Minden olyan kevésbé iskolázatlan szakmunkásnak aki még hisz ebben érdemes elolvasnia ezen röviden tömören megfogalmazott remek írásokat. Itt tételesen megcáfolják az iskolázatlanabb polgártársaink által hitt áltudományos hun-magyar rokonságról szóló dajkameséket:
http://tenyleg.com/index.php?action=categoryView&type=places&category_id=3041
Ön bizony lehet hogy alföldi (mondjuk jászkun kvázi.kisebbségi), és ezért etnikai szempontból nézve kevésbé magyar. PL az Alföldön rengeteg szlovák román szerb élt és keveredett össze (ami meg is látszik az emberek furcsa antropológiai jellemzőin) Tudja mind a tatárjáráskor mind a törökdúláskor a leginkább veszélyeztetett terület volt az alföld, a síkságon nem lehetett elbújni se menekülni, ezért történelmileg az kevésbé magyar terület. Nem véletlenül van az hogy a kultúrája sem Közép-európai hanem a felcsúszott észak Balkánként lehetne leírni. Amikor dunántúliként Erdélyben Székelyföldön v. Felvidéki magyarok által lakott területeken utazok otthon érzem magam.
Amikor átmegyek az alföldre olyan mintha egy teljesen másik országban civilizációban járnék, és csak a feliratok magyar nyelve emlékeztet arra h. Magyarországon járok. Balkáni szerb szokások: mint a csecsemő szájának alkohollal kenése altatás gyanánt , ostorpattogtatás: Boszniában Bulgáriában is divat. A materiális kultúrájuk és eszközeik is idegenek: mint pl: vályogház ami a 19.sz. elejéig ismeretlen volt Magyarországon -és balkáni hatásként főként alföldön terjedt el vályogvető romák szerbek közreműködésével- mindig erősen elgondolkozok azon hogy az ott tanyavilágban élő furcsa fejű emberek (nemcsak a jászkunokra gondolok) de elég sok embernek szerb meg román feje van antropológiailag) mennyire magyarok. Az hogy alföldi etnikailag erősen kevert populációban is elterjedt a magyar nyelv a 18-19.sz között mint lingua franca, és Mária Terézia rendeletére alapján már jobbágyoknak is kellett családnevet választani (azelőtt csak a nemességnek és a városiaknak voltak családneveik) még nem teszi őket magyarrá a szememben. Ezek újmagyarok. Ha tetszik úgy nevezném őket: "Tarka magyarok"
Nem egyforma, mert az alföldiek materiális kultúrája nagyon eltér a magyar közép-európai kultúrától. Csak a magyar nyelvet használják anyanyelvként, etnikailag nem régóta kapcsolódnak a magyarsághoz.
"KÖZHELY: A sztyeppe területen élők materiális kultúrája nagyon hasonló...."
Télleg? Az ilyen felcsippentett "közhelyekkel" akarsz bizonyítani?
És nem, nem azonos a "materiális kultúra". Még a hortobágyi csikós és a somogyi kanász ruházata sem egyforma, az építészetéről nem is beszélve, és előbb tanulmányoznod kéne a Medence és a csángók népi- etnikai hagyományait, ha már egyszer beleszólsz a nagyok dolgába...
Persze egyik nép sem járt pucéron, de a régészet jól el tudja különíteni a hagyatékokat. Ahol nem, no, ott kezdődik a gubanc...
Nem kell wikipediázni, lényeg hogy ez a Fejes még közelében se lő az akadémikusoknak. Az akadémikus az a korlátozott számú tudós elit akiket maguk választanak meg maguk közé, rendes taggá vagy levelező taggá, őket nevezik akadémikusoknak. Oda jóval komolyabb tudományos teljesítmény kell mint az a harminc egynéhány publikáció. Lehet kötözködni, de minek.
Itt a kereső: a rendes tagot és a levelező tagot keresd ki, ez 290 +61 fő, na ők az akadémikusok,aztán találsz ott még boldog boldogtalant.
A köztestület jogi személyiségű szervezet, amely önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik; a köztestületet törvény létesíti, szünteti meg, szabályozza szervezetét, működését, közigazgatási feladatait, jogosítványait.
A köztestület a tagokhoz, illetve a tagok által végzett tevékenységhez kapcsolódó olyan közfeladatokat lát el, amelyeket az állam egyébként államigazgatási szervei útján teljesít. A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényben meghatározott, a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el.
Az Akadémia mint köztestület tagjai az akadémikus, valamint nem akadémikus köztestületi tagok: az akadémikus tagok köztestületi jogaikat közvetlen részvétel útján, a nem akadémikus köztestületi tagok képviselet útján gyakorolják.
Az Akadémiának tágabb értelemben tagja lehet mindenki, aki tudományos fokozatot szerzett, mégpedig úgynevezett köztestületi tagként, ők azonban nem minősülnek akadémikusoknak.
Azokat a forrásokat nem fogadják el a tudósok hitelesnek. Mert vagy századokkal később készültek, vagy gyakran írói fantázia művei. Régen ha egy krónikásnak nem volt tudása valami felől, akkor kiegészítette fantáziájával , hiszen a megrendelő egy kész terméket várt el tőle.
Robert Todd Carroll suggests that a work which is pseudo-historic will meet at least one of the following criteria:
the work uncritically accepts myths and anecdotal evidence without skepticism.
it has a political, religious, or other ideological agenda.
it is not published in an academic journal or is otherwise not adequately peer reviewed.
the evidence for key facts supporting the work's thesis is:
selective and ignores contrary evidence or explains it away; or
speculative; or
controversial; or
not correctly or adequately sourced; or
interpreted in an unjustifiable way; or
given undue weight; or
taken out of context; or
distorted, either accidentally or fraudulently.
competing (and perhaps simpler) explanations or interpretations for the same set of facts, which have been peer reviewed and have been adequately sourced, are rejected or not addressed, contrary to the principle of Occam's razor which favours a simpler and more prosaic explanation of the same facts. For example, the work may rely on one or more conspiracy theories or "hidden-hand" explanations.[7]
Nicholas Goodrick-Clarke prefers the term "cryptohistory", of which he identifies two necessary elements as: "A complete ignorance of the primary sources" and the repetition of "inaccuracies and wild claims".[8][9]
Other common characteristics of pseudohistory are:
the arbitrary linking of disparate events so as to form - in the theorist’s opinion - a pattern. This is typically then developed into a conspiracy theory postulating a hidden agent responsible for creating and maintaining the pattern. For example, the pseudohistorical The Holy Blood and the Holy Grail links the Knights Templar, the medieval Grail Romances, the Merovingian Frankish dynasty and the artist Nicolas Poussin in an attempt to identify lineal descendants of Jesus.
hypothesising the consequences of unlikely events that “could” have happened, thereby assuming tacitly that they did.
"nomeg a régészeti hagyatékoké, melyek között sok az azonosság és párhuzam." Ez sem nyelvi sem etnikai bizonyítékként (néprokonság) nem fogható fel. KÖZHELY: A sztyeppe területen élők materiális kultúrája nagyon hasonló, nyelvileg azonban sokféle, és genetikailag is nagyon sokféle, származásuk alapján egymástól élesen elkülönülő népeket is magába foglalt.
Lejáratnak minket a turáni eszmék (melyek a magyarokat meszticnek állítják be) , a kisantant államok csak felhasználták ezt Trianonkor is a magyarok lejáratására.
