Érdekes, bennem sohasem merült föl, hogy ezeket az aprókat madár lesből fotóznád.. !
Amúgy mellesleg a madárfotós lessátras "turizmusba" sem tudlak nagyon beleképzelni. Biztos jó pénzért, jó buli és "csapat építő" tud lenni, csak sok köze nincs szerintem a természetfotózáshoz.. :-P
Hú, az imént az orrom elől ragadott el egy cinkét a karvaly.
Álldogálok az ablak mögött és figyelem az etető körüli nagy nyüzsgést. Kb 10-12 széncinege hordja a szotyit szorgalmasan. Az ablaktól nem egészen egy méterre, az eresz alá felakasztott cinkegolyó-füzért is felfedezték és nagy kergetőzések közepette csipkedték. A következő pillanatban egy testesebb árny bevágódik és egy cinkét elkapva a falon koppan a nagy lendülettől, majd onnan lepattanva meglepődve seggre ül a fűben az ablak előtt. Kb 10 másodperc pihegés múlva, karmai közt a kis szenessel felröppen és tova száll, hogy nyugodtan fogyassza el friss reggelijét.
Én meg csak kikerekedett szemekkel bámultam a fantasztikus természetfilm eme negyed perces jelenetét és hirtelen nem tudtam, hogy örüljek, vagy szomorkodjak. A karvaly, a gyönyörű rabló jóllakott, a cinege sorsa pedig bevégeztetett. Az élet megy tovább...
Sok fotóm van ami nem lesből készült , de nálam minden adott, itató etető az irodám ablakától 10 m re van , 40 éve fotózom madarakat , nyilván a felszerelésemet is folyamatosan a madárfotózásra szereztem be . Pld ez a fotó sem lesből készült .
Ezeknek a " golyóknak" a marhafaggyú az alapanyaga, ami veszélyes hulladéknak minősül a vágóhídon, ezért még az ártalmatlanításért is fizetni kell. A Csarnokban a hentesek ingyen adják. Kell bele némi napraforgó és egy kis műanyag zacskó, amibe töltik. Kb. 5 Ft/db az önköltsége. Mégis tízszeres áron árulják.
Te próbálkoztál már közvetlen közelről, madárles nélküli fotózással?
Gondolom, ezek a szép képek, amiket megosztasz itt velünk, madárles mögül készített képek minőségi fényképezőgéppel és objektívvel.
Bár gondolom, egy állvány mögül és egy teleobjektívvel ennek igazából semmi akadálya sincs. Egyelőre nekem nincs olyan objektívem, ami pár méterről elfogadható képet csinálna a kisebb testű madarakról. És egyelőre pusztán emiatt feleslegesnek is tartok 100 ezreket kiadni.
"Nagyot változott a világ." Egyetértek. Sajnos ez a változás rendszerint a környezet, a természet rovására megy végbe. 1967-től mostanáig 50év telt el. Ezen időszak változásának tanúja voltam. Gyerekként olyan fajokat láthattam, mint a Kékbegy, a Gólyatöcs, a Haris. Ma elnémult a határ. Nem szólnak a pacsirták a földeken, idejét sem tudom mikor hallottam pl. mezei poszátát. Még az olyan kulturfaj, mint a fácán, az is teljesen eltűnt. Itt a közelben, azon a területen ahol pl. a Szikipacsirta élt, gumigyár épült. Még ötven év...
Elvből és zsigerből gyűlölök mindenféle szintetikumot, szóval ez nálam nem gond. A mátyásmadárról már többször hallottam, hogy elég intelligens madár. És a tapasztalatom szerint az egyik legóvatosabb is. Ez eléggé egybevágni látszik a te tapasztalatoddal... Az biztos, hogy nem ezeket a madarakat fogom magamhoz szoktatni...
Igen. Cinkegolyó esetében töltőanyagnak, gondolom olcsóbb a búza, mint a napraforgó. Azért csak elszokott fogyni a golyó. Igaz nem csak cinegék, hanem verebek is járnak rá.
A gyártónak szerintem van fogalma a madarak igényeiről, DE a profit ennél sokkal fontosabb. Pont rákerestem délután a barkácsláncok madáreleségeire: 600 forint fölött mérik kilóját, tehát 60-65.000/mázsa!!! Baromi drága, és kur.a pofátlan árazás.
Tavaly 10-15e között mérték a környéken a jó minőségű napraforgót, a megyeszékhelyen pedig 6.500 környékén mérték a vegyes madáreleséget: tört kukorica, ocsú, búza, len vagy cirokmag és még valami.
Én is úgy gondolom, hogy a búza nem a cinkéknek való, hanem inkább pl. a gerléknek. Azért kérdeztem, mert a napokban vettem cinkegolyót. Morzsalékosra törtem a rigók számára. Meglepődtem, java része búzából áll, némi napraforgóból, és persze a kötőanyagból, valamilyen zsiradékból. A gyártónak fogalma nincs a cinegék igényéről.
Nálam flakonokból készített függő madáretetők is vannak kitéve, fekete napraforgót szoktam beléjük tenni. Ezekre eddig a széncinegék szoktak rájárni. Ami magot a szenesek kivertek, azt egy balkáni gerlepár szedegette fel a földről. Sajnos már csak egy gerle maradt, ugyanis a párját egy ügyes, ragadozó macska elkapta. Én nagyon sajnálom azt a megfogott gerlét is.
Nem csodálom, a városi galambok nem is merik a kukoricát, hiába teszem ki,nem eszik. a verebek nem is merik ló--art, amiből régen a zabszemeket és egyéb anyagokat kiettek. Nagyon megváltozott a világ.
A lenolajkence áll legközelebb a természetes anyagokhoz, meg szerintem a hatáshoz is, ellentétben a különféle szintetikumokkal.
A helyzet az, hogy viszonylag rövid idő alatt a legextrémebb formát/szint is megszokják, ha látják pár óráig, hogy nem jelent veszély rájuk nézve.
Általában a legintelligensebb madarak a legóvatosabbak, bár róluk sem lehet elsőre megállapítani, hogy máshol már nem szokták-e meg az ember közelségét ill. kreálmányait.
Ha galambféléket nem akarsz az etetőben, akkor tényleg elméretezted. Nekem ettől jóval kisebb etetőbe is befurakodtak. Külön kis léc darabokat kellett rászegelnem, így a rés már csak kb 5cm lehet. Azóta a gerlék a földön keresgélik a nekik szánt elemózsiát, az apró madarak meg vígan ugrálnak ki-be a szűkített résen.
Igen, ez biztosan így van, remélem, gerlék, galambok egyelőre nem tisztelnek meg. Inkább most a kisebb testű madarakkal szeretnék foglalkozni : ) Az etető magasságát úgy terveztem, hogy a galamboknak már túl kicsi legyen, sajnos lehet, hogy mégis elméreteztem.
