Ezen Rovat az Ostoba közterületelnevezések nevű topikomnak az antipódusa .Írj bel- és külföldi vicces , szép , meghökkentő , aranyos és érdekes közterületi avagy földrajzi elnevezéseket .Bon courage !
Nyit6sz topikot . de előtte ki kell utazz Malacky határátkelő ( ? ) TElepülésre , és az itteni rovatlakóczák számára kell hozz egy láda ógyallai sört . Hol lax , különben ?
Köszönöm a részletes választ. Igen meggyőző az a hipotézised, miszerint a szócikk szlovák forrásból dolgozó szerzője nem tudta beazonosítani az 1888-ig magyar névvel nem is rendelkező település magyar nevét. Bezzeg ha rendelkezésére állt volna már akkor a "Lelkes". Ettől függetlenül elfogadhatatlannak tartom az eljárását.
Persze magamat is kritizálhatom más okból, ugyanis most ellenőriztem, és úgy tűnik, valóban jogosult lennék topiknyitásra, ezzel kapcsolatos panaszom tehát nem volt megalapozott. Azért voltam ilyen lemondó, mert korábban már többször próbálkoztam topiknyitással, és emlékeim szerint rendre a "NEM NYITHAT TOPIKOT" falába ütköztem, persze az is lehet, hogy olyankor be sem voltam lépve... De nem kell aggódni, nem tervezem topikok nyitását, valamennyire ugyanis respektálom azt a tényt, hogy én errefelé outsider vagyok, ami mindazonáltal a hozzászólások terén nem nagyon hat rám fékezőleg :-).
1. kisközség, Háromszék vm., kézdi j. → Kézdiszárazpatak (1907) [ma: Valea Seacă / Covasna, Románia] 2. kisközség, Ugocsa vm., tiszántúli j. → Avaspatak (1907) [ma: Valea Seacă /Satu Mare, Románia] 3. kisközség, Pozsony vm. nagyszombati j. ← Szuha (v. Dürnbach, Szucha, Sucha; 1888 előtt, 1888-tól csak szin.) [ma: Suchá nad Parnou, Szlovákia] 4. Repenye r., Máramaros vm., ökörmezői j. ← Szucha (1907 előtt) [ma újra önálló: Сухий (Szuhij), Ukrajna] 5. major, Felsődombó r., Pozsony vm. nagyszombati j. (1902-től enumerálva)
Ezek közül csak az első kettő neve eredetileg Szárazpatak.
A szóban forgó 3. először az 1888. évi helységnévtárban neveztetik így, azelőtt Szuha (Szuha, Suha), ill. szinonimaként a német Dürnbach van feltüntetve. A Szárazpatak név itt nem volt szinonima, így vélhetően az első mesterséges névmagyarítási hullám terméke.
A 4. máramarosi Szárazpatak neve a második hullámban 1907-re magyarosodott így, majd bele is olvadt Repenyébe. (Az 5. két lakosú major, az 1902 előtti helységnévtárak nem tartalmazzák.)
A román Wikipedia tudni vél még egy Szárazpatakról, amely ma a maros megyei Mezőrücs [Râciu] része, románul szintén Valea Seacă (régebben: Pârâul Uscat, Pârâul Sec).
> Ez az inverz helynév-feltüntetés is nevezhető talán viccesnek
A fentiek szerint Hečko születésekor a Szárazpatak név még fiatal volt, és „hivatalos” szinonimája volt a Szucha. De vélhetően az inverziónak inkább az az oka, hogy a szerkesztő nem magyar (szlovák?) forrást használt, és csak Túrócszentmárton nevét tudta azonosítani, a születési hely magyar megfelelőjét nem.
> Nem tudom, milyen kritériumok alapján válhatik valaki jogosulttá topiknyitásra, mindenesetre én még nem nyithatok topikot, pedig szívesen nyitnék pl. egy, a földrajzi nevekről a meglevő kevésnél átfogóbban szóló topikot
A FAQ szerint harminc hozzászólás kell és egy napnál régebbi regisztráció. Ez nálad megvan, így ettől tudnod kellene nyitni.
Ha a Magyarulez fórumlistáján állsz, akkor tényleg nincs a lista felett jobb oldat egy [Topiknyitás] feliratú gomb?
Ha nincs, akkor csak a Magyarulezen nincs, vagy másutt sem? – Ha nincs, akkor célszerű lenne feldobni a kérdést a – hol is? – talán a modiknál … Illetve: – Nyithatok neked egyet: kell a címe és a rövid leírása.
Talán nem 100%-osan ontopik, de itt a Magyarulezben nem találok adekvátabb topikot mondandóm számára.* Kezdem azzal, ami talán még ontopik: létezett a Trianon előtti Magyarországon, Pozsony vármegye nagyszombati járásában egy Szárazpatak nevű falu, amelynek nevéről őszintén szólva nem a település mai hivatalos neve (Suchá nad Parnou), hanem sokkal inkább a "Száraz tónak nedves partján" kezdetű dalocska jut eszembe. A Lelkes-féle helységnévtár elárulja, hogy Szárazpatakot már 1910-ben is kizárólag szlovákok lakták (akkoriban 1260 lakos).** E falu szülötte volt a viszonylag fiatalon elhunyt Frantisek Hecko (elnézést a két hacsek elhagyásáért) szlovák író és költő (1905—1960).
Mindezt tkp. azért írom le, mert a Világirodalmi Lexikon Hecko születési helyét kizárólag a Suchá nad Parnou, míg halálának helyét kizárólag a Turócszentmárton helynévvel adja meg (utóbbi hivatalos neve Trianon óta Martin). Ez az inverz helynév-feltüntetés is nevezhető talán viccesnek, mindenesetre különös, ahogy a német mondja: komisch.
________________
*) Nem tudom, milyen kritériumok alapján válhatik valaki jogosulttá topiknyitásra, mindenesetre én még nem nyithatok topikot, pedig szívesen nyitnék pl. egy, a földrajzi nevekről a meglevő kevésnél átfogóbban szóló topikot.
**) Lelkes György: Magyar helységnév-azonosító szótár, 2. bőv. és jav. kiadás, Talma Könyvkiadó, Baja 1998, s. v. Lelkes jelzi, hogy volt egy Szárazpatak nevű település Máramaros vármegyében, sőt még Moldvában is.
A kollégánk lejjebb azt írta "Mária [...] valami olyasmi [értsd: szent]".
Nem csak olyasmi, hanem full az. Mária szent (a szenteket elismerő és ismerő keresztény egyházak szerint). Csak és (tágabb környezetünkben) kizárólag a mai magyar terminológiában van az, hogy Szűz Mária a kanonikus megnevezése mellett a *Szent Mária Jézus annya megnevezéseként legalább is igencsak furának, ha nem akár nem létezőnek érződik.
Jellemző, hogy a "szent mária" kollokáció a gugliban 1) (szent) Mária Magdolnát adja ki és 2) goretti (szent) Máriát, Szűz Máriát jelölőt nem.
(V.ö. Sancta Maria, Heilige Maria, etc... angolban a magyarhoz hasonlóan az elsődleges megnevezése Virgin Mary, de a Holy Mary nem annyira "hibás" mint a magyarban).
A Somorját, egyébként, nem Sancta Maria-ból szokták levezetni, hanem a Szent Máriából (azaz nem a latin alakból, hanem a magyarból). Ugyanis míg manapság abszolút nem használatos a Szent Mária kifejezés Szűz Máriára, a régiségben az volt. (Legrégibb adat: ſzen achſcin mariat, és illik tudni honnan; egyebütt, későbbről közvetlen, "szent mária" kollokációban is).