Akkor újból, ha már a Firefoxból random kiléptet a fórummotor.
ON
Én alapvetően arra a felvetésre reagáltam, hogy a vasútat tereljük el lakott területen kívülre a jelenlegi nyomvonalról, mert "csúnya a zajfogófal" meg "mi lesz ha jön a Szergej".
A probléma az, hogy te/ti nem tudtok kilépni a berögzült kliséből, hogy ha valakinek a világképe nem egyezik a tiétekkel, akkor az csak hülye, buta, ostoba lehet, és az ő elképzelése csak hibás lehet. Nem véletlenül említettem a viselkedésgazdaságtant és a szervezetpszichológiát, több esettanulmányhoz volt szerencsém, ameddig nem vagytok képesek arra, hogy a másik érveit és elképzeléseit meghallgassátok (legyen az a saját világképetek szerint bármennyire is hibás), addig nem lehet a dolgot előre mozdítani. Mert az a lényeg, hogy a másikhoz nem úgy kell hozzáállni, hogy az hülye és hibásan gondolja, hanem úgy kellene, hogy egyszer sem mondjátok ki, hogy hibás a gondolata, és/vagy hogy hülye, hanem megfelelő kérdésekkel, kellene rávezetni, hogy belássa saját álláspontjának olyan részeire, amik alapján ő maga fogja megváltoztatni a véleményét.
Szerintem egy vasútfejlesztés érintettjeit nem a fizikai közelség határozza meg. Lehet, hogy valaki a Vasút utcában lakik a sínek mellett, de esze ágában sincs vonattal járni, mert Csepelen dolgozik és kocsival jár, nyilván ő ellenkezni fog a fejlesztés ellen. Miért van neki több joga erről a fejlesztésről "dönteni" vagy véleményt mondani, mint annak aki Ócsán 1200 méterre lakik a sínektől, de minden nap vonatozik? Még egyszer hangsúlyozva, hogy egy meglévő vasútvonal fejlesztéséről beszélünk, nem zöldmezős beruházásról.
Vegyünk egy hipotetikus esetet, amibe bele tudod képzelni magadat. Az utcában, ahol laksz jár egy buszjárat, amin mondjuk jár 10 percenként csúcsban, 12 percenként azon kívül, és az üzemideje hajnal 4 és este 23 óra között van. Te ezt a buszjáratot NEM használod és soha nem is fogod a későbbiekben sem.
Egy nap társadalmi egyeztetés zajlik arról, hogy az üzemidő legyen kiterjesztve és 0-24 üzemidő legyen, és csúcsidőszakban 2, azon kívül 3 percenként járjon a busz.
Amikor erről te véleményt szeretnél nyilvánítani, mivel az ablakod alatt jár a busz, akkor hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy te azt a járatot soha nem használtad, és ekkor szépen hazaküldenek, hogy te nem nyilváníthatsz ebben a kérdésben véleményt, mert soha nem utazol a buszjáraton.
Örülnél ha ez történne? Mert te konkrétan ezt javasoltad. Azok, akik ott laknak a vasúttól 20 méterre, és az életük 30-40%-át töltik, azok ha nem használják a vasutat, akkor kussoljanak, de az az Ócsai aki a Vasút utca akárhány számnál naponta kétszer jár összesen 5 másodperc erejéig, ő véleményt nyilváníthat, mert a vonatot használja. Kérlek ezt azért gondold át még párszor.
Abba azért bele lehetne kötni, hogy a Nyugati és a KöKi közé teszel egy teljesen megalapozatlan relációt. Miből gondolod, hogy több ócsainak vagy dabasinak van dolga/akar átszállni a Nyugatiban mint a KöKi-n? Ez is pl 20. századi felfogás, hogy aki az agglomerációban él, annak kizárólag a városközponti fejállomás lehet az úti célja. A munkahelyek folyamatosan távolodnak a városhatárok felé és a nagy körgyűrűk, bevezető utak vonzáskörzetébe a belváros helyett.
Ahogyan Fizolti topktárs már rámutatott nem csak a Nyugati van ott, hanem van egy Kő alsó és van egy Zugló is.
Most egy olyan példát fogok mondani, amit elég sokat láttam amikor még Kőbányán laktam és 30 éven keresztül napi rendszerességgel használtam a KöKi-t.
Beérkezik a Lajosmizsei vonat reggel az agglóból, nagyon sokan leszállnak, és sietnek a metró és a buszok felé. Sok diák is van, akiknek egy része a 85E-hez rohan, hogy a Maglódi úti iskolákban eljussanak. Nekik sokkal gyorsabb és jobb eljutást biztosít ha elmennek a vonattal Kő alsóig, és utána a 28-as villamossal mennek iskolába, hiszen nem kell városnéző túrán részt venniük az Újhegyi lakótelepen, és Óhegy egy részén.
De tovább megyek, ha véletlenül mégiscsak el tudna menni a 142-es vonalról menetrendszerűen a Déli Körvasúton és ott létesülne megálló a Népligetnél is, akkor pl. azok, akik ma Dabasról az autópályás buszokkal a Népligetbe mennek, nekik is jó lehetne a vasút, sőt, akiknek Budán van dolguk, azoknak is jobb tudna lenni, pl. a budaörsi és a törökbálinti logisztikai központokba és raktárakba, és máris nem mindegy, hogy KöKi-n egy felesleges 10 perces átszállást meg lehet spórolni.
Hungária körgyűrű - Zugló, esetleg egy része Kőbánya alsó
Örs - Kőbánya alsó. Vagy ha megépülne a ma hiányzó megálló Kerepesi úton (Metró/Metrósított HÉV kapcsolattal), akkor az.
-
Kelenföld. - Ez pl. lehetne jó irány, de a projekt kapcsán egy szót nem hallottunk arról, hogy Köki úgy épülne át, hogy ebbe az irányba mehessen a 142-esforgalom egy része (miközben maga a körvasút sokszázmilliárdból épül át épp, elvben a nagyobb személyforgalom érdekében, de a pesti oldalról a csatlakozó szakaszok maradnak eddigi szintjükön).
Az utolsó mondat nagyon igaz, ez is egy ezeréves idióta marhaság, hogy mindig minden utazó célja kizárólag a budapesti Deák Ferenc térre való eljutás, és az ott fűben ücsörögve piknikezés.
Most őszintén, mi van a belvárosban? Vendéglátó egységek meg turisták. Aki a vendéglátásban, boltokban dolgozik, az esetleg odamegy, a többiek jelentős része meg nem, mert pl. a legnagyobb foglalkoztatók már a Váci út, Hungária körgyűrű, M0-menti ipari parkok, illetve a nagyobb "külvárosi" csomópontok (Köki, Örs, Kelenföld...stb.) környékén vannak.
Azért nem versenyképes sem a pest megyei, sem az országos közlekedés nagyon sok relációban, mert irgalmatlanul sugaras és Budapest(i belváros) központú.
Velencén pont a polgármester ragaszkodott az aluljáróhoz. (Eredetileg Gárdonyban is építettek volna párat, aztán elkezdtek spórolni, ám a velencei polgármester nem engedte, hogy a velenceieket lehúzzák.)
Alapvetően nem értek egyet azzal, ahogy az önkormányzat kezeli ezt a kérdést, mert egyetlen, nem túl reális megoldást ajánl. Ugyanakkor az eddigi vasútfelújítások aligha tekinthetők jó példának arra, hogyan lehet a kettévágott településeket egyesíteni, ami műtárgyak, átjárók, falak épültek, többnyire csak súlyosbították a kettévágást.
A Velencei-tó partján legalább a zajvédőfalat meg tudták úszni, de ott is vannak fura megoldások:
Pestszentlőrincen fölszámolták a Lakatos út átjáróját, így az ipartelepek teherautói vagy a kertvároson, vagy a lakótelepen keresztül járnak. Hivatalosan csak két rövid idősávban tehetnék, a gyakorlatban 40 tonnás kamionok dörömbölnek hajnali négykor is a házak között. A gyalogosok a Lakatosnál egy hugyos felüljárón, az állomáson egy aluljáró-felüljáró kombón, rengeteg fölösleges mászással és kerülővel érhetik el a Gyömrői utat. A 36-os busz ahelyett, hogy a Köztemető felé Rákos állomásig járna, beszorul a zsákutcába, mert közúti aluljáróra nem volt pénz, de a gyalogosoknak is hatalmas szívás. A lift még sose működött.
Jó példa a 80-ason a Cinkotai út felüljárója, ahol a gyalogosok megtarthatták a szintbeni átjárót és közúton se nagy kerülő. Óbudánál is van gyalogos szintbeni átjáró, de a közút az Aranyhegy felé nagyot kerül és a buszos átszállás is lehetetlenné vált itt. Aranyvölgynél is csak sártaposással lehet átszállni, mert senki nem épített járdát a buszmegállóhoz, ami 100 méteren belül van. Van egy új út új híddal, ami nagy kitérővel a buszmegállóhoz visz, ott meg zebra nincs, így a 100 m végülis 300.
Rákoscsabánál a Tarcsai út különszintű átvezetése olyan jól sikerült, hogy az M0 felől sokkal gyorsabb átvágni a kertvároson és szintben keresztezni a vasutat, ha Lőrinc felé jövök, mint a felüljárón menni. Igazi minőségi mérnöki munka.
Ha az eddigi fővonali átépítéseknél nem csak véletlenül sikerült volna néhány jó példát fölmutatni, akkor talán ennél a mellékvonalnál elhinnék a helyiek, hogy nem még nagyobb kettévágás jön, hanem egyesítés. Mivel a Mercedes ugye végül mégsem száll be a felújításba, így elég lehetne Imre és Gyál központjában süllyeszteni héves/metrós meredekségű rámpával a vasutat, bár normális országban az Auchan és az Ikea előtt lenne emelt állomása a vasútnak, nem a prérin, a Nagykőrösi úton menne.
Én alapvetően arra a felvetésre reagáltam, hogy a vasútat tereljük el lakott területen kívülre a jelenlegi nyomvonalról, mert "csúnya a zajfogófal" meg "mi lesz ha jön a Szergej".
Szerintem egy vasútfejlesztés érintettjeit nem a fizikai közelség határozza meg. Lehet, hogy valaki a Vasút utcában lakik a sínek mellett, de esze ágában sincs vonattal járni, mert Csepelen dolgozik és kocsival jár, nyilván ő ellenkezni fog a fejlesztés ellen. Miért van neki több joga erről a fejlesztésről "dönteni" vagy véleményt mondani, mint annak aki Ócsán 1200 méterre lakik a sínektől, de minden nap vonatozik? Még egyszer hangsúlyozva, hogy egy meglévő vasútvonal fejlesztéséről beszélünk, nem zöldmezős beruházásról.
A többi, szakmai dologgal amit írtál nagyjából egyetértek, de a "vita" szempontjából irreleváns a Nyugati kapacitása. Abba azért bele lehetne kötni, hogy a Nyugati és a KöKi közé teszel egy teljesen megalapozatlan relációt. Miből gondolod, hogy több ócsainak vagy dabasinak van dolga/akar átszállni a Nyugatiban mint a KöKi-n? Ez is pl 20. századi felfogás, hogy aki az agglomerációban él, annak kizárólag a városközponti fejállomás lehet az úti célja. A munkahelyek folyamatosan távolodnak a városhatárok felé és a nagy körgyűrűk, bevezető utak vonzáskörzetébe a belváros helyett.
Akkor tőled is megkérdezem, a 142-es vasútvonalat rendszeresen használod? A 142-es vasútvonal mentén laszk/dolgozol?
Itt nem arról megy a szócséplés részemről, hogy meg legyen akadályozva egy fejlesztés, hanem arra próbálok rávezetni itt egyeseket, hogy el kellene gondolkodni azon, hogy valamit a fejlesztő elbaltázott, és azon kellene gondolkodni, hogy miért is sikerült olyan helyzetet teremteni, hogy alapvetően azok ágálnak ellene, akiknek a legfőbb érdekükl lenne a fejlesztés, és tanulni abból, ami el lett rontva, akár a tervezés akár a kommunikáció oldaláról.
Mert lehet, hogy az ottlakók és a polgármester egy adott módon támadja a fejlesztést, és azzal lehet nem egyetérteni, de műszaki tartalom oldaláról is csúnyán bele lehet kötni az elkészült tervekbe.
Az infrastruktúra fejlesztés egy olyan műfaj, ahol alsó hangon 100 évre tervezünk, és minimum két generációt kell kiszolgáljon, az ilyen tervezésre hagyják a lehető legkevesebb időt hazánkban. A döntéselőkészítő és a részletes megvalósíthatósági, valamint a tanulmánytervi szakaszra rettentően kevés időt ad a megrendelő, általában ha erre van egy év, akkor már nagyon az már egy kényelmesen hosszú időnek számít, aztán az eng és kiv tervekre 3-5 éveket adnak.
Az általunk folyamatosan csodált küldölfön meg a döntéselőkészítő szakaszra ha kell akkor éveket adnak.
Ez nem véletlen, ha kellő idő van a változatok kitalálására, elemzésére, összehasonlítására és ezáltal a kommunikációra is, akkor lehet letenni az asztalra egy olyan végleges javasolt változatot, amit minden szereplő el tud fogadni, állásponttól és kurzustól függetlenül, mert utánna nem az történik, mint idehaza, hogy engedélyezési terveket kellene már készíteni, de még mindig változatokat vizsgáltat meg a megrendelő a tervezővel, és közben fenyegeti, hogy ha nincs kész szerződéses határidőre az engedélyezési terv, akkor nemhogy nem fizet, de még kötbért kell fizetnie a tervezőcégnek.
Azt kellene felismerni végre, hogy ezek a fejlesztési tervek:
1. egyetlen személy döntései által a saját szája ízének kedves terveket tartalmaz
2. a tervek olyanok, hogy azok önmagukban alkalmatlanok arra, hogy a kihírdetett célt teljesítse, az csak további nagy forrásigényű fejlesztés árán érhető el.
Tehát konkrétan a 142-es vonalra.
Hiába van a vasútvonalra egy fejlesztési elképzelés KöKi és Ócsáig vagy Dabasig kétvágányúsítással és villamosítással, és van beígérve, hogy óránként lesz négy személy és két zónázó vonat a csúcsban, mivel a KöKi és a Nyugati közötti szakasz és maga a Nyugati jelen formájában több vonatot már nem tud fogadni, értsd a reggeli órában befelé jövő tervezett 6 vonatból 5 csak KöKi-ig fog tudni közlekedni és lesz egy ami be tud menni a Nyugatiba.
Vagyis a 100a belső szakaszának négyvágányosítása nélkül marad a KöKi-n átszállás, és az egy szem Nyugatiba közlekedő vonaton meg a tömegnyomor.
Arról sincs szó, hogy ne lenne bennem szolidaritás, pl együttérzek azzal aki egy falu szélére költözött és most hirtelen egy akkugyárat húznak az ablaka elé. De azzal nem tudok, hogy valaki 120-150 éves vasútvonalak mellé költözik és játssza az áldozatot, ha bármi fejlesztés van.
Én nem vagyok semmilyen táborban, nem is mínuszoltam senkit :D Nem ismerek ebből a csoportból senkit, csak rendszeresen olvasom ezeket a csoportokat mert érdekel a város fejlődése, és drukkolok, hogy ne legyen minden fejlesztés elkaszálva.
Nem az a mainstream amit leírtál, hanem az amit itt hárman vagy öten műveltek azzal, aki fel mer tenni bizonyos kérdéseket, vagy nem 100%-ban ért egyet veltek, azt mínuszolni, hülyézni, stb. Aztán amikor veltek csinálja ezt a másik tábor, akkor meg megy a hiszti.
Mostanában éppen az a mainstream, főleg politikai okokból, hogy néhány ember érdekvesztését milliószorosára nagyítunk hangzatos cikkekkel. Mint a Déli Körvasút bővítése esetében is, az újságírók már olyan festői képeket írnak a jövőről, hogy egyből a Cyberpunk világába képzeled magad, Erzsike néni párkányától 20 centire robogó tehervonatokkal, sötétség, köd, depresszió... azért, mert egy rézsűből támfal lesz, egy 150 éve létező vasútvonalon.
Egyébként minden csak viszonyítás kérdése, a képen látható helyszínen azért sokkal sűrűbb a vonatközlekedés, mint a 142-as vonalon valaha is lesz, és ráadásul nem is a felszínen közlekednek, meg hát három vágányos, és ehhez képest a XVIII. kerületben meg Gyálon olyan messze van a házaktól a vasút, hogy az már-már elképzelhetetlen távolság. :)
Ne értsd félre, nem bántásból kérdeztem, csak éppenséggel az ide irogratók 99%-a jó messzire lakik a 142-es vasútvonaltól és csak a mainstream mantrát tudja ismételgetni.
Ahogy írod szubjektív, hogy ki mire és meddig figyel fel, általában ugyebár a mindig ugyanolyan rendszeresságű és intenzitású zaj az, amihez a szervezetünk hozzá tud szokni, pl. én nagyon sokáig egy légifolyosó mellett laktam, és miután a szervezetünk megszokta azt a zajt és sűrűséget, már arra ébredtünk fel, ha egy járat kimaradt, vagy ha valami sokkal ütősebb gép közeledett, pl. egy katonai légi utántöltő gép.
Abban egyetértek veled, hogy a polgármester magatartása felelőtlen, viszont abban már eltér a véleméynünk, hogy a BKF/NKK (annó a polgármesterekkel csak V.D. tárgyalhatott, a tervezők el nem mehettek olyan egyeztetésre, amin polgármester, vagy ogy. képviselő vett részt, sőt másik projektben V.D. küln ment el a polgármesterekhez privát bemutatót tartani, aztán a képviselőtestületi ülésen az érintett polgármester már meg sem jelent) hozzáállása az nem enyhít rajta, hidd el eleget foglalkozom viselkedésgazdaságtannal és szervezetpszichológiával.
Logikai hiba, ha valaki más hibázását/mulasztását úgy értelmezzem, hogy akkor nekem jogom lett hibázni vagy rosszhiszeműen eljárni. Ez egy évezredek óta kipróbált út lenne a pokolba.
Itt azzal követed el a hibát, hogy a másik fél reakcióját a saját nézőpontodból szemlélve hibának állítod be. Ez persze lehet valid és igaz is, de pont az a gond, hogy nem a másik helyébe képzeled magadat, hanem a másikról úgy mondasz ítéletet, hogy meg sem próbálod beleélni magát az ő helyébe. Gondolj egy olyan dologra az életedből, amikor valami olyan dolog érintett téged, ami alapvetően az életedre nem volt negatív hatással, sőt utólag visszagondolva te is úgy gondolod, hogy az volt a helyes, de a múltban ellentétes érzést váltott ki belőled és ellenálltál neki. Ha van ilyen, akkor már lehet gondolkodni azon, hogy miért is váltott akkor ki belőleg ellenállást.
Ha nem volt ilyen az életedben, akkor kicsit nehezebb a helyzet. Remélem sikerült érthetően leírni, amit mondani akartam ezzel.
Így megy ez. Volt rá példa, hogy egy egész várossal szemben egy nyugger panaszai miatt zártak be játszóteret egy lakótelepen, mert egyedül csak őt zavarta, hogy pattog a labda, a többi sok 100 ott lakót nem, őt egyedül igen, és nem volt képes a hivatal sem közölni vele, hogy ha senki mást nem zavar csak magát, akkor a hiba az ön készülékében van talán költözzön tanyára.
Ez ilyen magyarosch dolog sajnos, 60-70 kádár kocka lakói miatt szívjon több tízezer ember és ne fejlesszünk soha semmit. Aztán elmész Bécsbe vagy bárhova nyugatra és a vonatok a legsűrűbb lakóövezetekben mennek, 4-500.000 EUR árú lakások épülnek a sínre nézve. Aztán lehet csodálkozni, hogy a magyar vasút nem hozza a számokat, amikor a vasutat a perifériára száműzzük távol az utasoktól.
De, vannak konkrét műszaki tervek, mint a 42-es villamosra, mind a 142-es vasútvonalra. Sajnos ezek megismerhetőségét illetően komoly deficit van, pedig a döntéshozóknak tudniuk kellene, hogy az ember számára a legijesztőbb mindig az ismeretlen. De a magyar állam szeret titkolózni, mert ettől nagyobbnak érzi magát és mert pártállástól függetlenül mélyen lenézi az embereket.
A vasút tervének lényege annyiban áll, hogy Kökitől magasvezetésben elmegy az Ady Endre útig, onnan szintben Ócsáig kétvágánnyal. A szintbeli szakaszon különszint létesül a Szálfa utcánál, Pestimre központban és Gyálon a főúti átjárónál. Ócsától kifelé nagyjából a nyíltvonali geometria marad, ahogy van, az állomások azonban a kinti szakaszon is átépülnek végig, néhol jelentősen, és kap drótot a vonal.
A jelen helyzetben az várható, hogy a pestimrei-gyáli szakaszon a két önkormányzat tiltakozása miatt csak a Szálfa utcai különszintű átjáró épül meg, a másik kettő pedig nem, marad a sorompó. A felújítás forráshiány miatt Dabasig tart, onnan tovább második ütem majd egyszer.
Én a 142 egy délebbi szakaszán lakok közvetlenül a vasút mellett 1988. július 17-e óta. A fejem és a sínszál közötti távolság kábé akkora, mint a pesti lakosok esetében, de lehet hogy kevesebb. Amikor ideköltöztem, akkor körülbelül három napig figyeltem fel a vonatokra. De ez ugyanúgy szubjektív, mint a pestiek által észlelt vonatzaj.
A polgármester magatartását a fentiekben felvázoltak miatt felelőtlennek tartom és ezen nem enyhít az sem, hogy a BFK --> NKK (és a Ring?) tervezői nem álltak hozzá elég konstruktívan vagy empatikusan a tervezéshez. Logikai hiba, ha valaki más hibázását/mulasztását úgy értelmezzem, hogy akkor nekem jogom lett hibázni vagy rosszhiszeműen eljárni. Ez egy évezredek óta kipróbált út lenne a pokolba.
"Tény, a fejlesztés hatására 6-szor olyan sűrű vonatközlekedés van vizionálva,..."
10 percenként fognak járni a vonatok? Ehhez kétvágányúsítani kellene a pályát:-)
Jelenleg amúgy Uzsgyik járnak javarészt a vonalon. Ezek egyébként totálisan alkalmatlanok arra, amire itt használva vannak, vagyis a klasszikus hivatásforgalom lebonyolítására. Magasak, kevés, és lassan működő ajtók.
Tegyük fel, hogy megvalósul a villamosítás, és a személyforgalomba korszerű motorvonatok állnak be. A gördülési zaj akkor is megmarad.
Ugye felmerült, hogy a korszerűsítés után megjelenhet a teherforgalom is, hosszú évek kihagyása után. A baj csak az ezzel, hogy ezek nyilván nem a régi, klasszikus kezelő tehervonatok lesznek, hanem jóval nagyobb vonatok.
Ezzel a vonallal az a baj, hogy az évtizedek során alaposan körbevették lakott területek. Lehet legyinteni erre, hogy "minek építkeztél ide, minek költöztél ide? Viseld el!" Vagy, figyelembe lehet venni, hogy a vonal közvetlen közelében sokan élnek, gyakran csak méretekre a pályától.
Kivinni innen a vasutat, az lehet egy alternatíva, csak ugye kinek lenne ez jó?
Le lehet vinni a föld alá a vasutat, csak az meg nagyon nagy pénzbe kerülne.
A bevágásban vezetett, vagy magasvasút a zajterhelést nem oldja meg, ahogy a felszíni vezetés sem.
A vonal kétvágányúsítása is komoly akadályokba ütközik (Köki - Kispest 4km-s szakasza például).
Mit lehet tenni? Felgyorsítani, modernizálni a személyforgalmat.
A potenciális teherforgalom - ha jól hallottam - akkor javarészt az autógyártak zárt, és hosszú fordaszerelvényei lennének. Igazából ezeknek nem a remélhetőleg korszerűsített 142-s vonal lenne az alternatívája, legfeljebb vészhelyzet esetén, hanem a Budapestet elkerülő vonal.
Szóval vannak itt bőven megválaszolandó kérdések. Amit én nem látok, az az, hogy vasúti szakemberek - forgalom, tervezés, építkezés - kiállnának, és letennének terveket a célok megvalósítása érdekében. Én csak álmokat látok, mint a 42-es villamos meghosszabbításával kapcsolatban, ahol mindenki elakad ott, hogy a Bozsik stadionnál keresztezni kell(ene) a vasutat, és elegánsan megfeledkezik arról, hogy onnan hogyan tovább a lakótelepek felé? Pont a lényegről nem esik szó, és nincsnek konkrét tervek. Vagy csak én nem tudok róla, az is lehet.
Most meg csak dízeles vonatok járnak zajvédelem nélkül. Most ha épül zajvédelem, meg korszerű pálya, villamosítva, és talán szökőévente megjelenik ott hébe-hóba egy dízeles tehervonat, ne mondja senki, hogy rosszabbul fognak járni az ott lakók. Most állandóan hallják a Csörgőket, akkor meg piros betűs ünnep lesz a naptárban, ha megint arra fog járni egy dízel.
Bocsáss meg, de muszáj megkérdeznem, hogy te ott laksz a a vasút mellett a XVIII. kerületben vagy Gyálon?
Beszélgettél te vagy bármelyikőtök az ott élőkkel?
Szerintem jó lenne beszélgetni azokkal akik ott élnek a vasútvonal mellett.
Tény, a fejlesztés hatására 6-szor olyan sűrű vonatközlekedés van vizionálva, és tény az is, hogy a jelenlegi helyzetben gyakorlatilag nulla garancia van arra, hogy ott majd csak és kizárólag korszerű Stadler motorvonatok járjanak.
Tény, hogy a zajvédelem nagyon fontos, a határértékeket egyre nehezebb betartani, és bizony az is tény, hogy arra is fel kell készülni, hogy a vonalon bizony mozdonyvontatású tehervonatok is megjelenhetnek, akár dízelesek is.
Tény, hogy a zajvédő fal nagyon ronda, főleg ha ennyire közel van a lakókörnyezethez, teljesen mindegy, hogy milyen zajvédő falról beszélünk.
Tehát vannak jogos és valid félelmek, erre a fejlesztés előkészítő egyetlen szerv sem volt hajlandó komolyan foglalkozni, az ott élők és a polgármesterek pedig kész helyzet elé lettek állítva, kb. a megszoksz vagy megszöksz felkiáltással.
Ezek után ha bárki csodálkozik, hogy minden módszerrel megpróbálnak küzdeni egy fejlesztés ellen, akkor az elég naív.
Pontosan ez a baj egyébként a többi fejlesztési elképzeléssel is, van egy kis csoport, akik majd megmondják nekik, hogy mi a korszerű, XXI. századi dolog, stb. leöntve a klímavédelem és egyéb mázakkal, ezen csoportba tartozókban közös, hogy a fejlesztési területtől olyan messze élnek, mint ide Vlagyivosztok.
Talán ha konstruktívan álltak volna hozzá a fejlesztést előkészítő szervezetnél a dolgokhoz.
A polgármester és/vagy a stábja nem hülye, tudja, hogy hogyan kell megfelelő képeket festeni és üzeneteket elhinteni. Kb. úgy mint V.D. amikor kiment Zugló vasútállomáshoz fotózni a buszmegállóba a járatritkításkor egy olyan pillanatban, amikor két vonatnyi ember érkezett a vasút felől a buszokhoz.
Ez a vezetők felelőssége. A vezetőnek a választható alternatívák közül kell felkínálni a polgárok számára azt, amelyik szerinte inkább megvalósítja a közérdeket.
A pestszentimrei polgármester egy közérdeket semmilyen szinten sem megvalósító forgatókönyvvel (vasút kiszorítása), illetve egy anyagi okokból kivitelezhetetlen, tehát valójában nem választható forgatókönyvvel (földalatti vonalvezetés) házal, miközben az önkormányzat és a település lakói egyiket sem akarják/tudják finanszírozni. Még részben sem.
A polgármester valójában nem a közérdeket képviseli, hanem közérdekként artikulál egy csoportérdeknek sem nevezhető baromságot. Ez felelőtlen vezetői hozzáállás, mert a település számára semmilyen pozitívumot nem eredményez, sőt.
Sajnos egy átlag polgártól nem várható el, hogy minden műszaki megoldást ismerjen, ő az alapján dönt, amit hall. Jó esetben mindkét oldaltól hall valamit, de mivel nem ért hozzá, így azt fogja elfogadni, ami logikusabb, rosszabb esetben, ami hangosabb. Sajnos így működnek az emberek, és így a döntéshozók is. Ez a demokrácia hibája, de sajnos nincs jobb.
Az átlátszó falnak rosszabb a zajelnyelő képessége. A másik baja, nem is annyira a graffiti, hanem, hogy nincs, aki takarítsa. Pár év alatt garantáltan rondább lesz, mint a nem átlátszó. A legfőbb ellensége a vaspor, bár most már az öntöttvas tuskófékek eltűnőben vannak.
Nyilván, ha egy sorházban laksz, nem. De ha az egész utca összefog, hogy nem kérik, vagy alacsonyabbat kérnek, vagy átlátszót kérnek, akkor igen. Volt mindegyikre példa a Balatonon. Jogszabály szerint persze nem lehetne, de ha nincs panasz, nincs ügy.
Tulajdonosokkal alku érdekes. Teszem azt pl. az ingatlan vége vasútnál van, direkt azért költöztem oda, hogy kertben ülve nézhessem a vonatokat amik jönnke-mennek. Felújítás van a voalon zajvédő fal épül, kérhetném, hogy az én ingatlanomhoz ne tegyenek zajvédő falat? Sztem nem, mert akkor a szomszéd is több zajt kapna.
