagy nevleges teljesitmenyre van szükseg. Nagy területü szarazföldi parkok eseten összessegeben 18-19% jön ki. Offshore parkok eseten ~25-26%.
De ez elvileg nem döntö gond. Ugyanis a nevleges teljesitmeny költsege jelenleg olyan 800 $ kw-onkent (tendencia csökkenö). Tehat 5 kw ara 4000 $ es nem kell bene "hajtoanyag".
Atomerömü epitesevel kapcsolatban (ugye most reneszansz, ujult tervezgetes, kalkulalgatas,... folyik) összköltsegre (aminek a fele a finanszirozas, hiszen az elsö kwh-t akkor termeli meg, ha keszen van) ~5000-6000 $-t adnak meg. Es rengeteg kalkulalhatatlan parameter van benne. Pl. hosszutavu finanszirozas, 100 eves döntes betarthatosaga, hosszutavu raktarozas, annak költsege, ...)
Egyeb erömüveknel pedig szamit (talan döntöen) a CO2 quota, a fütöanyag ara hosszutavon,...
Az USA elvben 200 - 300 GW nevleges teljesitmenyt tervez rövid-, közeptavon. Az hozna pl. 50 GW-ot, ami az eddig AHHOZ hasznalt gázt szabaditana fel, amelyet a közlekedesben lehet(ne) felhasznalni. A mar meglevö gázerömüvek pedig a teljesitmenytartalekot kepeznenek.
Magyarorszag a szelerömüvek teren csak marginalis szerepet tud jatszani.
Mivel közeptavon 6000 MW uj kapacitast kell üzembehelyezni, ezert pl. 1000-2000 atomerömüvi MW (1,2 uj blokk) nem jelentene tul nagy megkönnyebbülest. A növekmeny maradeka (4000-5000 MW) pedig tovabbra is fosszilis maradna.
"-alternativ energiahordozó (szél, solar, hullám, vízi erőmű) soha nem lesz meghatározó. Részben a kitermelhetőség nagyságrendje miatt, részben a randomális jellege miatt, részben pedig a terjedelme miatt, részben az instabilizáló hatása miatt."
Alapvetoen ez volt meghatarozo a fosszilis elott is meg nagy valoszinuseggel utana is ez lesz meghatarozo. Nezzuk a problemaidat:
"Részben a kitermelhetőség nagyságrendje miatt"
Ezt abszoliut nem ertem legalabb 4 nagysagreddel van tobb kiaknazhato kapacitas mint a jelenlegi felhasznals, tehat ezt ki is huzhatjuk nyugodtan.
"részben pedig a terjedelme miatt"
Ezt megint nem ertem. Pl a szeneromuvek (banyakkal es infrastukturaval egyutt) nagyobb teruletet foglalnak mint ugyanakkora kapacitasu naperomuvek, megse panaszkodott eddig senki hogy nem fer el toluk. Ezt is kihuzhatjuk.
"instabilizacio, randomitas"
A felhasznalok joval nagyobb instabilitast es randomitast jelentenek a mai rendszerben is megse okoz gondot ezt kezelni.
Sokfele nagyobb tavolsagban osszekotott megujuloval, a fogyaszto oldali rugalmassag kiaknazasaval (regi pardigma alppillerenek elvetese), drasztikus energiahatekonysag novelssel, uj vezrelsi, utmezesei algoritmusok hasznalatval a dolog siman megoldhato.
Meg egy darab haztartas eseten is megoldhato lasd:
Hogy melyik iranyba megyunk azt jol mutatja hogy 2000 ota csak szelbol tobb kapacitast telepitenek mint atombol. Atombol epp csak a kieso kapacitast fedezik az uj eromuvek. Azert az atomnal is van egy hasonlo problema a melle is kell gyors reagalasu eromu ha mar a regi paradigmat eroltetjuk.
Én nem tudom már követni, most éppen min is vitázunk.. :-)) Közhely, hogy a szélenergia legfeljebb kiegészítőnek jó, a teljes rendszer kapacitásának 10-15, szeles országokban legfeljebb 20%-a erejéig. És ennek stabil biztosításához is kell kb: kétszeres és jól elosztott kapacitást biztosítani - és még így is necces, mert bizony ha igen ritkán is, de fordul olyan elő, hogy pl: szinte egész Németországban többé-kevésbé szélcsendes időszak van. A tengerparton is tud olyan szélcsend lenni, hogy szellő sem rezdül.
Szóval szélerőművel nem lehet megoldani a biztonságos alapellátást. Ahogy igazándiból naperőművel is korlátozottan, bár ott sokkal jobban garantálható az egyenletesség.
ezek a számok megintcsak azt tartalmazzák, hogy az adott villamos rendszerben nagy a nem szabályozható aleperőművek aránya, amelyek mellé nem tudják berakni a szélerőműveket
szabályozható erőművek mellett sokkal nagyobb a tolerancia ennél
ezzel együtt én nem a szabályozható erőművek híve vagyok, mert az automatikusan földgázt jelent, hanem inkább a fogyasztók alkalmazokodását, és a terítést javasolnám
A mostani rendszer kialakulásában nagy szerepet játszott a kialakult zöld áram támogatási rendszer, ami nem a fosszilis zöld energiával való kiszorítását célozza, hanem hogy "disznek" legyen olyan is, ez a támogatási rendszer most a kerékkötője azoknak a műszaki fejlesztéseknek, amelyekkel a probléma megoldható lenne, mert a garantált átvételi ár miatt a szélkerék tulajdonosa nem érdekelt SZET beruházások létrehozásában, mert a legrosszabbkor eladott áramáért is a maximális támogatott árat kapja.
Ha ez valódi piaci alapon menne, akkor a rosszkor érkező áram értelemszerűen értéktelen lenne vagyis olcsó, ha pedig olcsó, akkor egyből rámozdulnak olyan fogyasztók akik képesek a villanyfogyasztásukat időben eltolni. Maguk a szélkerekesek meg abban lennének érdekeltek, hogy vagy eltárolják maguknak az energiát, ha képesek rá (építenek szet-et saját pénzből) vagy oda adják el, ahol akkor éppen drága, mert egyébként nagyon kevés pénzt kapnak érte.
A meglévő támogatási rendszer miatt viszont inkább megy a birkózás, a lobbizás, a hatalmi harc, hogy a szélkerekesek lobbija győzzön-e és terjesszék ki a bevonható szélenergia mennyiségét, vagy az MVM aki ennek minimalizálásában érdekelt.
ezek a %-ok hasraütött számok, ha egyáltalán nem lennének a rendszerben szén és atomerőművek, csak szél és gáz, akkor ez kapásból több lenne, tehát ezek nem fizikális korlátok, az jelen infrastruktúra korlátai
mondjuk névleges értéken számolva 16%, de a névleges számok egy szélkerék esetén nem mondanak semmit, mert átlagosan 16%ot fognak menni (szárazon)
ha a szélkerekeket úgy számolnánk mindig, hogy a ténylegesen megtermelt értéket osztjuk vissza egy évre, és így rendelünk hozzá egy összehasonlítható teljesítményt, akkor ilyen teljesítményből ki lehetne rakni 50%ot úgy, hogy a másik fele meg a szabalyozható ellenpár
ezt mondjuk egyéb okból én nem javaslom, tehát a szélenergia rendezésére az ésszerű megoldást
- a felhasználás alkalmazkodása a rapszódikus energiához (olcsóbb völgyidőszaki áram, drágább csúcsidőszaki)
- szivattyús tározók építése, vagy más energiatároló eszköz
- kontinentális méretű terítő hálózat, amivel ki lehet egyenlíteni az egyik helyen fúj/másik helyen szélcsend van állapotokat
ha átlépné a 200,000-et a szélkerekek száma, és azok egyenletesen vannak elterítve Európán belül, akkor az általuk adott időpontban leadott teljesítmény már sokkal kevésbbé lenne változékony mint így, hogy bazi nagy szélkerék parkok vannak, ahol nyilván minden kerék egyszerre áll le és indul el. Ráadásul ezek a parkok is egy az egyben igazodnak a tengerpartokhoz, ahol van állandó szél, illetve még inkább a kormányok szélenergia támogatásra szánt pénzéhez. Ez pedig nem egyenletes, hanem csomós szélkerék sűrűséget erdményez, ami meg erősen függ az időjárástól.
Ezen megoldások mellett a kritikus az, hogy a változékonysága miatt eredendően diszkont faktort elszenvedő szélenergia 1 kwh áramot mekkora költséggel képes előállítani. Ez a szélenergia költség áll a következő tényezőkből:
- acél ára, szerkezeti anyagok
- munkadíj
- a beruházás kamata, opportunity cost ahoz a verzióhoz képest, mintha szélkerék helyett bankba ment volna a lóvé
Ezen költségekből a kamat a világgazdaság függvénye, az helyileg nem befolyásolható, a bérből pont nem szeretnénk kisebbet, vagy ha igen, akkor az a jól ismert kínai outsource irányába vezet. Tehát marad az acél ára, ami csökkenthető, kb lokálisan.
Vagy a nem megújuló eredetű, leginkább persze a fosszilis energia drágítása, és így egy mesterséges árelőny előállítása.
A széllel 10-15% fölé nem is lehet elmenni. Dánia már a mostani rendszerét is csak a norvég energiarendszerrel és szivattyús víztározókkal összekötve tudja normálisan üzemelni.
A szél egyszerűen nem kellően megbízható ennél többhez.
2005 ota valtoztak kicsit az ertekek. Nemetorszagnak jelenleg ~25 000 MW nevleges teljesitmenyü szelenergiaja van. Az megtermeli a nemet felhasznalt villamosenergia mennyisegenek a 6,4%-t.
2020-igy ez a kapacitas meg kb. duplazodik (offshore, tengeri szelparkokkal egeszül ki). A 2020-ban tervezett villamos energia az összenergia ~15%-a kell(ene), hogy legyen (offshore szelpark hatasfoka lenyegesen magasabb, mint a szarazfödie).
Located in northwest France, Areva's La Hague is the largest recycling plant in the world. Here spent fuel from 80 reactors can be recycled each year. The used fuel is separated into uranium, plutonium and fission products: the uranium is used for UOX fuel, the plutonium goes to Areva's MELOX plant for MOX fuel and the fission products are vitrified for the final waste repository.
A meglévő keretek között nem lehet átlépni bizonyos korlátokat.
A kereteket meg kijelöli a szén - acél egymáshoz viszonyított ára, merthogy a szélkereket jobbára acélból csinálják, és jobbára szenet helyettesít az erőműben
Ha a szén sokkal drágább, az acél sokkal olcsóbb lenne, akkor ezek a keretek kitolódnának
az instabilitás, amit a szél okoz a villamos rendszerben meg műszaki probléma ami kezelhető, bár a beruházások amiket emiatt kell tenni nyilván túlmennek a műszaki kereteken, és gazd pol kérdéssé válik
Perpillanat az acélt szénnel gyártják, másfelől meg a szénnek van közvetlen energetikai piaca, az acélnak meg autógyártásban + építőiparban külső piaca
tehát áreltolódás a szén irányába, hogy az dráguljon, az acél olcsóbbá váljon, az kell hogy egyfelől megszűnjön a gyártástechnológia képezte kölcsönös függés, vagyis hogy szénnel redukálják a vasércet, a másik hogy az acél alternatív piacai zsugorodjanak, ami viszont a válság hatására teljesült is
egy állami beavatkozás is megtermtheti a mérleg elbillenését akár olyan módon, hogy környezetvédelmi előírásokkal megakadályozza új szénerőművek építését, ezzel a szenet átirányítja az acélgyártásba -> és innen a szélkerékgyártásba
Az europai halozat mar regota integralt. Ami azt jelenti, hogy egy betaplalo energiajat földrajzilag nem feltetlenül ott fogjak elfogyasztani, ahol termelik.
Az EU halozat eredö vesztesege ~8-9% (azert is, mert sokat szallitgatjak az energiat).
Pl. Mo. is eredöben importal aramot (5-10%), ami akar idönkent nemet szelaram is lehet (bar gondolom, nagyon ritkan).
Mo. eseteben a betaplalas egyelöre azert lenyegtelen, mert nagyon keves szelerömü letezik.
A mai modern energiaeloszto rendszerek meg tudnak birkozni ~20% ilyen betaplaloval (ami a nemet 65-70 GW-os felhasznalasnal 15-20%-t is idönkent elerhet).
Azonkivül, ott, ahol 23 000 szelerömü müködik, ott a termeles valamennyire tervezhetö is, hiszen a szel nem pillanatok alatt tamad fel, illetve nem masodpercek alatt ül el. Meg ugye van meteorologia is, ami pont ezt saccolgatja.
Azonkivül Europaban van arampiac, ahol szintre percnyi pontossaggal adnak vesznek.
Azonkivül, ha tudjuk, hogy holnap szeles idö lesz, akkor le lehet szabalyozni pl. a szenerömüvek egy reszet is idejeben.
Vegveszely eseteben a szelerömüvek lapatjat be lehet forditani. Akkor nem termel semmit. De ez nyilvan nem cel.
A tablazatbol csak az derül ki, hogy egy tartomany elektromos fogyasztasanak hany %-t kepes szamszerüen alternative (jelen esetben szel-) energiaval fedezni. Az meg pl. a CO2 quotak adas-vetele, vagy egyeb tamogatasok miatt sem közömbös.
Igen, de ezzel Gavriel pontosan rámutatott arra, hogy miért csalókák a számaid.
Pontosan tudod te is, hogy a szélenergia általad írt vitathatatlan előnyei mellett bír egy nagyon komoly hátránnyal: kiszámíthatatlan. És emiatt addig, ameddig az olcsó energiatárolás problémáját nem oldjuk meg, falakba ütközünk egy idő után.
