Szociopatákkal való bármilyen kapcsolat, legyen az szomszéd, főnök, munkatárs vagy akár családtag. Hogyan alkalmazkodjunk hozzájuk. Hova soroljuk őket ha a társadalomban egyre több van?
Meddig toleráljuk a betegségeiket főleg válságos időkben? Meddig terheljék az empatikus érzelmű embereket?
Ez egy fertőzés, ami gyógyítható vagy esetleg felvehetjük velük valahogy a harcot? Mit tegyünk?
A dolog másik oldala pedig, hogy amennyiben érdekel valamilyen terület (jelen esetben a pszichológia), az számomra nem csak annyit jelent, hogy tudományos publikációkat böngészek. Ez is fontos, de csak az egyik része az érdeklődésnek. A másik (s talán ez a fontosabb), hogy az életben figyelem meg az embereket, köztük magamat is, s ez alapján alkotok véleményt. Ezért nem gondolom pl. hogy léteznek szociopaták, vagy pszichopaták. Legfeljebb olyan emberek léteznek, akikről eszünkbe juthatnak azok az elméletek, amelyeket a pszichológia megalkotott a személyiségzavarok ezen típusairól. Ettől még az illető emberek jóval összetettebbek, s ezernyi jó tulajdonsággal is rendelkezhetnek. Ezért ítélem el továbbra is, hogy bárkit kikiáltsunk pl. pszichopatának, s innentől kezdve értéktelenebb embernek tartsuk. Ennek a gondolatomnak az alátámasztására pl. semmilyen tudományos véleményt nem akarok keresni sem neked, sem bárki más számára.
Miért kell neked minden gondolat igazolásához egy másik vélemény idézése?
Engem az nem zavar, hogy te magadtól nem szoktál gondolkodni, s csak azt fogadod el, amit "hozzáértő emberek" írtak le. Nem mondtam, hogy ez soha nem lehet helyes, de én jobban szeretem végiggondolni, amit olvasok, majd ezután kialakítom a saját véleményemet. Ez utóbbiak alátámasztására pedig már nem szoktam keresgélni "hivatalos" bizonyítékokat. Az sem zavar, ha nem fogadod el az én saját gondolataimat anélkül, hogy ne volna meg már valahol máshol is. Sajnálom, nem tudok, de nem is akarok az én véleményemhez hasonlót keresni neked, csak azért, hogy elhidd nekem. Akkor inkább ne hidd el. Jogod van hozzá.
Hogy jobban megértsd, mire gondolok, vegyünk egy példát!
Tegyük fel, kiderül rólad, hogy pszichopatákra jellemző viselkedésformákat kezdesz produkálni.
Tegyük fel, hogy ez a "Szeretném tudni" nevű illető ismer téged. Miután észreveszi rajtad, hogy "nem vagy teljesen rendben", rögtön azon kezd el agyalni, hogy hogyan védekezhet ellened, hogyan kerülhet el, mint egy leprást, és az internetes fórumokon is megkér másokat, hogy segítsenek neki ebben, adjanak neki tanácsokat, mit tegyen?
Nos, ez mennyire esne neked jól, amennyiben valóság lenne?
Az úgynevezett "forrásaid" közzététele pedig egyszerűen szánalmas.
Te komolyan azt gondolod, hogy csak neked van Google-d?
Tényleg nem értem, hogy ennek mi értelme volt: belinkeled ide azt, amit bárki másodpercek alatt is magától meg tud keresni (amennyiben érdekli, vagy még nem ismeri a témát).
A tudomány mai állása szerint depresszió is létezik. Merthogy kitalálták.
Az létezik a tudományban, amit leírnak. Más kérdés, hogy a valóságban mi létezik.
Szerintem depresszió sem létezik. Ha valakinek tönkremegy az élete, akkor az illető szellemileg is rossz állapotba kerül. Ezt elnevezték depressziónak, mintha az valami véletlenül kialakuló betegség volna, mint egy fertőzés. A tudományban nem kellene vakon hinned, annak ellenére, hogy fantasztikus eredményeket értünk el a tudomány terén. De vannak olyan területei, amelyeknél nem kellene mindent készpénznek venni. A pszichológia szerintem nagyon ilyen terület. Ahogy nem hiszek a depresszió-elméletben sem, ugyanúgy nem hiszek a pszichopátia, vagy a szociopátia elméletében sem. Te persze nagy okosan rögtön arra következtetsz ebből, hogy nem ismerem azokat.
Elsajátítod a pszichológia erdményeit, aztán elkezded megbélyegezni az embereket, hogy kire melyik patologia illik. Hát nem semmi, ügyes vagy! Magadat már megvizsgáltad? Te pl. biztosan makulátlan vagy? Lehet hogy már beteg vagy, csak még nem ismered be. Mindenesetre nem rólam kellene ilyen magabiztosan nyilatkoznod, hanem először nézz magadba!
Mérhetetlen ostobaságokat beszélsz. Először olvass, tájékozódj, gondolkozz, utána szólj hozzá! Megpróbáltad elolvasni a megadott forrásokat? Itt nem megbélyegzésről, érzelmekről van szó - a tudomány mai állása szerint létezik a szoziopátia/pszichopátia elnevezésű súlyos személyiségzavar. Ez nagyjából független attól, hogy neked vagy nekem tetszik-e.
Avagy netán te felülírod a pszichológia eredményeit? Milyen alapon? Amennyiben nem tudsz értelmes gondolatokat artikuláltan kifejezni, nem érdemes hozzászólnod és tudatlanságodat közkinccsé tenned.
Azért vagyok ideges, mert ez a topik már a legelején felidegesített, attól, hogy ez a bizonyos "Szeretném tudni" megnyitotta, aki azóta sem jelentkezett.
Mindenféle megbélyegzést gyűlölök és értelmetlennek tartok.
Kijelenteni valakiről, hogy szociopata, és kész? Akkor ő semmi más, csak szociopata? Nem is ember, s csak egy kérdés lehet vele kapcsolatban, hogy hogy kerüljük el? Nem bírod már észrevenni, hogy az ilyen hozzáállás mennyire ocsmány, és igazságtalan?
Megbélyegezni embereket, s ettől leírni őket, véleményem szerint borzalmas cselekedet, amihez senkinek nincs joga. Mi az, hogy valaki szociopata? Minden ember különböző személyiséggel rendelkezik. Ha valaki egy kicsit mondjuk hűvösebb, vagy ridegebb, az már szociopata? Vagy még csak egy kicsit? Mikor lesz az? S ha az, akkor az illető már nem ér semmit? Picit el kellene előbb gondolkodni, aztán talán senki nem nyitna ilyen topikot. A "Szeretném tudni" nevű illető eláshatja magát ezután a cselekedete után.
Antiszociális személyiség: a társadalom törvényei és szokásai megtartásának képtelenségé-vel, indulatossággal, valamint a szorongás és bűntudat hiányával jellemezhető személyi-ség. (pszichopata, szociopata )
Egyáltalán miért ez a rengeteg hozzászólásod, amikor csak egyszerű kibic vagy itt, vagy még az sem?!
Nincs egy olyan hozzászólásod sem itt, amelynek valami közlésértéke, vagy tartalma lenne. Egyszerűen csak arra vársz, hogy mások hozzászóljanak, aztán te meg bírálsz. Pl. én sem kértem ki a véleményed, főleg nem ilyen megalapozatlant, amiről nyilván fogalmad sem lehet.
Na, most már tudom hogy neked azok a szociopaták, akiket nem érdekel, hogy a másik mitől döglik meg.
Gondolom, akkor téged érdekel, mert magadat csak nem tartod szociopatának.
Elmondanád, hogy miben nyilvánul meg nálad ez az érdeklődés?
Netán boncmester vagy, és alig várod, hogy kiderítsd egy-egy halottról, hogy mitől halt meg? Ha pedig más a foglalkozásod, akkor vajon miért érdekel, hogy ki mitől hal meg? Naponta emberek százezrei halnak meg. Egész nap azt kutatod, hogy miért kellett ennek bekövetkezni?
Veletek nincs semmi baj, sőt nagyon is hasznosak vagytok, tehát nyugi! Itt a "Nem érdekel a másik mitől döglik meg" érzésű emberekről beszélnénk akik nem dühből mondják, hanem tényleg nem hatja meg őket. Vigyázz a düh vagy az elkeseredés is produkál ilyet nem biztos, hogy az az illető is olyan.
Pld egy munkahelyen, nyugdíjba megy egy üzemvezető és a helyére egy szociopata jön. Mivel már 5 szőr is keresztül gázolt mindenkin és csak én tudom ráhúzni a jó vizes lepedőt (hivatalból és joggal!!!), sőt még a munkáját is rosszul végzi azon gondolkodtam e remélhető hogy megváltozik jó irányba, vagy intézzem el törvényes úton?
Nekem az a gyanúm, hogy az Exem pszichopata. Notórius hazudozó, nincs szégyenérzete, nem fél, nem tanul a múlt hibáiból. A gyerekünket szereti, ez kétségtelen, ezért kicsit bizonytalan vagyok a diagnózisban…
Engem egyébként már régóta nagyon érdekelnek a pszichopaták, most aztán gyönyörködhetek benne :-))
Nem értem a topiknyitót csesztető hozzászólásokat.
A szociopátia (régebbi kifejezéssel: pszichopátia) létező dolog, személyiségzavar.
Olvastam róla elég sokat. Az általam ismert irodalom legfontosabbja (egy népszerű pszichológiai könyv) úgy írja le a pszichopatát, mint olyan embert, akiben nincs lelkiismeret, szégyenérzet (leegyszerűsítve).
Pl. mindenkivel előfordul, hogy hazudik, de az átlagember azért ilyenkor zavarban van, kényelmetlen neki, csak akkor teszi meg, ha valamilyen nyomós oka van. A pszichopata simán a pofádba hazudik, csak úgy, mert ahhoz van kedve. Ha rajtakapják, nem szégyelli magát, legfeljebb bosszankodik a kellemetlen következmények miatt.
Sok emberrel előfordul, hogy megcsalja a társát. Ilyenkor azért a legtöbb ember szarul érzi magát, szégyenkezik, és sajnálja a társát, akinek ez fáj.
A pszichopata nem érez semmi lelkiismeretfurdalást, legfeljebb az zavarja, ha nem kap vacsorát...
Úgy tudom, a pszichopátia nem gyógyítható, egy megoldás van: kerülni az ilyen embereket, menekülni előlük.
