Egy topik, amelyben összegyűjthetjük az eddig, Viktor Rezun (alias ,,Viktor Szuvorov") irodalmi tevékenységével kapcsolatban megjelent kritikákat hadtörténészek és katonai szakértők tollából.
En nem tartottam erdemesnek utana nezni annak merre turboskodol, ezek szerint en erdekesebb figura vagyok nalad! ;)
A kritika nem egyenlo a kopkodessel.
Miutan csekely 5 ev alatt ketszer fordul Magyarorszag kolcsonert az IMF-hez hogy csodbe ne menjen, miutan a fiatalok kb. 50 %-a elhuzna az orszagbol, kezd el sorolni az utolso evek nagy Magyarorszagi vivmanyait, amit kritika nem erhet.
Ami pedig a Most Hidat illeti, legutobb nem rajuk szavaztam, de ahogy latom az eroviszonyokat, legkozelebb rajuk kellesz pusztan pragmatizmusbol.
Az arányok azért tényleg mások voltak, pl. a románok által Magyarországtól kapott területen azt hiszem egyharmadnyi magyar élt, ráadásul az abszolút számok se elhanyagolhatóak. Nem mindegy, hogy néhány tízezer, vagy néhány millió ember kerül a határ rossz oldalára, és az új határok nagyjából az etnikai határok vonalát követték 1938-ban mindenütt. Persze maradtak németek cseh uralom alatt, és kerültek csehek német uralom alá. Az persze elég gáz volt már, hogy a csehek túlnyomó része elmenekült/elkergették az új területekről.
a csehek aránya Csehországban 1918-ban se volt 50 %. Cehország lakossága 1910-ben 6,7 millió, ennek a fele pedig szudéta német, vagy egyéb Monarchiabel nemzetiség. 1918-ig a Prágai egyetemen németül oktattak. Ezzel szemben pédául ma az USÁ-ban 1,2 millió cseh él. Illetve menj el Bécsbe, és hány osztrákká asszimilált cseh-t találsz. 1910-ben Bécs több mint két milliós, Budapest 850 ezres, Prága 215 ezres város.
a magyar példát hoztam, mert ezt ismerem, szerinted a német- cseh viszonylatban ezek fényében teljesen korrektek voltak? ha minket ennyire utáltak akkor mi volt a szudétákkal? vélelmezhetően belőlük még többet lecsíptek, itt pár százezer, ott pár száz ezer és máris egészen más az etnika összkép. a két államalkotó nemzetet feltornázták, a kisebbségeket meg lenyomták - - ez is mutatja, hogy egy politikai szempontból demokráciának nevezhető konglomerátum lehet hazug és elnyomó, mint Izrael, a zsidók számára tökéletes demokrácia, de kérdezd meg erről a palesztínokat is...
Mit valtoztat a tizenvalahany millios Csehszlovakian belul a csehek aranyan az, hogyha esetleg 2-300 000 1918-ig magyarkent nyilvantartott polgart 1930-ban zsidokent, rutenkent, szlovakkent, nemetkent tartanak nyilvan? Szerintem szinte semennyit, max 1-2% elteres.
Nincs ekkora ellentmondas. 1918-id de facto a Nagy Magyarorszag ( Horvatorszagot ne vonjuk bele ) kb. 45-50 %-a mas nemzetisegu volt. Az hogy a magyar nemzetiseguek nem akartak elcsatolodni, az vilagos. De csehszlovakia kerdeseben sem a Csehszlovakiatol valo cseh szeparatizmusrol beszeltunk.
A masik dolog. 38 Munchen a nemetek nemcsak nmetlakta teruleteket kaptak, Magyarorszag nem csak magyarlakta teruleteket kapott, Lengyelorszag sem szintiszta lengyel lakossagot kapott. Szoval nem egyertelmu a megalapitasod. ( az viszont teny, hogy a 38-ban elcsatolt teruletek lakossagaban a cseh szlovak, ruszin etnikum, akiknek esetleg a legnagyobb traumat okozta az elcsatolas, aranyiban joval alatta van a 18-20 kozott elcsatolt magyar teruleteken levo magyarsag aranyanak. Viszont nem marginalis ( a Felvideken a az el-visszacsatol lakossag kb. 10%-a nem volt magyar )).
A haboru kesz helyzetet teremt, es dontesi kenyszert. Ilyen helyzetben, mint pl. a visszacsatolt magyarokeban, o eleve gyanus Magyarorszagnak, mivel ujonnan jott, netan esetleg meg valamilyen funkcioja is volt a Csehszlovak allamban. Ugyanez az ember viszont minimum gyanus, de inkabb arulo a csehek, es meg inkabb a szlovakok szamara. Szar ugy, de ez van.
Ez olyan durva machináció, mintha most visszakerülne mondjuk Nagyvárad Magyarországhoz és minimális népmozgás mellett az abszolut - és a statisztikánál valamivel kisebb, de valóban meglévő - román többséget lemorzsolnák 2 év alatt mondjuk 30 százalékra... tehát sima csalás.
Kíváncsian várom, hogyan magyarázod meg, a 75 százalék kassai magyarból hogyan eltt 22 százalék, mikor a katonatiszteken és állami tisztviselők egy részén kívül gyakorlatilag senki se vándorolt el a Felvidékről, sőt még adjunk hozzá 2-5 százalék félvért, aki etnikumot váltott...
"Nem is volt hiány a törvénytelenségekben egész Szlovákia magyarok lakta területein. Kolta faluban például a számlálóbiztosok hatáskörüket túllépve a következő módon "agitáltak": "Maguk tudnak tótul is, miért félnek úgy azoktól a tótoktól, ez úgyis Cseh-Szlovenszkó lesz, s ide tót tisztviselők jönnek, a magyar papot, kántort, tanítót, jegyzőt kidobjuk." (56.) A magukat magyarnak valló zsidókat sem kímélték. A visszaélésekkel addig mentek el, hogy nem a törvénytelenségeket elkövető hivatalnokokat vonták felelősségre, hanem az ellenük reklamáló jogsértetteket büntették meg. Ilyen körülmények között Szlovákiában 634 ezer, Kárpátalján pedig 103 ezer magyart írtak össze." ( Ez a Korunk című, jó nevű erdélyi folyóiratban jelent meg a román és csehszlovák népszámlálások összehasonlításával kapcsolatban)
"Az 1921. évi csehszlovák népszámlálás több mint 16 ezer magyar ajkú lakost rendezetlen állampolgárságúként vett nyilvántartásba. Sőt a prágai Nemzetgyűlés három magyar képviselőjétől is megtagadták a csehszlovák állampolgárságot, majd megfosztották mandátumuktól és kiutasították az országból. Ez Surányi Lajos és Nagy Gyula szociáldemokrata, és Tobler János keresztényszocialista képviselőt érintette.
Az 1930-as népszámlálás idejére sem rendeződött az állampolgársági kérdés, sőt tovább növekedett a rendezetlen állampolgárságú magyaroknak a száma, amely a kutatások szerint már meghaladta a 45 ezret. Ez a kérdés gyakran terítékre került a parlamenti és egyéb politikai vitákban. A magyar képviselők ezt egyértelműen durva retorziós eszköznek minősítették, amely a magyar kisebbség számarányának csökkentésére irányul. Nos ilyen folyamatok is napirenden voltak a két háború közötti Csehszlovákiában."
felvidek.ma
ez csak azokat a magyarokat említi akik a cseh kérdezőbiztosok minden nyomása ellenére ragaszkodtak a magyarságukhoz és kizárták őket, a népszámlálási csalások egyébként pl. Kárpátalján tömegesek voltak a magyarok kárára, otthon van ezzel kapcsolatos könyvem, amely talán Ungvár esetében mutatta ki, hogyan csináltak az abszolut magyar többségből 30-ra egyharmados kisebbséget (a nyomásgyakorláson túl a ceruzás kitöltés távozás utáni átírása...)
Nem voltak közvéleménykutatások, pláne nem hitelesek, a választások eredményeiből pedig csak tippelgetni lehet, hiszen sokféle okokból szavazhat valaki egyik vagy másik pártra. Például ha a határok megváltoztatása nincs napirenden, akkor szavazhatok arra a pártra, amelyik adócsökkentést hirdet. Úgy tudom, sokan szavaztak a felvidéki magyarok közül a kommunistákra, mivel a nemzetiségi pártokkal szemben úgy gondolták, hogy ott legalább protestszavazatként hasznosulhat a szavazatuk. Azaz egyszerűen a prágai parlamentben kiválasztották a legélesebben a rezsimmel szembenálló pártot (nyilván német nemzetiségi pártokra nem akartak szavazni), és oda szavaztak. Ez nem jelenti, hogy kommunisták lettek volna, éppenséggel ettől még kemény antikommunisták is lehettek, csak azt gondolták, hogy minél rosszabb (Csehszlovákiának), annál jobb (nekik). Ezért éppenséggel gondolhatták a lehető legrosszabbnak is azt a pártot, amelyikre aztán szavaztak...
Ha a magyarokrol, Magyarorszagrol van szo, akkor szamukra maris arnyalt a kep, maris korulmenyek vannak
Én azt gondolom, hogy sokféle körülmény mozgathat egy nemzetiséget, hogy el akar-e szakadni, vagy nem annyira. De más a passzív elszakadás, és más az aktív szeparatista küzdelem, többnyire az elszakadni nem vágyók sem igen folytatnak elszánt küzdelmet az adott országban maradásért, és ha már egyszer elszakadtak, nemigen fognak aktívan semmit se tenni, hogy visszakerüljenek, még ha anyagilag stb. esetleg jobban is jártak abban a rendszerben.
Ami a történelmi Magyarország szétesését illeti, szerintem eléggé instabil formáció volt az a XIX. század végére, úgyhogy igaziból többé-kevésbé elkerülhetetlen volt, hogy az első komolyabb teszt (hosszabb háború) alkalmával szét is esett. (Egyébként hasonló jelenség zajlott le 1848-49-ben, amikor szintén a nemzetiségi részek nagy hányada leszakadt az országról.)
Ami engem zavar, hogy ez a szétesés végbemehetett volna nekünk kedvezőbb határokkal (az 1942-es határoknál kedvezőbbeket is el lehetett volna képzelni éppenséggel), és a megvalósult határok a lehető legkedvezőtlenebbek lettek. Szerintem a minimum a tömbmagyarság egyben maradása (ez kb. +50 kilométert jelentett volna a legtöbb helyen), ami persze a vasútvonalak miatt messzeható (pozitív) gazdasági következményekkel is járt volna (a megvalósult állapothoz képest), a maximum pedig ehhez képest néhány nemzetiség (pl. ruszinok, burgenlandi németek) autonómiával történő bennmaradása és a Székelyföld megtartása, nyilván a közbeeső román területekkel együtt. (Azaz kb. 1942-es határok, plusz Dél-Erdély sűrűbben magyarok lakta részei és a Bánát északi része.) (Ami ennél is nagyobb, az már nem suvasztható be a "történelmi Magyarország szétesése" kategóriába.)
Mindenesetre az biztos, hogy a magyarlakta területek 1918-ban nem akartak Csehszlovákiához, SHS Királysághoz, vagy Romániához csatlakozni, itt szerintem nincs semmi árnyalat, és semmilyen körülmény. Ilyen értelemben ez különbözik mondjuk Csehszlovákia 1938-as helyzetétől, mert ott egészen biztosan az elcsatolt területek gyakorlatilag egészén a lakosság széles rétegei csatlakozni akartak Németországhoz, Magyarországhoz, Lengyelországhoz, és még a maradékban a szlovákok és ruténok sem akartak feltétlenül maradni. Ahogy a történelmi Magyarország felbomlásából a színmagyar területek elcsatolása esetében egyértelműen a lakosság akaratával szemben történtek az események, úgy Csehszlovákia felbomlása esetében ez egyértelműen csak Csehország (ideértve Morvaországot) megszállásáról és esetleg Ruténföld visszacsatolásáról mondható el.
Pár dolgot még meg kellene vizsgálni közelebbről. A világgazdasági válság hogyan érintette például az egyes etnikumokat? Vélhetően nem egyformán. (A szudétanémetek erős exportorientált iparágakkal foglalkoztak jelentős számban például.)
A magyar vonatkozásban sem mindegy, hogy a színmagyar, az erős magyar jelenlétű, vagy a szorványterületek viszonyát nézzük. (Pláne azokat tekintve, akiknek a magyar-szlovák etnikai tudata egyébként sem volt bevésődve még. A tradícionális életforma még létezett az elmaradottabb vidékeken.) Ezentúl rengeteg magyar hivatalnok menekült az anyaországba a cseh hatalomátvételt követően. Szerintem a gazdasági "jólét" kérdése egy kicsit túl van satírozva. (Nem tagadom a jelenlétét, de érzésem szerint kissé túlzó.)
Egy egymilliós (nem homogén) közösség esetében nyilván vannak olyanok, akik haszonélvezői egy rezsimnek. Itt az arányokat kellene legalább látni.
Azért az sok tekintetben árnyaltabb volt, és pont a harmincas évek végére már kezdett egyre kevésbé dzsentri lenni. Mindenesetre ez olyan dolog, hogy persze voltak olyan politikai erők, amik az erőviszonyokra tekintettel elfogadták a csehszlovák államot, és amíg Magyarország olyan volt, amilyen, addig eszükbe se jutott a csehszlovák hatalom ellen küzdeni. Viszont ahogy megtörtént a magyar bevonulás, utána a magyar uralom minőségével kapcsolatos ellenérzéseik morgás szintjén maradtak meg, és nem kezdtek el harcolni ellene. (Hasonlók voltak a magyarországi nemzetiségeknél, pl. úgy tudom, a magyarországi szlovákok legerősebb irányzatai 1918-ban még nem is kívánták kimondottan a szlovák részek elszakadását, de amikor bevonultak a cseh csapatok, akkor ezek egyáltalán nem kezdtek harcba. Hasonló a ruszinok helyzete, akiket Teleki utasítására kimondottan jobban kezeltek, pl. autonómiát kaptak, és bár eredetileg voltak szeparatista, függetlenségpárti, sőt nagyukrán-párti mozgalmaik is, összességében nem fordultak a magyarok ellen. De aztán 1945 után ezek ha ellen is álltak a szovjetesítésnek, ha harcba is kezdtek, ez a harc biztosan nem a magyar uralom visszaállításáért indult... Vagy pl. a finnek körében 1917-ben elég gyenge volt a szeparatizmus, inkább csak a birodalmon belül autonómiát akartak, de amikor elszakadtak, utána már eszükbe se jutott az orosz uralom visszaállítása, sőt harcoltak is ellene. Ez szvsz akkor is így lett volna, ha az oroszoknál nem annyira borzalmas rendszer lett volna, mint amilyen.)
az oka pedig a lakossagnal levo csehszlovak korona a magyar allam altal aron aluli atvaltasavo volt pengore. magyaran gyonyoruen lenyultak a visszacsatolt lakossagot.
Ehhez járult, amit írtam, hogy anyaországi hivatalnokok lepték el a Felvidéket, és kezdtek kiskirálykodni. Azt tudom, hogy Teleki elégedetlen volt a kivitelezésével, mivel ő is tudta, hogy a felvidéki lakosság hatalmasat csalódott.
Egyébként én ezzel együtt se gondolom, hogy igazi csehszlovák-nosztalgia lett volna az ottani lakosság körében, inkább csak az új urak bosszantására vagy a velük való szembenállás kifejezésére találták ki ezeket a jelszavakat. Ezzel együtt is szerintem egy népszavazáson pl. nem sokan szavaztak volna a Csehszlovákiához való visszacsatolásra. Persze ez inkább érzés, lehetetlen bizonyítani. (Sok ukránban él szovjet-nosztalgia, de kevesen akarnának közülük pl. Oroszországhoz csatlakozni vagy akár konföderációt alkotni.)
az is rendkivul arnyalt volt!
Bizonyára. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy többségében az 1938 őszén elcsatolt lakosságok örültek az új határoknak, még ha nyilván sok lengyel számára csalódás lehetett a szegényebb és korruptabb Lengyolország, ahogy a magyarok számára is lehetett elég komoly (gazdasági stb. természetű, amiket írtunk) csalódás, a németeknél meg nyilván a lakosság nem náci többsége számára legalább népszerűtlen dolgokat is hozott az új rendszer (a szocdemek és hasonlók számára meg akár elviselhetetlennek tűnhetett, az exponált politikai aktivisták meg nyilván menekülni is kényszerültek), ezzel együtt éles helyzetben aligha hiszem, hogy a lakosság ne a "sajátjait", azaz a bevonuló szomszédos hadsereget támogatta volna. Egyszerűen ilyen az etnikai konfliktusok természete, pl. beszéltem exjugoszlávokkal, akik szerint a közös Jugoszlávia nem volt rossz, de persze amikor szétváltak, akkor már mindenki a saját etnikumát támogatta a háborúban. Pedig nagyon sokan (talán a többség) se a háborút, se Jugoszlávia szétesését nem akarták!
Azert vedd figyelembe, hogy ezek mar Munchen, aztan a nemet megszallas, majd a vilaghaboru kovetkezmenye volt. Ne felejtsd el pl. a lengyelek mekkora aranyu ki es attelepiteseket hajtottak vegre.
Nem tudok morva szeparatizmusrol egyebbkent. Ha ok maguk a csehekhez kotottek magukat, akkor,.....
Egyebbkent sok moraviai, es szileziai kollegam van. Nem lattam naluk, hogy kulon nemzetisegnek definialtak volna magukat. Cseheknek tartjak magukat, azon belul Moravannak, vagy szlezannak.
Ami viszont kulon kategoria, azok a goralok. Cseh Szileziaban ( Csehorszagon belul ) elnek, nekik tenyleg megvan a nemzetisegi tudatuk.
Gondolom ez a szám a morvákkal (sziléziaiakkal) együtt ennyi. Ráadásul területileg ugyebár rendkívül egyenlőtlen eloszlásban. (A cseh-morva magterületen koncentrálódva.)
Egyébként pedig a csehszlovák állam annyira szervetlen és "életképtelen" volt, hogy még a nagy nacionalista vezetők is állandó ötletelésekkel próbálták javítgatni a túlélési esélyeket az újraélesztés után. Benes az emigrációban mindenféle furcsa tervezeteket készítgetett, amiket persze nagyon gyorsan változtatgatott. Ilyen volt például a föderalizációs terv, amiben ha jól tudom a németek egy tömbbe telepítése, és az államalkotó státusz megadása is szerepelt volna. (Szudétanémet szociáldemokrata emigrációval közösen.)
Majd a kitelepítés és a területátadás különböző variációi után vállalta föl nyiltan és közvetlenül a németek teljes kiűzését. (Meg a magyarokét is természetesen.)
A cikkeim a forrasokkal egyutt otthon vannak, en jelenleg csak 700km-re toluk, de nem az lesz az elso dolgom, hogy hazarohanjak fellapozni neked. Viszont eszembe tartom, es ha nyilik ra modom, akkor megirom neked.
Tiso kovetoi termeszetesen nem a semmibol bukkantak elo, de Csehszlovakia demokratikus ( akkori fogalmak szerint ) allam leven, sok mas part is letezett az orszagban, amelyek nem voltak elszakadas partiak .
Ne probald mar beallitani ugy, hogy csak a kommunista, hazaarulo magyarok nem akartak visszakerulni Magyarorszaghoz! Ettol sokkal arnyaltabb a kep. A szandek mindig egyeni dolog. Nagyon sok magyar megtalalta a szamitasat Csehszlovakiaban. Mivel gazdasagilag lenyegesen magasabb szinten allt, mint Magyarorszag, ezert a megelhetesi lehetosegek is lenyegesen jobbak voltak.
A masik dolog, amirol meg szoktak sokan feledkezni, hogy a az 1. vh utani magyarorszagi dzsentri vilag, rohadtul nem tetszett sokaknak. Elgondolkoztal mar azon, hogy miert pont Magyarorszagon tudtak a vorosok egy eros forradalmat kirobbantani? a 18-19-20-as voros forradalomnak nem csak a kommunistakrol, nem csak egy kissebbsegrol szolt. A magyar tarsadalom tobbsege, nagyon nem szerette a felfeudalis allamberendezkedest.
Csehszlovakia 45 utan rohadtul kemenyen es kimeletlenul bant el a kissebbsegeivel. De mi 1938-rol beszeltunk.
A csehek aranya Csehszlovakian belul szinten 52-53% volt.
Ne gyere azzal, hogy hamisitottak a statisztikat, mivel egyreszt a magyarorszagi statisztikai adatok sem biztos, hogy korrektek, masreszt 1-2 % elteres, az nem nagysagrendi elteres, igy az alaphelyzet rendkivul hasonlo.
Fogalmazd at az allitasod, mivel pontatlan. Nem nemzetisegek nem kertek Magyarorszagbol, hanem a nemzetisegek tagjai eltero aranyban voltak elszakadas partiak, vagy maradas partiak.
A Magyar allam kulturfolenyre epitett asszimilacioja meglehetosen ala volt tamasztva fizikai nyers fizikai erovel is. Nemzetisegi iskolak bezarasa, nemzetisegi teruletekre magyar tanitok kuldese, akik kikenyszeritettek a nem magyar diakokbol, hogy csak magyarul beszeljenek, stb. Ez termeszetesen nem merheto pl. a Hideg Hetek meszarlasaihoz, teljesen mas kategoria.
Csak informacio keppen. Pl. Azok a szlovakok, akiket a tanitojuk vonalzoval, palcaval vert az iskolaban, ha megszolalt szlovakul, azok egy eletre meggyuloltek minden magyart. Ami konkret eseteket ismerek, azok mar 38-44 kozottiek, de 18 elottrol nem ismerek tulelot.
Amugy visszaterve a propagandara. Az nem propaganda kerdese, hogy igyekszek minden dolgot tobb szemszogbol vizsgalni. Az hogy te csak a magyar "igazsagot" ismered, es mast nem vagy hajlando elfogadni, az nem jelenti azt, hogy igazad is van.
A mindent vissza, vissza Praga, tenyleg a visszacsatolas utan szuletett, az oka pedig a lakossagnal levo csehszlovak korona a magyar allam altal aron aluli atvaltasavo volt pengore. magyaran gyonyoruen lenyultak a visszacsatolt lakossagot.
Valaszolok majd a tobbieknek is valamit, de amit akartam az, kiderult. Ha a magyarokrol, Magyarorszagrol van szo, akkor szamukra maris arnyalt a kep, maris korulmenyek vannak, maris bizonyitekok kellenek. Amikor Csehszlovakiarol van szo, akkor az csak egyszeruen felbomlott, szetesett magatol, egy kicsi nyomasra, senki sem akart Csehszlovakiat. Pedig az is rendkivul arnyalt volt!
Ennyi.
A parhuzamot pedig nem latta sem Showtime, sem Edesviz. :)
Már reagáltak állításodra, de hozzá tenném, hogy amit aállítasz, csak propaganda, nem tényekre alapozott állítás. Ha a helyzet nem is volt annyira véres, mint a Szerb-horvát-Jugiszláv királyságban. De a valamikori multikulturális Monarchia helyén létre hozott két multikulturális államban, Csehszlovákiában, és Jugoszláviában 1925-től, azaz a megalakulás utáni kijózanodás követen meg indultak a szétszakadást követelő erők a tovább darabolásra. Amit meg a a határmenti magyarokról írtál, az szemenszedett hazugság.
továbbra is nagy érdeklődéssel várom bármilyen elfogadható forrás megnevezését a hadosztály erejű csehszlovák - lengyel összecsapásról cseh sziléziában, én ugyanis akárhogy keresem még nyomát se találtam, pedig ettől sokkal kisebbek is jól publikáltak
úgy emlékszem Tiso és követői sem a semmiből bukkantak elő - a polgári csehszlovákiában is voltak a független szlovákiát szorgalmazó erők, amelyek erősödtek, + az említett szélső nacionalisták
valóban nem minden magyar akart elszakadni csehszlovákiától, de azért a kassai emigráns kommunistákat nem állítanám be többségi véleménynek, sőt... ajánlom figyelmedbe a visszacsatolt felvidéki örömünnepeket, ahogyan fogadták a bevonuló magyar csapatokat.
milyen jó volt csehszlovákia? nekem erről egy született kassai rokon jut eszembe, aki szlovák-magyar félvér volt, orosz beütéssel, a férje magyar, akit 45-ben kipakoltak kassáról, ő meg mint feleség követte miskolcra. annyira megszerette csehszlovákiát, hogy a testvérén kívül - aki szlovákhoz ment feleségül és teljesen elszlovákosodott - nem volt hajlandó szlovákul beszélni, hiába kérték, még az unokákat se tanította meg rá...
1. a magyarok számbeli többsége 1910-ben meg volt a Magyar Királyság területén ( Horvátország nélkül, mivel az a korona csatolt része) 53 százalék - ezzel szemben a németek teljes és a magyarok részleges kiűzetése és a ruszinok leválasztása előtt nem volt Csehszlovákiában cseh többség
2, a feksorolt nemzetiségek közül nem mindre igaz, hogy nem kértek belőlünk, lásd ruszinok, dunai svábok ...a románokat is két részre kell bontani, kelet-magyarországi és erdélyi, előbbiek erőlteljesen eltértek az utóbbiaktól, pl. vallásban, döntő többségük görög katolikus volt és nem érdekelte őket a regáti politikai machináció, ugyan ez igaz a vízi horvátokra (Nyugat-Dunántul, Sopron környékének jelentős része horvát etnikumú volt, s közismert a népszavazás eredménye). Az, hogy Horvátország elment nem szólhatunk semmit, társállam státuszban voltak.
egyébként a magyar állam, ahol egyáltalán valamit is tett, ott a kulturfölényt alkalmazta, még a románok, szerbek amint pozícióba kerültek a nyers, fizikai erőszakot, remélem érzékelet a kettő közötti különbséget
Az életszínvonal 1938 után valószínűleg romolhatott a visszacsatolt területen, hiszen az a trianoni országterületen is romlani kezdett, sőt egész Európában is.
Egyébként én úgy tudom, hogy Teleki miniszterelnök nagyon elégedetlen volt a visszacsatolás kivitelezésével, mivel a trianoni országterületről érkeztek hivatalnokok, és a helyi lakosság jelentős része óriásit csalódott ennek nyomán. (A magyarság helyi vezetőit háttérbe szorították, mondván, kb. olyasféle vádakkal, hogy együttműködtek a csehszlovák hatalommal, noha nyilvánvalóan nem is tehettek akkor mást. A Budapestről érkezett magyar vezetők meg inkompetensek és a helyi viszonyokban teljesen tájékozatlanok voltak.)
Teleki ennek nyomán a kárpátaljai és főleg az észak-erdélyi bevonulásnál határozott utasításba adta, hogy mindenhol helyieket kell pozícióba emelni, ezért ott jobban is sikerült a visszacsatolás. (A Felvidéken viszont már politikailag nehéz volt visszacsinálnia, a már kinevezetteket lecserélni nem bizonyult egyszerűnek.)
a szlovak lakossag nagy resze akkoriban nem igazan akart elszakadni
Mire alapozod ezt? Tudtommal Tiso demokratikusan lett szlovák miniszterelnök még a függetlenség előtt. (Bár az ő irányvonala se volt egyértelműen függetlenségpárti 1939 tavaszáig.) Mindenesetre a szlovák lakosság jelentős része már 1918-19-ben se igen akart elszakadni tőlünk se, és elégedetlenkedett a nyakukba ültetett cseh hivatalnokok miatt. De a lakosság nagy része többnyire politikailag többé-kevésbé passzív, és megy az eseményekkel. Hatalmas vita lehet arról, hogy a szovjet lakosság mekkora hányada akart kiválni a SZU-ból (a 1992-es közvéleménykutatások szerint felemásan álltak hozzá a dologhoz
Minden draga, vissza Praga?
Ez a jelszó csakis a bécsi döntés után születhetett meg. Az más dolog, hogy utólag megbánták a dolgokat, de eredetileg, előre egyáltalán nem biztos, hogy annyira nagyon odavoltak az akkori Csehszlovákiáért.
Az a "kis" nyomas, egyaltalan nem volt kicsi, egeszen konkretan oriasi volt.
Azonkivul a szlovak lakossag nagy resze akkoriban nem igazan akart elszakadni, de meg a magyarok jelentos resze sem akart visszakerulni Magyarorszaghoz. Ismered azt a mondast, hogy: Minden draga, vissza Praga?
A ruszinoknal tenyleg volt fegyveres felkeles, viszont meglehetosen kis lepteku volt, a csehszlovak csendorseg nagyreszt pacifikalta mar, mire a magyar csapatok bevonultak Karpataljara.
A magyarok felsobbrendukent viselkedtek, de a szambeli tobbseguk se volt meg. Ne csodalkozz, hogy szetrobbantak. Se a romanok, se a szerbek, sem a horvatok, sem a szlovakok, sem a ruszinok nem kertek beloluk.
