Keresés

Részletes keresés

Astrojan Creative Commons License 2022.10.28 0 1 201

Nézzünk egy példát, legyen az IC 5332 Hubble képe és a friss Webb képe.

 

 

A bal oldali a Hubble kép, elsősorban a csillagok fényét látja látható fényben, kevés csillagközi gázzal.

A jobb oldali a Webb kép, elsősorban a gázokat érzékeli infra tartományban, amit a Hubble nem látott:

 

"Capturing light at these wavelengths requires very specialised instruments kept at very cold temperatures, and MIRI performs spectacularly at the task."

 

Ehhez a Webb képhez kellett a légkör fölé menni és IR érzékelő képalkotó eszközt feljuttatni. Ez a Webb. Enélkül nem láttál belőle semmit. Ha azt hiszed mégis akkor tévedsz vagy hazudsz.

 

 

Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.28 -1 1 200

"A diagramodnak melyik része képviseli szerinted a molekuláris hidrogént? Esetleg mindegyik?"

 

Külön kiemeltem szóban is: a hősugárzásról van most szó!

Hogy a molekuláris hidrogénfelhőd a csillagok sugárzásától a 2,7 K-es háttérnél magasabb hőmérsékletre "melegszik" és maga hősugárzást bocsájt ki. Ahogy azt minden rendes intersztelláris gáz és porfelhő teszi.

Előzmény: Astrojan (198)
construct Creative Commons License 2022.10.28 0 4 199

Az ismert anyag közel gömbszerűen csomósodik a gravitáció hatására. Pedig az 1/r2 -es törvény alapján ez képtelenségnek tűnik, hisz ha az anyagfelhő sűrűsége nem pontosan egyforma a különböző térbeli irányok mentén, akkor a sűrűbb irányokban nézve fel kellene gyorsulnia az összehúzódásnak, a ritkább irányokhoz képest, hiszen azokban az irányokban közelebb esnek egymáshoz a felhő anyagrészecskéi, így nagyobb kell legyen közöttük a vonzóerő.

 

A bolygók és csillagok mégis gömbszerű anyagcsomók, mégpedig azért, mert a részeikre nem pusztán a gravitáció hat, hanem az anyaguk belső kölcsönhatásai is, s ezekből eredően nagyobb bennük a belső nyomás azokban az irányokban, amelyekben nagyobb a sűrűségük. Vagyis ha az összehúzódás során valamerre kissé ellapulnának, akkor ez a palacsintásodás nem erősödni fog, ahogy ezt a gravitáció egyetemes vonzó hatása miatt várnánk, hanem éppen újra kigömbölyödni, a molekulák és atomok közötti ütközések következtében.

 

De az Univerzum anyaga nagyobb léptékekben egyáltalán nem gömbszerűen tömörödik. Már a galaxisok se mind ilyenek, hanem sokuk lapos korongszerű, a még nagyobb objektumok pedig még távolabb esnek a gömbszerű alakzatoktól, sokkal inkább pókhálószerű szálas struktúrák. Úgy tűnik tehát, hogy ezekben a léptékekben már egyedül a gravitáció működik, vagyis az anyag összehúzódása önerősítő módon folytatódik, a kis eltérések egyre erősödve, mindenhol kialakulnak azok a vékony anyagszálak, amelyek a kezdeti legalacsonyabb sűrűségi irányba mutatnak. Ezt a struktúrát jól látjuk az Univerzum nagy léptékű térképein. Ezt valami olyan anyag gravitációs tömörödése hozhatta létre, amire döntően csak a gravitáció hat, s nagyon kicsik a nyomásképző belső kölcsönhatásai.

 

De az akármilyen hullámhosszú távcsövekben látható közönséges anyag is ezen szálak mentén sűrűsödik, így a galaxisok, a csillagok a por és gázfelhők is. Mert az univerzálisan vonzó gravitáció miatt ezek is rátömörödtek azokra a szálakra, amelyeket csak valami olyan anyag hozhatott létre, amiben alig jön létre nyomás, vagyis alig hat kölcsön magával és az ismert anyaggal. A gravitációs csomósodást pedig nyilván ez a nagy léptékekben túlnyomó  többségben (96%) lévő anyagfajta kormányozza.

 

E nem kölcsönható sötét anyag létének nagyon erős bizonyítéka a világegyetem ilyen szálas anyageloszlása. Ilyesmit aligha alkothatott volna kölcsönható anyag, álljon az H2 molekulákból, vagy bármi ismert anyagból, amiben a tömörödés miatt nő a nyomás.

Előzmény: construct (197)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.28 0 0 198

A diagramodnak melyik része képviseli szerinted a molekuláris hidrogént? Esetleg mindegyik?

 

Vagy talán egyik sem?

 

 

construct, Megtennéd, hogy a közleményt vagy a forrást ideteszed, mert anélkül túl okosnak tűnsz. Tehát hogyan látták és hogyan tudták azonosítani a H2 felhőket a földfelszínről nézve.

Előzmény: Elminster Aumar (196)
construct Creative Commons License 2022.10.27 0 1 197

"És hogyan vették figyelembe ha nem látták?"

Úgy, hogy látták. Akkor is, ha te még nem értesültél róla.

Ami nem lenne szégyen. Csak az szégyen, ha felvilágosítás után továbbra is tagadni akarod.

 

Előzmény: Astrojan (190)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.27 -1 0 196

"Ez az az infravörös sugárzás ami nem látható a földfelszínről, mert a levegőréteg ezt a sugárzást elnyeli."

 

Figyeld a diagramot!

Az infravörös tartomány 1440 K-es része földfelszínről egész jól látható. Ugyanígy a 11,4 K-es rész is. És ez utóbbi a fontosabb, mivel az intersztelláris gázfelhők nem igazán "hevülnek" ennél magasabbra a csillagoktól távoli területeken.

Viszont ami a lényeg: egyrészt a gázfelhők (az molekuláris hidrogén is!) egyrészt kitakarja a távolabbról érkező sugárzást, másrészt önmaga is sugárzik infravörösben-mikrohullámon. Mindkét esetben látható, akár még földfelszíni teleszkópokkal.

 

A sötét anyag semmi módon nem látható.

Előzmény: Astrojan (192)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.27 -1 0 195

Ehhh....

Reménytelen.

Azt hiszed, hogy tudsz a fizikával foglalkozni, közben meg a legalapvetőbb összefüggéseket sem vagy képes használni.

 

A sötét anyagot azért nevezték el "sötét"-nek, mert a gravitáción kívül SEMMIFÉLE kölcsönhatásban nem vesz részt.

A molekuláris hidrogén részt vesz az elektromágneses kölcsönhatásban. Ezért nem lehet a sötét anyag alkotója. Ez egy olyan alapszintű fizikai összefüggés, amit már a kutatók a kezdetek kezdetén felismertek és ez alapján kigolyózták ezt a lehetőséget.

Nem hülye emberekről beszélünk! Nem véletlenül találgatnak mindenféle extra magyarázatokat a sötét anyagra.

Előzmény: Astrojan (194)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 194

Ez valóban lényegtelen. A lényeg az, hogy egy fizikailag hibás hülyeséget dédelgetsz személyes fixa ideaként, és még a jóakaratú magyarázat és szájbarágás sem képes megingatni a tévképzeteidben.

 

De nézzük például az Andromédát, ha sokáig nézed akkor kipirosodik mint a szemed. Mi lehet az a piros felhő amit a képen látsz? Talán molekuláris hidrogén? Neeem, azt nem látod.

 

Mert ez ionizált atomos hidrogén, ami körbeveszi a galaxist. Ezt látod a földfelszínről. Ha ezt nézed hiányzik a gravitációs anyag 90 %-a.

 

A Webb megtalálja a hiányzó 90 %-ot. Mindegy, úgyse érted.

Előzmény: Elminster Aumar (193)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.27 -1 0 193

Az infravörös sugárzás EGYES TARTOMÁNYAIT nyeli csak el a légkör.

Viszont éppen azon a "nagyonhideg" hőmérséklet-tartományban, ahová a forró csillagoktól távoli gázfelhők "felmelegednek" (ultrahosszú infravörös - mikrohullám) éppen átereszt a földi légkör.

 

 

De ez valójában lényegtelen.

A lényeg az, hogy egy fizikailag hibás hülyeséget dédelgetsz személyes fixa ideaként, és még a jóakaratú magyarázatok sem képesek téged megingatni a tévképzeteidben.

Előzmény: Astrojan (192)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 192

Óriás vagy, köszönöm a felvilágosítást. Ez az az infravörös sugárzás ami nem látható a földfelszínről, mert a levegőréteg ezt a sugárzást elnyeli.

 

És úgy tűnik épp ez az az infravörös fény amit a Webb teleszpók érzékelni képes.

 

Ne erőltesd, ettől jobb már nem leszel, próbáld meg felfogni. A képzeletbeli sötét anyag fő tulajdonsága, hogy nem létezik.

Előzmény: Elminster Aumar (191)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.27 -1 0 191

Figyeld! Csak neked elmagyarázom még egyszer: a molekuláris hidrogéned kölcsönhatásba lép az elektromágneses sugárzással, EZÉRT FELMELEGSZIK, és infravörös sugárzást bocsájt ki.

Azaz nem "sötét".

 

A sötét anyag semmiféle sugárzást nem bocsájt ki. Ez a fő tulajdonsága.

 

Előzmény: Astrojan (190)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 190

És hogyan vették figyelembe ha nem látták?

 

Nem érted, hogy a földfelszíni eszközökkel nem látszik a H2, mert a gyenge vonalait elnyeli a légkör.

 

Most, csak most nyílik lehetőség a molekuláris hidrogén átfogó vizsgálatára. A Webb előtt csak egyszer próbálkoztak az űrben, és találtak is tízszeres mennyiségű H2-t az atomoshoz képest.

 

Amit persze igyekeztek kézzel lábbal megtaposni, mert hát annyira kedves állatok azok a wimpek.

Előzmény: construct (189)
construct Creative Commons License 2022.10.27 0 0 189

Elolvasta!

És elolvastam én is, amit írtál.

De akárhányszor ismételgeted, nem igaz, hogy:

"nem vették figyelembe a sokkal sokkal stabilabb H2-t"

"a molekuláris hidrogén . . . a sötét anyag"

De figyelembe vették. Sőt figyelembe vették még az ionizált H+3-at is, ami a csillagközi felhőkben lévő molekuláris hidrogénből keletkezik a kozmikus sugárzás hatására. Tudjuk például, hogy ez a világegyetem egyik legnagyobb mennyiségben előforduló ionja.

A kölcsönhatásaik alapján feltérképezték az összes olyan anyagtípust, ami részt vesz bármi anyagi kölcsönhatásban a gravitáción felül is. De az így talált anyag átlagos sűrűsége még mindig csak 4%-a annak, aminek pusztán a gravitációs hatásai észlelhetők. Akár a galaxisokra átlagolunk, akár a galaxis halmazokra, akár az ezek feletti struktúrákra.

Ezt a kölcsönhatásokat nem (vagy csak jelenleg kimutathatatlanul gyengén) produkáló, de gravitáló anyagot nevezték sötétnek.

A molekuláris hidrogén nem ilyen, hisz a sugárzását illetve az elnyelését eddig is mérni tudtuk.

 

Előzmény: Astrojan (188)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 188

Persze az is egy lehetőség lenne, hogy elolvasod amire válaszolsz, de nem, mert okoskodni jobban szeretsz.

 

Akkor mégegyszer, a fizikusok feltérképezték az Univerzum anyagkészletét azon a hullámhosszon amit észlelni tudtak nevezetesen a hidrogént 21 cm-en. (Csakhogy ez atomos hidrogén ami nagyságrendekkel reakcióképesebb mint a hidrogén molekula. Ha gyűjtenél belőle egy fazékkal, felrobbanna).

 

Ezzel a módszerrel kevés lett a galaxisok anyaga nyilván, mert nem vették figyelembe a sokkal sokkal stabilabb H2-t. Erre kitalálták az általad is erőltetett hülyeségeket, wimpeket és fel is soroltad a kitalációkat.

 

De mivel pár évtizede már lehetőség nyílt IR spektroszkópot küldeni a levegőréteg fölé, azonnal kiderült, hogy a molekuláris hidrogén mennyisége kb tízszerese a térképezés alapjául szolgáló atomos hidrogénnek. Pont meglett a gravitációsan hiányzó anyagmennyiség, ami a levegőatmoszféra alatt működő távcsövekkel nem látszott.

 

Nem érted ugye, okafogyottá vált az erőlködésed, már nincs szükség a sötét agyadra, mert megvan a hiányzó anyagmennyiség. Nem baj ugye.

 

És a Webb most képes részletes vizsgálatokra. Nem a hülyeségeket kell keresgélni -még akkor sem ha az jól fizet- hanem fel kell térképezni a H2-t is végre, elérkezett ennek a lehetőségre is.

Előzmény: Elminster Aumar (187)
Elminster Aumar Creative Commons License 2022.10.27 -1 1 187

"A Webb teleszkóp képes a molekuláris hidrogén megfigyelésére, ami a sötét anyag."

 

A molekuláris hidrogén elektromágneses sugárzással gerjeszthető, sőt még saját színképvonalai is vannak. A molekuláris hidrogén tehát ELNYELI az elektromágneses sugárzást, FELMELEGSZIK vagy GERJESZTŐDIK, és saját maga is elektromágneses sugárzást bocsájt ki.

Következésképpen a molekuláris hidrogén NEM LEHET A SÖTÉT ANYAG.

 

 

"Emiatt várható, hogy valakinek végre eszébe jut ráfeküdni a témára"

 

Lásd fent. Ami már induláskor is egy fizikai ostobaság, arra senki sem fog "ráfeküdni"

 

 

"Ezen a képen például ragyog a H2, az atomos H meg csak dereng."

 

Erről beszéltem az előbb!!!

A molekuláris hidrogéned SUGÁRZIK, ha gerjesztést kap.

A sötét anyagnak meg az az alaptulajdonsága, hogy nem lép kapcsolatba az elektromágneses sugárzással: maga nem bocsájt ki ilyet, nem nyel el ilyet, a sugárzás úgy halad át rajta, mintha ott se lenne. Ezért nevezték el "sötétnek".

Előzmény: Astrojan (186)
Astrojan Creative Commons License 2022.10.27 0 0 186

A Webb teleszkóp képes a molekuláris hidrogén megfigyelésére, ami a sötét anyag. Emiatt várható, hogy valakinek végre eszébe jut ráfeküdni a témára és kiderül a disznóság a nemlétező wimpekkel és egyéb kitalált részecskékkel.

 

Ezen a képen például ragyog a H2, az atomos H meg csak dereng. A kezdőknek említeném, hogy az atomos hidrogénnel térképezték fel a Világegyetem anyagtartalmát, de így sajnos hiányzott a galaxisok anyagának úgy 90 % -a.

 

Molekuláris hidrogén a a Tarantulában, LMC.

 

Egyébként kb tízszeres a mennyisége a H2 -nek az atomos hidrogénhez képest. Pont elég.

Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.10.24 0 0 185

https://sg.hu/cikkek/tudomany/151139/kepet-lott-egy-exobolygorol-a-james-webb

kitakarták a közponi csillag fényét

nagy gázóriás bolygó kb. = kis csillag

Előzmény: Bölcs Árnyék (183)
emp Creative Commons License 2022.10.24 0 0 184

bocs, de ez nem ér meg egy MC-t :)

Előzmény: 2robot2 (159)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.10.24 0 0 183
Előzmény: Bölcs Árnyék (178)
atherton_ Creative Commons License 2022.10.21 0 0 182
atherton_ Creative Commons License 2022.10.16 0 0 181

szerintem jól látod, a ciklikusság biztos régebbi 17-nél, csak elhalványodik/eloszlik a távolság függvényében. a torzulás vajon a két test mozgása miatt van? elrántja egy irányba?

Előzmény: bakibaby (179)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.10.16 0 0 180

Lehet hogy csak új üveg kell a szemüvegednek !

Előzmény: bakibaby (179)
bakibaby Creative Commons License 2022.10.15 0 1 179

" Korábban a földi teleszkópokkal csupán két ilyen gyűrű volt látható, a James Webbel azonban 17-et is el lehet különíteni az égen." - én legalább 20-at látok, lehet, hogy 21-et. Rosszul látom?

Előzmény: Bölcs Árnyék (178)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.10.15 0 0 178
Előzmény: Bölcs Árnyék (177)
Bölcs Árnyék Creative Commons License 2022.09.30 0 0 177
Előzmény: Bölcs Árnyék (169)
Diótörő Creative Commons License 2022.09.26 0 0 176

A távoli kisbolygókat kellene fotózni, mint a Sedna,Eris és tsai.

Ezzel sok érdeklődőnek lehetne magyarázni a tükör fontosságát.

Mert ezek csak pár pixel nagyságrendűek még a Hubble képein is.

construct Creative Commons License 2022.09.24 0 0 175
Fat old Sun Creative Commons License 2022.09.21 -1 0 174
Fat old Sun Creative Commons License 2022.09.21 -1 0 173

Diótörő Creative Commons License 2022.09.20 0 0 172

Érdekes lehet az ott élőknek a látvány, ha felnéznek az ottani égboltra.

Amúgy a két galaxisnak lehet vagy ezer milliárd csillaga ( vagy még több ), azok körül százmilliónyi bolygó,tízmilliónyi lakható bolygó, azokon vagy milliónyin élet. Sok közülük már millió évekkel ezelőtt elpusztult valami miatt, sokon meg majd ezután fog kialakulni.

Aztán sok bolygón még csak most jött rá az ottani " ember " a kőbalta készítésének a módjára.

Mi meg tanulmányozzuk a színképét :-))

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!