Egy kezemen meg tudom számolni az általam ismert, értelmezhető magyar pinókat... ABC-sorrendben:
Kősziklás
Losonci
Nádas
Rókusfalvy
Szentesi
Ha hozzáveszem a kifutó/kifutott (Házler) és forgalomban nem lévő (Maci_P) cuccokat, meg az értelmezhetőséget feszegető darabokat (pl. Rácz Miklós Tamás), akkor sincs tíz összesen.
Akkor én is csatlakozom a PN sorhoz. Ez év első bora, amely egyben csalódás: Bolyki Pinot Noir 2013.
Igazi, klasszikus villányi jól meghordózott cabernet. Pinot noir-ként egyáltalán nem értelmezhető. Talán egri borként sem. A címkehátsó utolsó utal rá, hogy lehet mégsem PN ez valójában.
Egy korábbi évjárata (2011?) masszívan verte az akkori St. Andrea PN-ket. Most nem.
Pinot Noir hívők kerüljék, a túlhordózott vörösöket kedvelőknek ajánlott.
Silleres színével illeszkedik a Kősziklás/Losonci B. típusú pinók vékonyabb kiadásaihoz, árával és beltartalmával pedig az etyeki árképzéshez: Rókusfalvyétól (5000 pénz) jócskán, a Nádas Borműhelyétől (4000) kissé elmarad.
A víz mennyiségét csak azért írtam, hogy a kérdésedre, hogy hova kerül a kicsapódó víz adjak egy választ. Pár deci vízről beszélünk. Olyan mennyiségről ami simán eloszlik a pince felületén.
Amúgy Daeril adta meg a helyes választ. A klíma hűtőfelülete hidegebb mint a célérték és ezért ott lecsökken a klíma által hűtött levegő abszolút páratartalma.
Vagyis igen, ha klímával hűtesz akkor csökken a relatív páratartalom.
Erre mondjuk én megadtam a megoldást... tartani kell egy homokozót a pince sarkában amire néha rá kell dobni egy vödör vizet. Ezt amúgy egy nem klímával hűtött pincében is érdemes néha megcsinálni, ha nagyon száraz a levegő. Inkább igya a pince légtere a kútvizet mint a bort a hordókból :)
A klíma durván leviszi a relatív páratartalmat is, mert ventillációval beszívja óránként akár többször is a teljes légköbmétert. A hűtőfelülete lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű, mint a célérték ezért kvázi kikondenzálja az összes vizet.
Szerintem ha emiatt aggódtok akkor a kondenzvizet vezessétek vissza egy párologtató felületre és ígx vissza tud térni a légkörbe. De ha van szellőzés kintről akkor ösdzességében ez nem olyan gáz...
Na ez egy pillanatkép, amit levezettél. De ezt tovább gondolva, nem is számít a páratartalom, hiszen milyen kis mennyiségű vízről van szó. Én mindent eltudok fogadni, de eddig arról volt szó, nem elhanyagolható tényező a páratartalom egy borospincében.
Ha így van, akkor nem mindegy a hűtése, ha mesterségesen oldjuk meg. De azt is elfogadom, hogy annyit nem cseszik, sőt, ha egy klímás szaki meggyőz arról, hogy a klímás hűtés nem csökkenti (vagy nem jobban, mint a természetes lehűlés) a páratartalmat nyáron, akkor azt is. Csak ez ellentmond a jelenlegi tudásomnak, ami tapasztalaton alapszik főként.
A száraz levegőnek a tömege úgy 1,2kg/m3 Vagyis egy 30m2-es pincének a légtömege úgy 72kg. 20Co fokon ha 100% a relatív páratartalom akkor összesen 1,1kg víz van a levegőben. Ha lehűtöd ezt a 100% páratartalmú helységet 10Co fokra akkor cirka 0,55 kg víz fog kicsapódni. Ez egy emberes korsónyi víz. Egy 30 négyzetméteres pincének csak a falai, födéme és padozata 104m2 felület. A 0.55kg víz úgy csapódik ki arra 104 négyzetméterre, hogy épphogy nyirkos lesz a fal.
De ebben a példában egy 100% telített páratartalmú 20 fokos helység 10 fokos lehűtését néztük. Ha 70%-os telítettségű 18 fokról 12 fokra vesszük akkor a kicsapódó vízmennyiség a 104 négyzetméterre máris csak 2,3 deci körül lesz.
A csekély belső burkolói gyakorlatom alapján egy ekkora helység egy rétegben való lefestése 10 liter festék... 18 fokos 70%-os páratartalmú szoba 12 fokra lehűtése 0,23 lliter vizet csap ki ugyanerre a felületre.
Igen, a klímával hűtés az szárít. De minden más hűtés is szárít. Mert a hidegebb levegőben akkor is kevesebb víz fér el ha azt a klíma hűtötte le és akkor is ha az organikus környezete.
Ha a pincehelység egy zárt rendszer akkor ott adott, fix mennyiségű víz van. Tökmindegy, hogy 20 vagy 10 fokos levegőben van 7.5g/kg víz. Az előbbiben ez cirka 50%-os páratartalmat jelent az utóbbiban pedig 100%-ot.
Ha mondjuk 15g/kg víz van egy 20 fokos pincelevegőben és azt klímával lehűtöd 10 fokra, akkor neked ki fog csapódni 7.5g/kg víz. Vagyis ebben az esetben pontosan az van amit írsz, hogy a hűtés az szárít. Hiszen a hűtés után a levegőben kevesebb víz lesz akkor is ha amúgy a relatív páratartalom nem változott, hiszen mind 20 mind 10 fokon 100% volt a párataratalom. Ebben az esetben, ahogy írod csak az abszolút páratartalom csökkent.
De az akkor is és pontosan ugyanígy csökken ha a hermetikusan zárt pince környezete hűl le.
A poén az lehet amikor szellőztetéssel hűtöm a pincét és mondjuk kintről beengedek egy hidegebb, de magasabb relatív páratartalmó levegőt a pincémbe. A klíma ilyent sosem fog tudni csinálni.
Szóval ha a pincémben van 16 fok, de 60%-os páratartalom, kint pedig van 14 fok de 70%-os páratartalom akkor a pincémet le tudom hűteni 2 fokkal úgy, hogy növelem a páratartalmát. Igazándiból ez a frankóság.
Ugyanezt csak úgy tudnám klímával elérni, ha beloccsantok a pincém padozatára pár vödör kútvizet klimatizálás közben.
Bővebben: nem fejeztem ki magam pontosan, sőt talán rossz fogalmat használtam ebben az értelemben veled együtt:D, de talán belátható, hogy a maximális páratartalomra gondoltam, amikor a hőmérséklet hatására változik részt írtam. (Követve a te általad használtakat, lásd legvége)
Szóval nyilván világos, hogy hidegebb levegő kevesebb vizet tud felvenni. De ettől még érintetlen kérdés maradt, hogy egyszerűsítve, a klímával való hűtés szárít. Én nagyjából ezt állítom.
Ugyanakkor innen indultunk, te ezt írtad:
Ha természetes módon lemegy a pince hőmérséklete 10 fokra akkor pont annyi lesz a pince páratartalma mintha klímával viszed le. A relatív páratartalom nem változik, csak az abszolút.
Jó ötlet, köszi. Alapvetően az van, hogy a pincét is kell nyáron is szellőztetni, csak meg kell várni azokat az éjszakákat amikor lemegy a hőmérséklet 15 fok környékére. Kiszámíthatatlan, hogy mikor van ilyen, de olyankor szellőztetni kell. Szóval nem a pince "hermetikus" lezárása a cél, hanem a hőmérséklet kontrollálása.
Ha a pince bejaratahoz felszerelsz egy, a hutohazakban is hasznalt, atlatszo, lamellas fuggonyt, akkor nyugodtan nyitogathatod a pinceajtot, akar nyaron is, nameg tovabb is nyitva tarthatod, ha pl. rakodni kell ... nem tul esztetikus, de mukodik.
- van az abszolút páratartalom, ami az egy köbméter levegőben feloldott víz (pára) mennyiségét jelenti.
- meg van a relatív, ami a levegőben levő pára arányát mutatja az adott hőmérsékleten lehetséges telítettséghez képest.
Ugyanis a levegőben a hőmérsékletétől függően eltérő mennyiségű gáz halmazállapotú víz tud feloldódni, Hidegebb levegőben kevesebb víz fér el mint a melegebben. Ezért van az, hogy amikor melegszik a levegő akkor veszi fel a vizet (vagyis a környezetben levő víz felszárad és beleoldódik a levegőbe) amikor pedig hűl le a levegő akkor kevesebb víz fér el benne és ami nem fér el benne az kicsapódik.
Lényegében így működik az időjárás is. Amikor egy párával telített meleg légtömeg lehűl (például mert felemelkedik) akkor csapadék formájában kicsapódik a benne addig oldott vízpára.
Namost a pince klimatizáláskor is ez történik. Nyáron amikor kint meleg van és a pincében hűvös akkor egy szellőztetéskor beengedjük a levegőt miben mondjuk magas a relatív páratartalom (esőzés után vagyunk mondjuk vagy van tó/folyó a környéken) ekkor a hideg falon, hordón kicsapódik az a vízpára amit a pince hidegebb levegője nem bír el. A klímagépen is ezért van kondenzvíz levezetés. A klímába bemegy a párával mondjuk telített levegő, a gép lehűti azt és kifújja a hideg levegőt a kicsapódott kondenzvizet (a vízpárát amit már nem bírt el a lehűlt levegő) pedig leereszti.
A kérdésedre válaszolva:
"akkor az abszolút a hőmérséklet hatására változik, de ettől még a relatív lehet ettől kevesebb, pl ha klímával viszem le. "
Font pordítva. Az abszolút páratartalom az adott. Ha van mondjuk 7.5g párád feloldva egy kg 10 Co fokos levegőben. Ezen a hőmérsékleten ennyi a levegő maximális páratartalma. Vagyis ha egy ilyen levegőbe lógatom ki a mosott zoknit akkor az nem fog megszáradni :) Vagyis a relatív páratartalma 100%. Ha elkezd melegedni a levegő és elér mondjuk 20 Co fokra. Akkor Az abszolút páratartalma nem változik. Marad 7.5g/kg . De a 20 fokos levegőben éppenséggel elférne 15,5 g/kg víz is. Vagyis a relatív páratartalma ennek a húsz fokos levegőnek 48.38% lesz... ami azt jelenti, hogy bőségesen fér még a levegőbe vízpára. Vagyis ha ebbe a levegőbe rakom a vizes zoknimat akkor az meg fog száradni.
A borospincében értelem szerűen, ahogy Daeril írta nem érdemes alacsony páratartalomra gyúrni. Egy fahordós pincében érdemes 80-90% között tartani a relatív páratartalmat és 10-15 fok között a hőmérsékletet. A tartályos, pincében simán le lehet menni 70%-ra is. Az ember komfortérzete 20-22 fokon úgy 50% relatív páratartalom körül van.
Összességében az, hogy a szabad levegőben mennyi vízpára van feloldódva az időjárás függő. Télen a relatív páratartalom gyakran magas, hiszen a hideg levegőt kevesebb vízzel is ki lehet elégíteni 80-90%-ra. Nyáron meg amikor nagyon felmegy a hőmérséklet egy csapadékmentes időszak után akkor le tud esni akár 20%-ra is. Aztán, van olyan nyáron, hogy 80-90%-os a páratartalom és kellemes meleg van. Ilyenkor érezzük fülledtnek a levegőt és ugye 50% felett már elkezd csírázni a lisztharmat is.
De ezt az 50%-os relatív páratartalmú 28 fokos levegőnek a pincébe beengedve ott simán lehet a 12 fokon 100% feletti páratalma, vagyis a levegő páratartalmának egy része ki fog csapódni a pince falára meg a hordókra.
Második mondat: ha már részt veszek ezen az ingyenes kurzuson:D, akkor az abszolút a hőmérséklet hatására változik, de ettől még a relatív lehet ettől kevesebb, pl ha klímával viszem le. Persze, ha az első mondat biztos, akkor itt mondat vége.
De miért is?
Vagy miért is nem?
Klímáknál az elpárologtatón kicsapódik, majd kipisili.
A kulcs mindenképp a szigetelés, azt nem tudod megkerülni, akármilyen cuccot szerelsz be (helyesebben a villanyszámlán meg lehet érezni a különbséget), ill. a vezetékezés is fontos (hogy lehetöleg új legyen, kellö A-ral megtámogatva).
A kisebbeket nem tudom, de egy nagyobb ~27kW-os légcsatornázható inverteres klíma 4-6-8 °C-t fúj be, de talán alá is lehet menni kicsit. Azzal már egy elég nagy pincét jégcsappá tudsz hűteni...
10 évet simán el tudnak menni 7/24, csak karbantartás kell nekik. Persze kérdés, hogy mennyit szánsz rá ;-) Egyébként lehet hogy jobb a tartályban a bort hűteni. Szűrés: gyertyaszűrő 1mikron talán nem vesz ki annyit, mint a lapszűrő.
A hordók dongáinak hidratálását a bennük tárolt bor biztosítja. Amennyiben nincs bennük bor célszerű citromsavas/törzsoldatos vízzel feltölteni (a la Bakó Ambrus).
Ha nagyon száraz a levegő persze a hordók párolgási vesztesége nő. Vicces (egy ausztrál tanulmányban olvastam) de a párolgás az alkohol és víztartalmat eltérően érinti. Mindkettő alkotó a rá vonatkozó parciális gőznyomást szeretné egyensúlyba hozni. Mivel nem alkoholgőzben tároljuk őket az alkohol kipárolgásának sebességére a páratartalom nincs befolyással csak a légcsere sebessége. A víz párolgására viszont van befolyása a páratartalomnak. Így egy száraz levegőjű pincében a hordók alkohol tartalma tárolás során nőhet, mivel nagyobb sebességgel párolog a víz. Ellenkezőleg egy nagyon párás pincében az alkoholtartalom csökken, mivel a víznek nincs oka elpárologni a párával telített légkörbe.
