Valószínűleg sokakat foglalkoztató vagy legalábbis érdeklő kérdés. Nem feltétlenül a GDP-ben mérhető életszínvonalra gondolok, hanem úgy általában (nyugalom, természeti szépségek, közbiztonság, szociális háló, politikai biztonság hosszú távon, kedves emberek, olcsó kaja-pia, jó nők :) )...
Aucklandben nincs kutyakaka és graffiti, Bécsben kocogó nagyikkal vannak tele a parkok – ezt értékelik különösen a a világ legélhetőbb városaiban élő magyarok, no meg a jólétet és a stresszmentes életet. A Mercer idei felmérésében megint Bécs lett a világ legélhetőbb helye, az új-zélandi Auckland pedig a harmadik. Budapest a 73. helyen kullog.
Ismét Bécs lett a világ legélhetőbb városa a Mercer tanácsadó cég felmérése szerint. A toplista első tíz helyén főleg német, osztrák és svájci városok vannak, bár előkelő helyen végzett az új-zélandi Auckland, a kanadai Vancouver és Koppenhága is.
Budapest a nem túl fényes 73. helyet kapta a világ legélhetőbb városainak listájában. Ezzel Prága (69.) után második a régióban, maga mögé utasítva Ljubjanát (75.) és Varsót (84). Valamennyi nyugat-európai főváros messze előttünk szerepel a listában, Amszterdam például 12., London pedig viszonylag hátul áll 38. helyével. Budapest nagyjából egy szinten van Kuala Lumpurral (76.), Puerto Ricóval (72.) és Dubajjal (74).
Vajon miért szereplünk 72 hellyel lejjebb a listán, mint fővárosunk monarchiabeli testvére? Hiszen Budapest és Bécs között alig 240 kilométer a távolság, egy bő kétórás autóút. A Mercer felmérésében számos tényezőt vizsgál, így a politikai, gazdasági környezetet, az oktatást, az egészségügyet, a tömegközlekedést, a lakhatást és a kikapcsolódási lehetőséget. Indoklásuk szerint a legjobb városok azok, melyek jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, politikailag stabil országokban találhatók, ahol relatíve fenntartható a gazdasági növekedés. Hát igen, ez sok mindent megmagyaráz.
„Az emberek jobban élnek itt, mint Magyarországon, különösen azok, akik alacsonyabb keresetűek“ – mondja Attila, aki szoftverfejlesztőként dolgozik Bécsben. „Ha van egy házaspár, mondjuk egy bolti eladó és egy kukás, van kb 2500-3000 eurójuk havonta, plusz tizenharmadik, tizennegyedik havi fizetés nyaralni, meg karácsonyra. Nincsenek nagyon szegények, emiatt nincsenek nagyon frusztrált emberek, és sokkal kulturáltabb mindenki, mindenfajta értelemben“.
Attila fél éve költözött ki a császárvárosba feleségével és kétéves kisfiukkal, akinek januárra várják a kistestvérét. Mint mondja, nem akarták, hogy a gyerekeik a mostani Magyarországon nőjenek fel, ez volt a költözés fő indoka, az csak bónusz, hogy Bécs számukra is ideális. Az előnyök között a tömegközlekedést említi, mely „sokkal jobb, tisztább, pontosabb.“ Emellett, mint mondja, „látszik az embereken, hogy környezettudatosan élnek, jobban, mint Magyarországon, illetve hogy mindenki próbál az egészségére figyelni. Tehát hatvanéves kocogó mami Schönbrunnban tavasszal/ősszel percenként van öt".
Új-Zéland kicsit messzebb van, mint Bécs, ám vannak magyarok, akik Aucklandig meg sem álltak. Például Stanicz Virág, aki öt éve, húszévesen döntött úgy, hogy vőlegényével Új-Zélandra költözik. „ Jó a közbiztonság, kedvesek az emberek, minden bevásárlóközpontban a pénztáros megkérdi, hogy hogy vagy, és mosolyognak“ – írja a szigetország élhetőségének mibenlétét firtató e-mailemre válaszul. Szerinte Új-Zélandon „stressz nélkül élnek az emberek, a fizetésből jól meg lehet élni, a hétvégék a kikapcsolódásról szólnak és nem a plusz munkáról.“ A gyermekgondozóként dolgozó és magánóvodát nyitni készülő Virág szerint fontos az is, hogy Új-Zéland „nagyon családcentrikus ország, a szociális kérdések megoldottak“ ráadásul „kutyagumi és graffiti nélküli városközpontok vannak.“ Végül hozzáteszi: „itt szinte ismeretlen fogalom a korrupció!“
Az utazas.com-on olvasom az elvileg Kubáról szóló, hasizomerősítőnek is kiváló, szenvedélyes vitában:
Endre: "Costa Rica, Panama, Uruguay, Chile... Ezek az országok ma már messze körözik Magyarországot gazdasági szinten..."
Papichulo: "Ezt ugy nem mondtad komolyan? Ugye nem? Nemhogy messze, de egyaltalan nem korozik le. A magyar GDP, HDI, Gini adatok mindegyike jobb ezen orszagokenal, van ahol jelentosen! Legyunk mar realistak es ne kezdjuk el csipobol mindenhol ocsarolni MO-t, ott is ahol nem kell."
Endre: "Kit érdekel a GDP? A vásárlőerő a lényeg. Panamában a havi kereset 5-600 dollár a fővárosban. Nagyok ak ülönbségek, de kb. ennyi. Ma Mo-on az átlagkereset 6-700 dollár. Panamában 2 dollárért kajálok és 30 centért iszom sört. A lakásbérlés egy vicc. Mo-on 6-10 dollárért eszem, a sör legkevesebb 1 dollár. Miről beszélsz??? Magyarországon kozmetikázzák az adatokat, nyilván amúgy ezekben az országokban is, és csak arról beszélek, amit látok és tapasztalok. Fölrajz szakott végeztem, tudom mekkora baromság a statisztikázás..."
Papichulo: "Kerdezem en, hol van ezeknek az orszagoknak gazdasaga? Panamaban boven nincs $5-600 az atlagkereset, mig MO-n $1k korul van. Meg Costa Ricaban is messze alatta van. Es a arak? Panamaban nem lehet berelni normalis helyen $1k alatt lakast, San Joseban is nehez. Internet arak es minoseg? Horror. Ne csak az etelt es az italt nezd! Normalis helyen errefele sem olcso enni, de ha nem lehetne valami ehetot venni $1-2-ert, akkor forradalom lenne, mivel sokan nem engedhetnek meg ennel tobbet maguknak. Ezen egy masik thread-ben beszelgettunk, hogy en ezeken a helyeken eltem, te meg turistakent nezed. Hidd el, mas szempont. Te leginkabb a felszint latod, rengeteg dologgal (szerencsere) nem szembesulsz. Elso kezbol tudnek meselni peldaul a gyerekkel kapcsolatos kiadasokrol es tarsadalom-biztositasi problemakrol Costa Ricaban, mely raadasul a regio legfejlettebbje. Nem vedem eromon felul MO-t, nem veletlen, hogy eljottem onnan, de pont gazdasagilag sokkal fejlettebb, mint ezek a helyek. Raadasul a tarsadalmi egyenlotlensegek is kisebbek, melyet, mint tudjuk a Gini koeficiens jelol. Nezz utana, akarcsak a wiki-n, hogy milyen jol all MO. Azt meg nem latom be, hogy az osszes statisztikat miert ferditene az osszes intezmeny, melyeknek semmi koze MO-hoz. Gondolok itt a CIA-re, UN-re, IMF-re meg rengeteg hasonlo, egymastol fuggetlen szervezetre."
Endre: "Panamában az átlagkereset 600 dollár, ezt több helyen kérdeztem. Ennyit keres egy taxisofőr, egy buszsofőr vagy egy bolti eladó. A diplomás fizukról nem tudok nyilatkozni, de annyi Porsche Cayennet sehol nem láttam életemben, mint Panamaváros üzleti negyedében. Panamavárosban 20. emeleti 120 nm-es tengerre néző lakás ára 20 millió forint. Budapesten hasonló kvalitású lakás ennek minimum duplája. A piacon a termékek ára harmada a magyarnak. Ma egy magyar nem eszik étteremben, ahogy a panamai sem, én egy kifőzdei árat biggyesztettem ide. De a piacon ennél nagyobb a különbség az árakban. Ja, és Mo-on az átlagkereset messze elmarad az 1000 dollártól, a fővárosban 800 dollár, vidéken meg 400..."
Papichulo: "te meg mindig ugyanazt ismetelgeted, amit elotte, mintha en kozben semmit sem irtam volna. Ha akarod hidd azt, hogy Panamaban (ezen rohogok kozben), magasabb az eletszinvonal, mint MO-n, csak azert mert te $2-ert tudsz enni. Elismerten semmit sem tudsz a megelhetesi koltsegekrol, a tb jarulekokrol, a penzugyi szektorrol, a kommunalis dijakrol, az oktatas ararol, csak azt hajtogatod, hogy olcso a zoldseg. Ertsd meg, hogy ez nem egyenesen aranyos egy orszag gazdasagaval es az eletszinvonallal! A te modszereddel, havi atlagber/olcso kaja, szerintem meg a UK-ben is rosszabb az eletszinvonal, mint Panamaban. Lassuk be, ez abszurd. Ezenfelul MINDEN statisztika ellentmond neked. Csendben megkerdezem, ha magasabb az eletszinvonal arrafele, mint MO-n, akkor miert van peldaul nagysagrendekkel tobb szakadt auto mindenfele az orszagban?
Ha te azt allitod, hogy Panama barmelyik reszen $600 az atlagkereset, akkor kerlek ezt valami forrassal tamaszd ala, mivel szerintem meg Panamavarosban sincs ennyi, de, hogy Davidban vagy foleg a kolumbiai hatar menten garantaltan nem, abban biztos vagyok. Mint emlitettem, meg Costa Ricaban sincs ennyi, ahol pedig magasabb az eletszinvonal. Baratnom ket diplomaval, doktori cimmel, az igencsak jonak szamito ICE-nel keresett $7-800 korul San Joseban 2-3 eve. Ha szerinted egy bolti elado keres ennel minimalisan kevesebbet adozas utan Panamaban, akkor errol is legyszives mellekelj valami forrast! En peldaul ezt talaltam, ami ellentmond neked: http://www.travelexpertguide.org/forum/Latin-America/What-is-the-minimum-amount-of-money-that-would-be-considered-a-good-monthly-salary-in-Panama-329965.htm
Latin am: "costa rica es chile atlagos eletszinvonalban valoban felulmulja a magyart. nincs annyi uj kocsi, az teny. de, pl. senki sem fagyott halalra sajat lakasaban, ellentetben az elmult evi harmincottel magyarorszagon. san jose bizonyos negyedei mindenkeppen elmennek magyar ciganyfalunak, az biztos, de peldaul a buszokon ingyen utaznak az idosek. a minimalis megelhetes ezekben az orszagokban nevetsegezen olcso, nagy reszt a kedvezo idojarasnak koszonheto, nem az emberek erdeme, az igaz. de nem nyomorognak, legalabbis sajat mer ejuk szerint nem. a mi szemunkben talan igen, mert nem ismerik az aktualis videojatek orokelet kodokat... nem azert vidamak itt az emberek mert egesz nap szenvednek, es orultek... hanem mert egyszeruen kevessel is beerik, es azt mind meg tudjak keresni. panamaval kapcsolatban mar vannak ketsegeim. az uj donald trum building nem kimondottan a helyi kozeposztalynak epul. taxi, kaja, elkepesztoen olcso, de lakni is kell valahol es a helyiek teljesen kiszorultak panama varosbol, csak kulvarosi lakotelepeken laknak. mondjuk meg igy is hozzak az atlag europai szintet, jollehet tenyleg nem tudnak kulfoldre utazni. europa anyagilag erosebb mint barmi mas, amerika olcso nekunk. valahogy a megelhetes koltsege nekunk europaban megis sokkal tobben tunik, mint amerikaban az amerikaiaknak. nyilvan az igenyszintek is kulonbozoek"
Papichulo: "Azt is elismerem, hogy aranyaiban tobben elnek boldogabban, mint MO-n, de azert ne beszeljunk mar mindent elsopro gazdasagi erorol, meg a vilag legnagyobb luxury SUV koncentraciojarol!"
Endre: "Ha szigorúan európai-angolszász szemmel nézzük, akkor persze ezek az országok alattunk vannak. De GDP és GDP között is van különbség. Kicsit inkább a vásárlói kosár irányába mennék el. Szerintem ma CR-ban és Panamában sincs megélhetési problémája annak, aki esetleg csak 2-300 dollárt keres. Mert ahogy korábban írtam, a kaja, a rezsi és a lakásbérlet is nagyon olcsó. Volt pár hónapja egy lista az indexen, hogy mely városok a legdrágábbak ár-érték arányban, s abból az jött ki, hogy Luanda és Gaborone (Angola és Botswana). Egy vicc, de jogos akkor, ha európai színvonalon akarsz élni. Ha azonban az igényeidet a helyiekhez igazítod, akkor Panama és CR messze Mo. fölé nő, de elárulom, újabban Hondurast is kezdem idesorolni. Na ezért mondom azt, hogy a statisztikai mutatók nem sokat érnek. Guatemalában, mikor odakinn éltem, megtanultam ezt. Arrafelé a havi kereset 100-120 dollár volt. No de semmiért nem kellett fizetni. A kórházért igen, de szörnyen vicces ára volt. 600 forintért láttak el és gipszeltek be egy kartörést. Minden családnak volt egy kis földje, a kajára nem volt gond, a havi rezsi pedig nem érte el a 2000 Ft-ot, pedig 10-en laktunk és fogyasztottunk áramot és vizet. Minden hónapban a megkeresett pénz 90%-a megmaradt az átlag ember kezében. Ma Mo-on egy átlag 8 általánost végzett vagy max. éretségizett ember hol tud megspórolni magának 100-120 dollárt???"
Papichulo: "Gazdasagilag ezek az orszagok a beka segge alatt vannak, nemhogy MO kozeleben. Mindemellett infrastrukturalisan, oktatasi, egeszsegugyi szempontbol vagy szocialis biztonsag teren sem kozelitik meg MO-t, nemhogy ugy altalaban Europat. Te ezekkel a tenyekkel vitatkoztal es en ezen akadtam fenn. Ezeket pedig a statisztikak remekul mutatjak, mivel a GDP es GDP kozott NINCS kulonbseg, max. lehet PPP vagy nominalis. Az ott elo emberek szegenyen elnek, de elegedetten, boldogan, ezt elismerem. Mindent meg lehet szerezni olcson is, de annak a szinvonalat egy europai ember nem szivesen vallalna be. Most meg ugye megint azon csodalkozom, hogy MO-n nem tud egy diploma nelkuli ember felretenni havonta 100-120 usd-t. Ez megint oruletes baromsag, nem tudom honnan veszed ezeket. Persze van ilyen is, de nekem is van olyan erettsegizett baratom, aki 1 millio felett keres, alkalmazottkent! Ha ez megint igy igaz lenne amit irtal, akkor nem lenne senkinek lakasa vagy autoja es senki sem nyaralna. Es gondolom pont neked nem kell ecsetelnem, hogy sokkal tobben mennek MO-rol arrafele nyaralni, mintsem a forditott iranyba. Nem csak diplomasok :)"
Endre: "Ma Magyarorszagon az atlagkereset 120-140 000 Ft, tehat 600-700 dollar. Budapesten ez 800-900, mig faluhelyen 400-500. Sok pesti ficsur ezt nem latja, mert nem lat tul az erdon, s neki Lajosmizse ugyanaz az egzotikum, mint Szvazifold. En tanaremberkent nem keresnek tobbet 120-nal, meg Bp-en sem. A legkisebb lakas berleti dija 45 000 Ft, aminek a rezsije a teli honapokban 40 000. A kajam, ha csak parizsin es zsomlen elek, havi 20 000 penz, ha hetvegente osszeutok egy porkoltet, akkor 30. Maradt a zsebemben 5-15 000 forint. Szamolj, Papichulo! De ha azt vesszuk, hogy egy tudatlan senki vagyok videken, aki arokasasbol tartja fenn magat, akkor 70 000-nel tobbet nem keresek, ergo nem is tudok megelni. Mig egy tudatlan senkihazi Guatemalaban meg tud. Tevedesben elsz, de hihetetlen modon. Az, hogy az embereknek uj autoja van, lofaszt nem jelent, mivel bar az elmult 10 evben megduplazodott az uj autok szama az utakon, annak fele hitelbol van. Ugyanigy a lakasok, most ugyebar fel millio hitelfelvevo ellen van mar felszamolas.
Lehet kirakatban elni, ahogy teszi azt a buta magyar, de be kene latni, ma egy atlag magyar nem tesz felre 100 dollart havonta. Persze, van aki 8 altalanossal 1 milliot keres. De nem ez az atlag. Az atlag az, amit a 7-es buszon latsz... Tegyem a szivemre kezem! Sajnos szivmutet teruleten van tapasztalatom csaladon belul. Bar San Joseban vagy Tegucigalpaban tettek volna. Komolyan beszelek. Menj be ma a Janos korhazba, a Szent Laszloba vagy csak ugy veletlenszeruen barmelyikbe... S hogy miert utazik tobb magyar, mint hondurasi... Mert nalunk meg ugy-ahogy letezik a kozepreteg. Bar egyre kevesbe. Ok meg ippeg tudnak utazgatni (ebben hallgathatsz ram, vegulis ezzel foglalkozom). A problema ott van, hogy ma Mo. 70%-a 120 ezret vagy annal kevesebbet keres. Ok nem utaznak, nekik a szamlak kifizetese is nehez. Es ok nem tesznek felre 100 dollart havonta. Gazdasag ereje... Mo-on a gazdasagot kizarolag a multik mukodtetik. Amig nalunk az orszag kiarulasa tortent 20 even at, addig pl. Panamaban visszakerult a csatorna. A csatorna maga napi szinten ketszamjegyu milliardokat hoz az orszagnak. Amig nalunk 8 eve eletszinvonal csokkenes van, addig Panamaban (es a tobbi kornyezo orszagban) eetszinvonal emelkedes. Nem vitatom, hogy Guatemala szegenyebb, mint mi, de hogy CR es Panama elottunk jar, abban biztos vagyok..."
Romero: "Papichulónak igaza van abban, hogy Magyarország fejlettebb mint a latin-amerikai országok, de az is igaz, amit Endre mond, hogy az átlag magyarnak ugyanúgy nincs semmi megtakarítása, mint az átlag latin-amerikainak. Amúgy GDP és GDP között óriási különbség van. Egyfelől nem mindegy, mekkora részét állítják elő a multik, másfelől nem mindegy, hogyan oszlik el a jövedelem a népességen belül. Ha csak az egy főre jutó GDP-t nézzük, akkor például az afrikai Egyenlítői-Guinea olyan gazdag ország, mint Svájc, ami ugye viccnek is rossz."
Magyarország felzárkózásának célja immáron nem a Nyugathoz való felzárkózás, hanem a közvetlen régiónk - vélik elemzők. Az "elvesztegetett évtized" után ugyanakkor a kilátások egyre jobbak, ráadásul az államháztartást illetően a régiós nemzeteknek még több dolgot kell tenniük, mint Magyarországnak.
Vajon felzárkózik-e Magyarország Közép-Európához? - tették fel az elsőre abszurdnak tűnő kérdést az ISI Emerging Markets által szervezett szakmai fórum előadói - tudósít a Napi Online [1]. Második olvasatra ugyanakkor egyáltalán nem furcsa a kérdés: Magyarország 2003 óta nem közeledik az egy főre jutó GDP-ben a fejlett nyugat-európai régióhoz - emelte ki Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Közép-Európai társainkat tekintve pedig Csehország eleve magasabb szinten volt, Szlovákia 2006-ban hagyta le Magyarországot, Lengyelország pedig a "nyakunkban lohol".
A lemaradás mögött a versenyképesség elvesztése áll: 2009-ben Csehország a 30. hely környékén tanyázott a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában, Lengyelország és Szlovákia pedig a 45-48. hely környékén, ugyanakkor a 60. helytől nem sokkal áll csak elmaradava Magyarország - mondta a Kopint-Tárki kutatója.
Az "elvesztegetett évtized" mögött az egyensúlyi problémák tartós elhúzódása áll: a régiós nemzetekkel összevetve Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya a legnagyobb volt a 2008 év végi kiigazításig, amit a válság okozott. Ugyanez igaz az államháztartásra is: 2003 és 2007 között az államháztartási deficit tartósan magasabb volt mint a régióban, miközben a jövedelemcentralizáció tovább növekedett - emelte ki Bartha.
Ezenfelül Magyarország újraelosztási aránya ugyan nem sokkal marad el a svédtől, de a foglalkoztatás csak 55 százalékos. Ilyen alacsony ráta mellett fenntarthatatlan az ekkora mértékű újraelosztás, aminek következményei a magas adókulcsok - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője.
Követendő példa lehetne Szlovákia esete - északi szomszédunk kiugró teljesítményében a Dzurinda-féle reformok játszották a kulcsszerepet: 2005-től kezdve kiemelkedő foglalkoztatási boom indult meg - három év alatt 12 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma - ami nem köthető egyedül az autógyárakhoz és az elektronikai iparághoz, hanem a szlovák kkv-k is kivették belőle a részüket.
Ha Magyarországon ugyanilyen növekedést sikerülne elérni, az 460 ezer új munkahelyet teremtene, azaz három év alatt teljesíthetnénk az egymilliós célkitűzést - emelte ki az elemző, aki szerint nem kérdés, Magyarországnak el kell érnie ezt a célt.
A lemaradást jól illusztrálja, hogy Magyarország pénzpiaci megítélését tekintve egyre inkább kezdett Romániához hasonlítani - fogalmazott a Kopint-Tárki elemzője. A hitelminősítői szempontból jóval rosszabb helyzetben, ugyanakkor a cds árfolymokat tekintve mégis jobban álló keleti szomszédunknál a lej árfolyammozgásához hasonlított a forint mozgása a válság során, azaz 2010 folyamán gyengült, jelentős volatilitiással, miközben a cseh korona például kilengések nélkül tudott erősödni. De a 2010 utolsó félévére bekövetkező növekedési trendfordulót tekintve is jobban hasonlítunk Romániára, mint a többi régiós nemzetre.
A kilátások alapján ugyanakkor sokkal több okunk van az optimizmusra, mint korábban - vélik a szakértők. A főként távol-keleti konjunktúra hatására Németországban "foglalkoztatási csodának" vagyunk szemtanúi, a konjunktúra minden korábbi előrejelzésnél erősebb - fogalmazott a Takarékbank elemzője. Ez pedig rendesen húzza a régiót: a cseh export 30, a magyar kivitel 25 százaléka, valamint a lengyelországi és szlovákiai export jelentős része irányul Németországba, ez pedig a régióban is további munkahelyek létesítésével jár.
Ez a kedvező nemzetközi hangulat átragadt Magyarországra: a tízéves állampapírok hozamainak alakulását tekintve a befektetők egyre jobban ítélik meg Magyarország helyzetét, a cds árfolyamok jelentős csökkenésnek indultak, amire rásegített a múlt heti kiemelkedően sikeres dollárkötvény kibocsátás is.
Ennek oka azonban nem csak a nemzetközi hangulatban keresendő, a magyarországi események jelentős szerepet játszottak: a Széll Kálmán-terv bejelentése előtt a piacok már megelőlegezték a bizalmat, ami továbbra is fokozódik és a jegybanki monetáris tanács új tagjaival kapcsolatban sem merültek fel kételyek.
Az államháztartás kilátásai ráadásul jobbak, mint szomszédainknál - emelte ki Bartha. Magyarországon már nem lesz szükség annyi megszorító, kiigazító intézkedés meghozatalára, mint a régióban a maastrichti 3 százalékos deficitcél elérése érdekében. E javulás ugyanakkor nem lesz látványos, mert a munkapiacon csak a második félévben lesz érezhető a javulás . Ez is okozza azt, hogy míg a magyarországi vállalatok kilátásait mérő indexek emelkednek, addig a lakossági mutatók stagnálnak, illetve romlanak.
Az esetleges felminősítést illetően Suppan szerint először a hitelminősítői besorolás mellől el kell tűnniük a negatív előjeleknek. A kormány a Széll Kálmán-terv első részleteit július elsejére ígérte - ha ezeket sikeresnek ítéli a piac és a hitelminősítők, akkor már a nyáron stabilra változtathatják a kilátásokat az intézetek - tette hozzá az elemző.
A korábbi várakozások szerint már idén leelőzte volna Magyarországot Lengyelország az egy főre jutó GDP-ben, ám két tényező miatt mégsem valószínű - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Egyrészt, idén a forint 5 százalékkal jobb teljesítményt nyújtott, mint a zloty, ami miatt az euróban számított nominális GDP-t tekitnve - a jelenlegi növekedési várakozások mellett - idén nem előzi meg Lengyelország Magyarországot. A másik a külkereskedelmi korrekció.
A magyar gazdaságban az idei év elején még nem jelentkeztek a foglalkoztatás dinamikus felfutásának jelei. Ezt a korábban [1]több [2]cikkünkben [3] is tárgyalt tényt [4] most megerősítik az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) márciusban közzétett legfrissebb adatai [5].
A statisztikákból kiderül: miközben a kormány azt ígéri, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt, a magyarországi munkanélküliségi ráta januárban a tavalyi januárinál 1,6 százalékkal magasabb volt (a növekedést tehát nem indokolja a foglalkoztatást egyébként jellemző szezonális ingadozás). Ez egy kiemelkedően rossz adat, ilyen mértékben ugyanis az OECD egyetlen tagállamában sem nőtt a munkanélküliség; sőt, többségükben stagnált vagy csökkent az állástalanok aránya.
A több mint harminc országot tömörítő, hazánkat 1996 óta a tagjai sorában tudó szervezet statisztikáiból az is kiderül: a magyar munkanélküliség változatlanul jócskán meghaladja az OECD-tagok és az európai uniós tagállamok átlagát is. Ráadásul miközben mind az OECD-mutató, mind az EU-átlag lefelé indult ez év elején, a magyarországi ellentétes irányba mozog.
A kelet-közép-európai térségben továbbra is a második legnagyobb a magyar munkanélküliség, az állástalanok aránya továbbra is Szlovákiában a legmagasabb. Azonban idén januárra a két ország közötti, korábban igencsak tágra nyílt olló elkezdett lendületesen összezárulni: miközben tavaly júliusban még több mint 4 százalékpont volt a különbség, fél évvel később már kevesebb, mint kettő.
Az adatokból látható, hogy a térség legtöbb államában ez év elejére csökkent az állástalanok aránya. Kis mértékű emelkedést az így is legalacsonyabb értékkel rendelkező Ausztriában, illetve a szintén az uniós és OECD-átlagnál kedvezőbb foglalkoztatási helyzetben lévő Szlovéniában regisztráltak.
A prágai régió a 6., a pozsonyi pedig a 9. helyezett azon a listán, amely a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó jövedelem összehasonlítása alapján rangsorolja a 271 európai uniós régiót - derült ki az Eurostat 2008-as adatokon alapuló összesítéséből. Ezzel a cseh és a szlovák főváros vonzáskörzetével együtt megelőzte a 10. helyen tanyázó bécsi régiót.
A Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország térség alig mutat fel többet az Európai Unió átlagánál - az átlagot jelentő 100 százalékhoz képest 107-et teljesít -, ezért nem került be az EU legfejlettebb 25 régiójába. Ennél még a bukaresti körzet is fejlettebb a maga 113 százalékos adatával. Az unió leggazdagabb régiója Belső-London, amelyet az egyetlen régiónak számító Luxemburg, majd a brüsszeli és a holland groningeni térség követ. A 20 legszegényebb régió között román, bolgár, lengyel és magyar térségek tanyáznak - az utóbbiakból négy is idetartozik: Észak-Magyarország és Észak-Alföld (40-40 százalék), Dél-Alföld (43 százalék) és Dél-Dunántúl (44 százalék). Az előbbiekkel szomszédos kelet-szlovákiai régió mutatója 51 százalék és a második leggazdagabb magyar régió, Nyugat-Dunántúl a maga 63 százalékával leszakadt a 69 százalékos Nyugat-Szlovákiától. Csehországban a legszegényebb régió adata is eléri a 62 százalékot.
Tárgy : 3 dollár egy köbméter víz Magyarországon. Röhej, Afrikában fél dollár, nálunk 3 dollár egy köbméter víz. Az alábbi statisztika talán gondolkodásra késztethetne mindenkit! Víz! Néhány adat a NatGeo-ból: USA legmagasabb vízdíj: San Diego 1,65 USD Ausztrália legmagasabb vízdíj: Sydney 1,61 USD Japán: Kumamoto 1,04 USD Ázsia: Szingapúr 0,61 USD Afrika: Windhoek 0,42 USD Európa: Budapest 2,89 USD Más európai városok: Róma: 0,50 USD Amszterdam: 0,93 USD Írország: 0,00 USD Spanyolország: 0,62 USD Finnország: 1,22 USD UK: 1,46 USD
Ami közelít hozzánk: Belgium: 2,37 USD és találtam mégis egyet, ami magasabb Dánia: 3,43 USD
Azonnal elkergetni a betolakodott, vízkimérő, idegen cégeket! (Ahogy Pécsen is tették!)
És azonnal számonkérni azokat a hazaáruló magyar politikusokat, akik eladták a vízvagyonunkat!
Épp ma vettem meg a NatGeo. legújabb számát. A 88. oldalon található benne egy statisztika a világ városaiban 1 köbméter vízért fizetendő vízdíjról.
Szerinted hol a legmagasabb ez a díj? MAGYARORSZÁGON!!!
Döbbenetes. Mi a fene folyik itt?
Nem Magyarország alatt található az egyik legnagyobb édesvízlelőhely? Döbbenetes....
De arról nem vagyok meggyőződve, hogy Mo.-on sokkal jobb a helyzet.
20 éve talán még az volt, de pl. mit állítanak elő nálunk? Valószínűleg ugyanazt a silány minőséget szállítják be ide is, csak magyar pénztárcához képest méregdrágán.
Ok, Németországban nem drága az élelmiszer. Sajnos a német fogyasztók nagy többségének élelmiszervásárláskor még mindig az ár a legfontosabb szempont. Ezért van az, hogy az élelmiszerek minösége korántsem olyan remek, mint az áruk. Az élelmiszerboltok zöldség-gyümölcs osztálya gyakorlatilag egész évben egyforma: Holland vízizü paradicsom, marokkói zöldpaprika, török szölö egész évben. Nagyon biceg - és egyre jobban!! - az élelmiszerek minösége közegészségügyi szempontból is. Tavaly sajnos úgy emlékszem 2 személy halálát okozta az egyik discountban eladott sajtban talált baktérium, májusban a Lidl-böl és a Rewe-böl kellett tonnaszámra BIO (!!!) tojásokat kivonni a forgalomból, mert az egészségre nagyon veszélyes dioxin szintet találtak bennük. Most meg éppen hatalmas botrány van egy másik óriási dioxin mérgezés miatt, ami az eddigi adatok szerint többezer német termelö leállását tette elkerülhetetlenné. Eddig tojásban, baromfihúsban és disznóhúsban találatak szédítöen magas méregszinteket. MIndez azért is van, mert a fogyasztót alapvetöen egy dolog érdekli: az ár. Tehát megy az abszolut iparszerü és olcsó, viszont sokszor silány élelmiszertermelés. Szerintem ez Európa nem minden országában van így, szerencsére.
2011. január 03., hétfő, 17:07 Minden eddigi rekordot megdöntött a foglalkoztatás Németországban a várakozásokat jócskán felülmúló gazdasági növekedésnek köszönhetően. A német statisztikai hivatal hétfőn ismertetett adatai szerint tavaly 40,48 millióan voltak állásban Németországban, 212 ezerrel, azaz 0,5 százalékkal többen, mint a válságos 2009-es évben. Elemzők arra számítanak, hogy a kedvező tendencia az idén folytatódik, és a foglalkoztatottak száma elérheti a 40,8 milliót. Elsősorban a szolgáltatási szektorban lesz több állás a várakozások szerint. Idén ebben a szektorban 1,1 százalékkal 29,74 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma, ami azt jelenti, hogy az összes állásban lévő 73,5 százaléka dolgozik a szolgáltatásban - húsz éve 59,5 százalék volt ez az arány.
2010-02-03 - Politaktika Szerkesztőség A német élelmiszerárak 15%-kal vannak az európai átlag alatt. A német élelmiszerárak a legalacsonyabbak Európában, köszönhetően az olyan élelmiszerdiszkont-láncok küzdelmének, mint az Aldi és Lidl. A harcnak azonban hamar véget vethet a hazai piacnövelő lehetőségek kimerülése.
Amíg a Lidl képes volt 2009-ben 0,1 százalékkal növelni részesedését a 150 milliárd eurós német piacból, elérve a 9,8%-ot, addig a régi rivális Aldi 0,6 százalékos visszaesést tudhat maga mögött, 18,4 százalékos részesedéssel.
Az ok nem csak a világválság miatti fogyasztás csökkenésben, hanem a diszkontok közötti árharcban is keresendő. A Penny, ill. az újabban feltűnt Plus és Nettó láncok alaposan lefaragták az árakat, és dinamikusan terjeszkednek mind a nagy, mind a kisvárosokban. A lefedettségre jellemző, hogy lényegében az összes német háztartás valamelyik diszkont üzlet 10 perces hatósugarán belülre esik (gépkocsival). Az árak pedig olyan alacsonyak, hogy a termelőknek szinte semmi nem marad.
A német élelmiszerárak 15%-kal vannak az európai átlag alatt. Ebből következik, hogy a nyereség is alacsony, 1-2 %-os. Az egyetlen kivétel az Aldi, amelynek a nyeresége 4% körül lehet. Angliában ez a szám 6-7 %.
A német diszkontok ez ideig dinamikusan terjeszkedtek, 16 000 boltjuk van Németország-szerte, és a piac 46,4 százalékát birtokolják. A növekedést az agresszív árpolitika tette lehetővé.
A diszkontok gyors terjeszkedésének a szupermarketek látták kárát, különösen az Edeka és REWE. Mindketten kettős stratégia alkalmazásával vették fel a versenyt. A vásárlók megtartásáért egyik oldalról a szolgáltatásokat erősítették, ill. a minőségi és friss termékek választékát bővítették, másik oldalról pedig beszálltak az árversenybe a takarékosabb vásárlók megnyeréséért. A stratégia bevált, a piaci részesedésük 2009-ben 23,7 % volt. Az Edekához tartozó újonnan feltűnt Plus és Netto diszkontok lettek az Aldi és Lidl első számú vetélytársai.
A növekvő verseny további árfaragásokkal jár, ami negatív hatással van a mintegy 5000 beszállítóra. Sok közülük képtelen lesz tartani a diszkontok feltételeit, ami konszolidációhoz és jelentős választék szűküléshez vezethet. Az új diszkontláncokat ez nem zavarja, bázisukat külföldi terjeszkedéssel szélesítik, ahol nem csak a vetélytársak vannak kevesebben, de a haszon is zsírosabb.
"Németországban a megélhetési költségek, véleményem szerint mára szinte megegyeznek a magyarországival (az élelmiszerek jóval olcsóbbak, a szolgáltatások valamivel drágábbak). Vagyis körülbelül minimum ötszörösen jobb életszínvonalat jelent már a fiatal/kezdő orvos számára is, ha külföldön dolgozik, szakorvos esetében pláne"
Megjelent az éves misery index - nyomorultsági mutató -, amely szerint Magyarország a világ szegényházában tanyázik. A nyomorultsági indexet évente számítják, s a munkanélküliségi ráta és az infláció összege alapján rangsorolja az országokat.
Magyarország helyzete az úgynevezett misery index alapján elkeserítő - írja a Bloomberg tudósítása nyomán a Napi Gazdaság. Hazánkban a 2009-es infláció (6,4 százalék) és a munkanélküliségi ráta (10,5 százalék) összege 16,9 százalék, amellyel a régióból csak Horvátországot előzzük meg.
Az Európai Unió államai közül csak az egyébként is gyengélkedő spanyolokat tudtuk magunk mögé utasítani - bár jegyezzük meg, ez csak a világviszonylatban is kirívó 18,8 százalékos spanyol munkanélküliségnek köszönhető. A felmérés eredménye a magyar gazdaság gyenge helyzetére utal, hiszen itthon egyszerre magas a munkanélküliség és az infláció is.
Magyarország helyzete világviszonylatban is elkeserítő, hiszen a felmérés szerint olyan harmadik világbeli országok is megelőznek minket, mint Kolumbia vagy Marokkó. Ha csak az országok helyzetének éves szintű romlását nézzük - ez hazánk esetében 580 bázispont -, akkor még siralmasabb a helyzet, hiszen csak Indiában volt kiemelkedőbb a misery index elmozdulása tavalyi magyarországinál (a szubkontinensen 660 bázispont az eltérés 2008-hoz képest).
Európában szignifikáns javulást tapasztaltak tavalyhoz képest a Baltikumban - a litván misery index 1020 bázisponttal 2,7 százalékra csökkent -, valamint Ukrajnában, ahol 1250 bázispont volt a mérséklődés (így a ráta 13 százalék lett). Ez utóbbi egyúttal globálisan is a legnagyobb mértékű javulást tükrözi.
A globális helyzet is aggodalomra ad okot, hiszen a világ nyolc legnagyobb gazdaságának nyomorultsági indexe jelentősen romlott - a 2008-as 7,5 százalékos adat után tavaly 11,1 százalékra ugrott a mutató.
Nem akármilyen rekorddal büszkélkedhet Noel Morrow kanadai úszónő: a kilencvenéves sportoló 71 év után lett újra úszóbajnok, első aranyérmét 1938-ban szerezte, 2009-ben ugyanabban a medencében ismételt.
Morrow a World Masters Games százméteres hátúszásában lett bajnok hétfőn saját korosztályában az ausztráliai Sydneyben. „Kicsit ideges voltam” – mondta Morrow, aki az 1936-os berlini olimpián is részt vett. „Nem voltam biztos abban, hogy meg tudom csinálni” – tette hozzá. A Sydneyben megrendezett World Master Gamesen 95 ország versenyzői vesznek részt. A sportágakban korosztályok szerint oszlik meg a mezőny, az érmeket is eszerint osztják. Nagy győzelmet ünnepelhetett a Morrow mögött három perc hátránnyal célba érő Margot Bates is, aki 99 évesen aranyérmet érdemelt ki saját korosztályában. Az idős hölgy a hírek szerint hetente háromszor edz, és több versenyszámban is rajthoz állt, többek közt a Recycled Teenagers (Újrahasznosított tinédzserek) elnevezésű váltóban is. A csapatnak csak 90 felettiek lehetnek tagjai. Az új-zélandi Bates az elmúlt években 188 aranyérmet gyűjtött be, tervei szerint a kétszázadik után visszavonul. (MTI)
-----------------------------
Képzeljük el ezt magyar nyugdíjasokkal... akár 70 és 80 között :D
Nos ez már nem kérdés: Negyedével olcsóbb pálinkák pénteken!
Minden pálinkát huszonöt százalékkal olcsóbban vásárolhatnak meg az ital kedvelői a budapesti ..................... kereskedésben az első alkalommal megrendezett Pálinka Pénteken.
A 70-es évekről beszélek, józsi. Rohadt könnyű szocialistának lenni MOST MÁR, hogy az előző rezsim szépen kitakarította a szemetet az országból (nem utolsósorban fölvirágoztatta azt), és a Szu is már csaknem 20 éve összeomlott.
