Kezdőként egyáltalán nem érdemes nagy pénzeket az infrába ölni. Én is a madgie féle tubust javasoltam volna. Bár a pontatlanságáról nem tudok, nem lévén ilyen eszközöm meg gépem.
Ha tőle nem vennéd meg, azért a tubus beszerzésére valószínű tudok megoldást.
Köszi, akkor kezdőként nem érdemes nagyon befektetnem. Beszereztem egy Oly c2020-at, csak nem tudom, még mekkora szűrő is kéne, mert még egy szűrőtartót kéne guberálni rá (41 >> ?? mm).
Használok 35 ezer forintos márkás infra szűrőt is és ilyen kínai, olcsót is. Az árát szerintem megéri. Ha nagyon belemélyedsz és ez lesz a fotós szakterületed, akkor talán érdemes a sokkal drágábbak felé orientálódnod. De amatőr célra nem sok értelmét látom. Arra megfelelnek a kínai termékek is.
Egyébként a linken látható szűrőt kb. egy ezressel olcsóbban, hasonló feltételekkel megkaphatod tőlem is. De másfélét is beszerzek.
Gondoltam, hogy nem futballpályák a célpontok, ahol télen is zöld a fű :)) Tavasszal visszatérünk a dologra! Vagy a feleségem filodentronjának a levelét kenem be étolajjal addig :))
Viszont pl. a tévé távvezérlőjének világító infra LED-je jól látszik a képen, legalábbis a keresőben. (Így szoktam kipróbálni.) Az milyen tartományban sugároz?
Érdekel a dolog, tavasszal sort is kerithetünk rá, ha eljössz Hajdúszoboszlóra. A tél a felfüggesztő pplatform csinálásé, mert megpróblunk valami stabilizált felfüggesztést csinálni.
A napi probléma meg egy rejtély, hogy lehet, hogy gyakorlatilag azonos helyről (azonos magasságból) 5 mp különbséggel készült képen levő azonos tárgyak pixelmérete nem egyezik, nem nagy az eltérés, 3-4 pixel egy 1000 pixeles területen, de arra elég, hogy a panorámásító program elmosódott foltot csináljon a közös pixelekből. (Nem célunk a teljes többszáz képből álló állomány összevasalása, de ha kevés munkával tudnánk 2*2-es csoportokat csinálni, akkor pontosabb lehetne a geokódolás.)
Ezek a gépek erre nem jók. Töm mindegy, hogy ki van-e szedve a gyári hotmirror vagy sem. A hőfényképezésre való cuccok nem a közeli infrára kell, hogy érzékenyek legyenek, hanem a távolira. A mostanában használt fényképezőgépekbe való cmosok olyan kb 1100 nanométerig érzékenyek. A hőfényképezést meg ennél kb két nagyságrenddel hosszabb hullámhosszokon dolgozó érzékkel végzik.
Én szeretem a jó bulikat! Ki tudjuk próbálni a dolgot, ha meghívtok egy repülésre. Nekem van egy Canon 300d-m, amiből kiszedve a gyári szűrő és egy t-réteges üveg van helyette berakva. Éedekel a dolog?
Lehetséges hogy maga a kérdés is hülyeség. Ezek az átalakított gépek,vagy szűrővel felszereltekkel lehetséges un thermoképet készíteni? Gondolok itt arra hogy hol szökik a hő a lakásból.Próbálta valaki esetleg ? Vagy rossz irányban gondolkodok? Nekem csak fotora lenne szükségem nem komplett vizsgálatokra és egyéb költségeire..Tudjam merre tovább.
Köszönöm a tájékoztatást, azt hiszem, ezt a gépátalakítást kihagyom, amíg nincs konkrét megrendelés a láthatáron ilyen képre. (Még a láthatóra sem nagyon van, pedig a mi módszerünkkel készített légifénykép-halmaz sokkal olcsóbb a "királyi" légifényképészet rosszabb felbontású kinálatánál.) Sajnos ki sem tudjuk próbálni, mit tud nyújtani a rendszer, többszázezeres beruházás nélkül. Ráadásul ijesztő értékeket látok expozíciós időben. Mélységélességre nem nagyon van szükségünk a nagy távolság miatt, de a kiszűrhetetlen rezonanciák miatt 1/250 alatt nem is mertünk kisérletezni
Abban reménykedtem, hogy valamilyen objektív elé szerelt szűrővel is lehet legalább olyan eredményt elérni, hogy különbség legyen a szűrt és szűrő nélküli felvétel között, és akkor a két kép kivonásával lehetne valami információt kinyerni.
A belinkelt cikk említ infrára "érzékenyebb" régebbi kompakt gépeket, azokat még megnézem, de tartok, hogy azoknál a közelébe sem tudunk menni a 8 MP-nek. (Bár nem biztos, hogy kell, de akkor meg RAW képet kellene csinálni.)
A felbotntást illetően a 8 Mp elérhető, ha olyan gépet alakítassz át infrára, amiben ilyen pixelszámú érzékelő van. Az ekvivalens 85 mm-es fókuszhossz sem gond. Az olajfotltok kimutathatósága attól függ, hogy azok milyen hullámhosszon detektálhatók. Az előző link hullámhossz értékei alapján el tudod dönteni, ha ismered a detetktálandó hullámhosszat. Gondolom, hogy a fűre került olaj csökkenti a fű infrában mutatott reflexióját, ha a csökkenés elég jelentős, akkor gondolom alkalmazható az átalakított gép erre is.
Nem vagyok szakértő, de egy magyar oldalt ajánlok, az talán belefér a 2500 beírással szemben: infra dslr röviden: a szenzor előtti szűrő cseréjére szükség van, mivel az erősen gyengíti az infra tartományt (a szenzor érzékeny rá, abban nincs hiba). Szenzor csere nélkül is használnak pár gépet ilyesmire, de akkor állványról is igen hosszú záridőkkel kell operálni, ami repülőgépről lehetetlen.
Véletlenül találtam rá erre a topicra. Mióta létezik a digitális fényképezés, nem foglalkoztam infrával, merthogy az digitálisban akor még nem volt. Nem is volt rá szükségem, de most előkerült a régi témám, a kismagasságú légifényképezés félprofi gépekkel. Most nem akarom a 2500 hozzászólást végignézni, ezért csak alapkérdéseket akarok tisztázni, mielőtt tovább lépek a részletek irányába.
A digitális képekhez csak szűrő kell a normál gépekre, vagy a "fotóanyag", vagyis a szenzor és az objektív is más?
Felbontásban milyen viszonyben van az infra a látható fényes képekhez. A légifényképeket jelenleg 8 MP-es felbontással csináljuk 1000 méterről, 85mm-nek megfelelő fókusszal, az bőven elegendő. Elérhető ez infrában?
Mennyire szelektívek az infraszűrők, példaként az olajfoltok megkülönböztethetők létható fényben egységes gyepes területen? (Ez volt a régi tipikus feladat.)
Ha rákeresel a neten, van pár jó ötlet. Leginkább az működött az embereknek, hogy nightshot módban, IR és valamilyen ND szűrővel fotóztak. Az ND azért kell, mert nightshot módban biztosan hosszú lesz a záridő és nem tudsz manuális beállításokkal fotózni.
