Szavak eredetére vonatkozóan mennyire lehet biztosat mondani? A legtöbb szó eredetét csak bizonyos valószínűséggel lehet megállapítani. Mi a véleményetek?
Bizonyos előzmények alapján én egy kicsit másképp értettem. Emellett adott esetben valószínűségi mértékekről volt szó, a rokonság kölcsönös viszony. Lehet úgy érteni, ahogy te értetted, viszont úgy gondolom, feleltem is rá.
1. A finnugor összehasonlítások alapján bnizinyosra vehető, hogy a méz finnugor eredetű szó, így a méz - мёд esetén a finnugor-->szláv átadás valószínűsíthető.
2. A medve esetében pedig a magyar szó d-je és szóvégi e-je valószínűsíti a szláv-->magyar (ugor) átvételt. A szláv ugyanis megőrízte az eredeti d-t, és az -ed' összetételi elem is levezethető a szlávból.
Különben az egész folyamat benne van a TESZ-ben, ezért a felvetésből a finnugor elmélet kétségbevonása jött át nekem. Perszze, nem csak úgy intuitíve, hanem emlékezvén bizonyos - azóta a Magyarulezből eltávolított - topikokra.
Én úgy értettem (volna) a kérdést, hogy mi a kimutatás metódusa, hogy a szláv szóból mi magyarok vettük át a medvét, és nem tólünk vették át a szlávok. Tehát általánosan: ha találsz két "rokon"szót, mint a medve-medvegy, hogyan döntöd el, hogy melyik nyelv "kölcsönözte" a másiktól.
Mind a kettő finnugor eredetű, de a régi nyelvben nem voltak egymák. Az ige 'ég'-ben mindig é, azaz hosszú magánhangzó állt a szó elején, ezzel szemben a 'menny' jelentésű főnév elején a régiségben rövid magánhangzó, e állott. Ennek emlékét őrzi, hogy a ragozás során a menny-ég é-je megrövidül.
A rokon szó esetében nem tudtam eldönteni, hogy a közös eredetű szavakra gondolsz-e, vagy netán a szinonímákra. Nem annyira köz, mint inkább egyéni szóhasználatnak érzem.
A kérdésfelvetést továbbra sem tartom igazán értelmezhetőnek.
A medve - medvegy esetében milyen valószínűségi lehetőségek lehetnek:
1. A két szó nem közös eredetű, alaki hasonlóságuk csak véletlen, azaz a rokonság valószínűsége 0%, a kölcsönszó valószínűsége ugyancsak 0%
2. A medve szó a medvegyből származik, azaz a valószínűség 100%
3. A medvegy szó a medvéből származik, azaz a valószínűség megint csak 100%.
4. Tegyük fel, hogy a medve, illetve a medvegy egyaránt valamilyen más, közös tőből származik, mondjuk egy ős-turkesztáni *med igéből (az állat, amely *medett, az van medve), akkor a rokonság valószínűsége 100%, a kölcsönzöttség valószínűsége 0%.
Érdekesen alakul azonban a dolog, hiszen vannak bizonyos adalékok arra bézve, hogy a szláv medvegy és rokonai azt jelentik, hogy 'mézevő', és a méz viszont ősi finnugor szó. Tehát úgy alakult a dolog, hogy volt a méz, azaz akkor még kb. méd (a d-->változás tendenciózus), ezt a szót a finnugorokkal érintekző szlávok 'med' alakban átvették, majd erről elnevezték a macit (a medvegy mind a két része pontosan megfelelhető a méz+eszik összetételnek), majd a finnugorok is így kezdték el hívni a szóban forgó állatot.
Ezek után két szó rokonsága és kölcsönsége abszolút értékben 100%.
Kedves Kis Ádám! Közhasználatú fogalmakról van szó. Nyelvrokonság esetén használják a rokonszavak kifejezést. A magyar szókincs esetében szoktak beszélni kölcsönszavakról, például szláv eredetű kölcsönszavakról. Vegyünk egy példát. Mennyi a valószínűsége, hogy a magyar 'medve' szó a szláv 'medvegy' szóból ered?