Augustus már a korai császárkor Julius-Claudius dinasztia alapítója, mégis nagyon jó hogy itt a link, hiszen ez még adja a köztársaságkor építkezését.
.
Ami jellemzőt látok:
1. mértani várostervezés, négyszögalapú
2. befele forduló építkezés
3. házak a belső cortilere nyitottak
4. központ templom
5. központ bazilika
6. fürdő
7. kövezett utak
.
Majd én is hozom a képeimet egy jobbára köztársaságkori városról, ami jobbára Kr.e. 400-tól épül ki (alapítva Kr. e. 600) de pusztulása 50 évvel átlóg a császárkorba. Pompei. Ez jól adja a Köztársaságkor építészetét.
Igen és pont szembe van a Santa Maria di Cosmedin templommal. Ez egy ókeresztény bazilika a iv. századból amit a pápa a görög katolikusoknak adott és ennek az előcsarnokában őrzik a Bocca della Veritat... A Hercules templomtól Jobbra (ha szemben állsz vele) van az Isola Tiberia (Tiberius szigete) erre vezet fel a másik köztársaság kori híd, Fabricius szenátor hídja a Ponte Fabricio.
Mondanom sem kell mindhárom köztársaság kori építkezés:
A Ponte Fabricio (Fabricius híd) Kr. e. 76 táján késő köztársaság kor, Spartacus ideje
A Tempio di Portuno (Portunus Isten temploma) szintén késő köztársaság kor, spartacus ideje szintúgy
A Tempio di Ercole (Hercules Temploma) pedig egy korábbi időszak Kr.e. 146-120, Görögország legyőzésének és a Római Birodalomba való integrálásának ideje és emlékműve.
Nagyon jó állapotban vannak és ez így természetes. A köztársaság kor építkezéseinek legnagyobb ellensége nem az idő, hanem a császár-kor építkezései.
A képeken két épületet látsz. A timpanonos négyszögletes épület a Tempio di Portuno (Purtunus isten temploma). Épült Kr. e. 70 és 80 között, nagyjából a Spartacus féle felkelés idején.
A másik, rotunda alakú templom (körtemplom) pedig még ősibb templom, a Tempio de Ercole Vincitore (A Győzedelmes Hercules temploma). Kr. e. 120 körül. Építését Lucius Mummius Achiaus praetornak tulajdonítják aki a korinthosi csata győzője volt, 146-ban a Acháj liga erői felett való győzelmének emlékére emeltetett a templom, miáltal Róma uralma alá vette Görögországot. Ilyen módon ez egy világtörténelmi jelentőségű emlék is.
Mindkettő a Foro Boarion található (Forum Boarium) a Tiberis mellett.
Szerencsém volt hogy nemcsak cikkben, hanem többször jártam kastélytúrán és olyan állapotban vannak a cseh kastélyok ahogy az utolsó gróf otthagyta a tollat a tintatartóban.
Magyarországon nem a komcsik fosztogatták hanem a magyar emberek. Itt Selinunte romjai teljes éppségben vannak és 2400 éve a helyeik kegyeletből nem hordták el.
Ha jól emléxem 2080 éves már, és Fabricius szenátor, az építtető neve ma is jól olvasható. Nézd meg a képet. A megmaradás nem fantasztikus, hanem az, hogy például a magyarok több mint 2000 kastélyt pusztítottak el a 2. vh után. (Kastélylexikon adtai), na ez a fantasztikus.
Itt élve, néha elő kell hogy forduljak. A Capitoliumi múzeumban van. Egyik Magyarországról jött barátosnémnak muszály volt olyan képet csinálnom ahol megsimogatja. Teremőrök nem repkedtek az örömtől.