A legősibb bosnyák város, Viszokó határában áll a 650 méteres Visocica, amely egy bosnyák származású amerikai tudós szerint egy piramist rejt. Az Index botcsinálta régészeti tényféltáró szabadcsapata álmélkodott, hitetlenkedett és lelkesedett, de továbbra is bizonytalan: hegy-e a hegy, vagy piramis-e a piramis.
A krími Szevasztopolban a világ különböző országaiból érkezett több tíz tudós kutatja azt a helyet, ahol az előzetes vizsgálatok alapján hét ősi piramis fekszik. Az egyik piramis csúcsáig alig néhány méter maradt… _._._._._
A Krím után Luhanszkban is Egyiptomi piramisokat találtak Ukrajnában
2006-08-10 13:47:46
5000 évvel ezelőtt Ukrajna területén egy magasan fejlett civilizáció élt - ezt állítják azok a tudósok, akik Luhanszk megye területén olyan piramisokra bukkantak, amelyek az egyiptomiakra hasonlítanak.
This ad zapped.
Az URA-Inform internetes kiadvány szerint egyelőre csak a piramisok csúcsait látják a kutatók, de a régészek biztosak abban, hogy legalább két ilyen objektum található a területen, amelyeket akkoriban a Napisten imádásához használtak.
A piramisokat két évvel ezelőtt fedezték fel iskolások, régészeti táborozás alatt. A leletek a világ több országában felkeltették a tudósok figyelmét, állítják, hogy tanulmányozásuk után át kell majd írni az európai történelemtankönyveket.
A kutatók szerint a luhanszki piramisok valamennyire különböznek az egyiptomiaktól, de méretben és építési technológiájuk alapján hasonlóak. Ráadásul megállapították, hogy közel 3 évszázaddal korábban épültek, mint a Fáraók Völgyében látható piramisok. Azt egyelőre még nem tudják, hogy miként jelentek meg ezek az építmények a mai Luhanszk megye területén.
Viktor Klocsko történész feltette a kérdést, hogy ki volt az, aki meg tudta szervezni a helyi lakosságot egy ilyen nagy építkezésre?
A piramisokat megpróbálják kihasználni a turisztika fejlesztésére: a közelben egy hotelt fognak építeni. A régészek nem félnek a vandáloktól, mivel a lelőhelyen nem találnak aranyat vagy egyéb értékes tárgyakat. A szakértők kijelentették, hogy ehhez hasonló építmények nincsenek Európa területén.
A Kárpátinfo korábban beszámolt arról, hogy a krími Szevasztopolban a világ különböző országaiból érkezett több tíz tudós kutatja azt a helyet, ahol az előzetes vizsgálatok alapján hét ősi piramis fekszik. " http://www.karpatinfo.org.ua/article31627.html
Csatlakozva az előttem hozzászólok megjegyzéseihez állításaid komolyságát illetően:
Ha már az angol, spanyolt keverve ilyen "ékesszólóan" kifejtetted a latin Provincia szó etimológiáját és általad feltételezett kapcsolatát "VINCSA ősi emlékeivel", vagy az általad suggalt kapcsolatát az ősi magyarsággal (VI ősgyök és egyéb hasmenések), szívesen megnézném, hogyan vezeted le az újszövetségi
Judas, amit Peruban gyakran Jodasnak (ejtsd: Hodasz) mondanak, illetve a spanyol (tegező) felszólító módban lévő !No Jodas! (ejtsd: No Hodasz) kapcsolatát.
Ha már szerinted minden mindennel összefügg, biztos erre is találsz valami tamanás logikát.
Segítségképen: a spanyol Joder angolul azt jelenti, hogy to fuck...
1644, "a view or prospect," from It. vista "sight, view," noun use of fem. p.p. of vedere "see," from L. videre "to see" (see vision). vidette 1690, from Fr., from It. (Florentine) vedetta "watch tower, peep hole," from vedere "to see" (see vista). vedette "mounted sentinel placed in advance of an outpost," 1690, from Fr., from It. vedetta, probably from vedere "to see" (see vista). belvedere "raised turret atop a house," 1596, from It. belvedere, lit. "a fair sight," from bel, bello "beautiful" + vedere "a view, sight" (see vista). Pronunciation perhaps infl. by Fr. form of the word. So called because it was used for viewing the grounds.
Erről jut eszembe, hogy a "BUENO VISTA" elnevezést tényleg egy magyar adta KALIFORNIÁBAN, méghozzá HARASZTHY ÁGOSTON, aki bebizonyította, hogy KALIFORNIÁBAN is lehet SZŐLŐT termeszteni.... Az első borászatának is ez a NEVE.....
Jelentése pedig: "JÓ KILÁTÁS"
a VISTA tehát jelenti a KILÁTÁS -t is... ( egyébként még: LÁTÁS, NÉZÉS, LÁTÓKÖR, LÁTSZAT, KÜLSŐ MEGJELENÉS, TÖRVÉNYSZÉKI TÁRGYALÁS, másik jelentése pedig: határállomási VÁMŐR )
és ha már a spanyolnál tartunk: VÍA = út, VILLA = villa, mezőváros, kisváros,
Mindezek azonban továbbra sem igazolják a SZLÁV ÉPÍTÉST.. Amit tudunk róla, az csupán annyi, hogy a NÉVnek 1009-ben van első ÍRÁSOS nyoma, ami lehet EGY KÜLFÖLDI származású LATINBETŰS ÍRNOK adta elnevezés is....
a GOROD/GRAD/GART mint jeleztem, a G#R gyök fejleménye, és a SZLÁV kultúrkör mögött meghúzódó -- valamikor egységes és ragozó nyelvet beszélő --- Kárpát-medencei és Kárpátiai őslakók nyelve, amire egy délről SZLÁV-ként azonosítható agresszív indoeurópai kultúra telepedett rá, majd terjedt szét , főként a Cirill-Metód féle, írással terjesztett hittérítéssel.
Ami a "VISE" szót illeti --- itt válaszolván LYESMITH kérdésére is -- igen, a VI-SONG mint VI-SÍT, a lehető LEGMAGASABB HANGOT adja ki, maga a *VI ősgyök mint a valamiből való KIEMELKEDŐt, KIÁLLÓt, SZEMBEÖTLŐT, a LEGFELSŐt jelöli: ebből levezetve VI-SELET, VI-sz, VI-gyáz ! VI-HAR, VI-DÁM, VI-CC, VI-LÁG, VI-SKÓ, VI-SZÁLY, VI-SZONY, VI-TA, VI-TORLA, VI-TÉZ, VI-ZSGA, VI-ZSLA, VI-DÉK........ (tudatalattian: VIP vendég...-- Very Important Person.--) de még a VI-KSZ ( mint su-VI-ckol !!) is, hiszen az a NÉMETBŐL Jött: KRÉM a neve....../ SCHUH-WICHS/
ha csak az angolt vesszük elő:
VIDÉK = COUNTRY, REGION, DISTRICT
de
VIDÉKI: PROVINCIAL , vidéki város: PROVINCIAL TOWN
és LÁM, ott a "VI" : pro_VI_ncial / pro_VI_ncia :
mit is jelent a VINCIA, és mit a PR ?
és akkor itt vannak még VI-NCSA ősi emlékei is....
A római katonai tábor és erődítés neve Pone Navata. A Visegrad pedig szláv eredetű szó. Van egy Visegrád Boszniában és Bulgáriában.
A visong pedig a vísíttal és a zsibongal rokonítható. Nem tudom hogyan akarja najahuha ezt összehozni egy várossal vagy várral. Ennyi erővel akkor a Windows Vista is magyar.
Menj Visegrádra!Most voltam ott. A várrendszert nem Béla kezdte építeni. Erről egy emléktábla is van a Salamon toronynál. Az ősi Visegrád nevet is említik,római összefüggésben,a palota kiállításán. (egyébként nagyon szépen helyrehozták a palotát!:-)
".....VISEGRÁD. A rómaiakat követő népvándorlás-kori népek kevés emléket hagytak maguk után. Visegrád szláv neve: vise hrad vagy grad (magas vár) tartós szláv uradalmat tételez fel. ......"
(Egyébként is: 3 VÁRAT kellene keresni, ugyanis a rómaiak egy jóval alacsonyabb részen ( Sibrik-domb) építették föl az övükét, a SZLÁV-várnak viszont nyoma SINCS !!!, ellenben a SIBRIK-dombra épített római PONE NAVATA elhagyatott tábort GÉZA fejedelem veszi birtokba 970 környékén . Maga a VÁRRENDSZER a FELLEGvárral 1250-1260 között épül IV. BÉLA utasítására, a tatárjárást követően. Károly Róbert 1323-tól ide helyezi át királyi székhelyét.....)
Abba most ne menjünk bele, hogy ebből miért kellene egyszerre tartós szláv uralmat föltételezni. Ilyen alapon PANNÓNIA és a RÓMAI BIRODALOM legtöbbjében mindenhol az ŐSIBB lakosság lett volna uralmon, elvégre a legtöbb római kori településnév egy ŐSIBBre vezethető vissza. ( Lásd akár SAVARIA esetét...)
Egyébként ez a téma,nagyon érdekes,Daniken szerű! Bár nem hinném,hogy túl sok adat lenne még róla,amiről egy fórumon sokáig lehetne filózni. Tényleg csak fantáziálni lehet róla,az meg nem eme töris topic tárgya,vagy igen?:-)
( Lásd még VISEGRAD szlávból levezetett megnevezését. Ugyanakkor a GRAD/ GOROD mint ősi G#R gyökből képzett ( lásd még GYŐR !) , jelentése KÖR/KER --- "D"---->"T" GÖRT / KERT: KERÍTÉSSEL/ FALLAL KÖR-ÜLVETT hely....)
Maradjunk annyiban, hogy a Föld mágneses erőteréről fizikusaink még ma sem tudnak eleget, és a világon rengeteg megalitikus építmény készült gránitból. Ezeknek felsorolása lehetetlen vállalkozás lenne. A Nagy Piramisnál több tízezer tonna gránitot is felhasználtak. Rejtélyes, hogy több helyen meghatározott kőzettípushoz ragaszkodtak az építők, és ezeket igen távoli helyekről szállították a célállomáshoz (pl. Stonehenge-nél és a Nagy Piramisnál is). Lehet, hogy ennek is köze lehetett egy általunk ismeretlen tudományos célhoz.
Nem állt szándékomban megbántani, ha ez történt, elnézést kérek. De: A linkből látom, hogy a kvarcról idézett szöveget vegyész írta fiatal korában (később akadémikus lett), ásvány-kőzettani ismeretei némileg pontatlanok (másik tudományág, de részben betudható a szöveg régiségének, viszont a gránit már akkor is mélységi kőzet volt). A teljes szövegből kitetszik, hogy a kvarc és a szilícium nem szinonim fogalmak. Hogy a régiek mit tudtak, mit nem azon lehet agyalni. Az egyiptomi piramisok történetesen mészkőből épültek, annak ásványa a kalcit. Gorombának tűnő megjegyzésemet főként a 124-be tett szöveg váltotta ki. Mit jelent pl. ez a mondat? "Geológiai törések közelében a mágneses áram különösen zaklatottá válik a Föld kérgén keresztül e helyeken felszökő áramforrások következtében." Képzeljem úgy, hogy gejzír módjára galvánelemek, vagy akkumulátorok jönnek a földből? Aki ezt leírta, összezagyválta a mágneses és az elektromos erőteret (a törésvonalak ugyanis az utóbbit zavarják meg).
Félreértettél. Nem a genetikai, szellemi, észbeli képességek elkorcsosulásáról beszéltem. Hanem arról az érzékelési képeség elvesztéséről, amellyel az őskori ember mondjuk 5-40 ezer évvel ezelőtt bizonyos jelek szerint rendelkezhetett, és amellyel a madarak többsége és más állatok is rendelkeznek. A rációval nicsen semmi baj a mai embernél. A jégkorszak zord körülményei kihozhatták őseinkből az érzékelés egy magasab fokát, s ezzel elindítva egy maitól merőben más tudományos fejlődést. Tudományos bizonyíték nincs erre, de sok jel mutat rá.
A másik: ugye az általad felsorolt népek a jelenkor emberei, és megalitikus csodákat nem hoztak létre?
Érdekes, hogy ez az elkorcsosulás tökéletesen végbement, az indonéz, amazonaszi, polinéz, afrikai eldugott törzseknél is, akik a mai napig a természetre vannak ráutalva...ugyan már...
Egyik előző hozzászólásomban írtam, hogy a megalitikus építmények kőzetanyagainak fém- illetve kvarctartalmuk van. A menhireket, dolmeneket stb. sok esetben gránitból építették, amely kőzetnek kvarctartalma van. Ez az állítás nem lett elfogadva, ezért az alábbi oldalról másoltam be egy szakértő tanulmányának egy kivonatát. A szakember nem hiszem, hogy pontatlanságokat állítana.
http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/eloado/kemia/szilicium.html
A Homo sapiens sapiens történetének (evolúciójának) utolsó 40 ezer éves rajzolata egyáltalán nem zárja ki, hogy az ősi ember sokkal magasabb szintű érzékelési és észlelési képességekkel rendelkezett, mint a jelenkor embere. A természet erőforrásaihoz kényszerűségből (is) nagyon közel élő ősi emberek tehát érzékelhették a föld mágneses erőterét, és erre a tulajdonságukra alapozva (is) egy maitól eltérő, de magas szintű egyetemes tudományos rendszert hozhattak létre, ami ősi érzékelési képességeink elkorcsosulásának okán feledésbe merült, és szinte majdnem eltűnt a föld színéről. De tudományos rendszerük bizonyítékai még ott vannak a csillagászatilag tájolt megalitokban, piramisokban, illetve föld alatti alagutak, kőfennsíkok, dombok, földépítmények által megjelölt táj óriásaiban (leyek, ösvények – szerte a világon).
Találtam egy ehhez a témához kapcsolódó írást Régheny Tamástól:
A Föld lelke -- útjai, szent helyei és a hozzá kötődő misztériumok
Mintha csak az előző könyvet folytatná a Föld lelkéről szóló tanítás. Így a huszadik század vége felé kicsit idegen, furcsa, mégis bizsergetően jó érzés ezt a két szót ismét egymás mellett látni. Valahogy távoli, régen még tudott, ma pedig a biztonság és a remény lehetőségét hordozó szókapcsolat ez. Mi több, lassan a tudomány számára is elképzelhető dologról van itt szó. Ha a lélek fogalma még nem is nyert polgárjogot a Földdel kapcsolatban, azt korunk egyik leghíresebb kémikusa állítja, hogy a Föld él (Gaia-elmélet). És izgalmas területe a kutatásnak a kogníció evolúciójának kérdése is -- különös tekintettel a környezet és a gondolkodás egymásba szövődésére.
A pszichológia is mindinkább elképzelhetőnek tartja az érzékelés eddigiektől eltérő módjait, és az Ego határa, a tudatalatti és a természet kapcsolata is kurrens témává válik. Lassacskán rájövünk, hogy nincs értelme a kinn-benn erőszakolt megkülönböztetésének, hisz "miképp kinn, akképp benn" -- mondhatnánk Hermész Triszmegisztosz után ferdítve. De ezt a gondolatot akár meg is fordíthatjuk. A külső és belső világ szétválasztása legtöbbször nem más, mint szükségtelen ismeretelméleti bravúr.
Az igazán mélyen gondolkodók számára persze ez a tudás mindig is nyilvánvaló volt. Csontváry -- felvidéki lévén -- közvetlen közelről láthatta a tizenkilencedik századvég és a huszadik századelő tájékán egyre-másra nyíló szénbányákat. Róla jegyezték fel, ahogy egy ilyen bánya láttán kifakadt: Nem lesz annak jó vége, hogy mind több és több szenet hozunk fel a föld mélyéből. Hiszen a szén ott lenn az eltávozott élőlények testének földi emléke. Ha ezt megbolygatjuk, felszínre hozzuk, megbolygatjuk azok szellemét is, akik ezt nem veszik majd jó néven, és ennek jelét is fogják adni... Természetesen az önmagát Raffaelóval egy szinten emlegető festőt senki nem vette komolyan. Hát, ami a mai "globálisan felmelegedő, savas esős" helyzetet illeti, úgy tűnik, azok a szellemek bizony tényleg dühösek lettek.
Talán az is csak fajunk nárcizmusának következménye, hogy amíg az akupunktúra már a nyugati orvoslásban is elfogadottá válik, addig a hasonló elveken nyugvó geomancia -- a Föld csakráit és energiavezetékeit vizsgáló, és ezt a tudást felhasználó táj- és településtervezés (feng-shui) -- évezredes eredményei ellenére még légbőlkapott misztikának tűnik itt, nyugaton.
A Paradicsommal összevetve -- a szellemi vetülete nélkül -- minden hely rideg és életre alkalmatlan. Ezért az ember jeleivel, szimbólumaival megkísérelte hozzákötni a világhoz, az anyagba kényszeríteni az érzékszervek által felfoghatatlant, a metafizikait (amiképp egyszer az emberrel tette ezt Isten). A szellemivé formált táj, a teremtés aktusának helyhez kötése segíti az anyagi világban immanensen meglévő szellemi vetület megjelenését is (ahogy Weöres Sándor mondja:
"A szikla, ha rávésed jajodat, többé nem szikla: élő te-magad s föllibben a fellegekbe!")
Így a hely otthonná lesz. Az ember csak akkor fogad el egy helyet valódi otthonnak, ha sikerül létrehívnia ott a világ közepét -- mert élni csak a középpontban lehet. De ennek a középpontnak még semmi köze a mai profán hatalomhoz -- a hatalmi központhoz, az anyagi gyűjtéshez, a halmozáshoz (halom, mint középpont). A központ valaha még szellemi fix pont volt -- köldökzsinór. És ahogy ezt a tudást elfelejtettük, úgy tűntek el otthonaink, úgy lett a Föld egyre lakhatatlanabb az ember számára.
A középpont megteremtése volt az oka az első városok létrejöttének csakúgy, mint még régebben a számunkra már érthetetlen, tájakon átívelő vonalrendszerek, nagyléptékű alakok létrejöttének is. Lehívni és idekötni valahogy a szellemet -- segíteni Gaiának és ezzel önmagunknak. Így alakul a hely otthonná.
Érthetetlen helyen emelt tornyok. "Értelmetlen" erőfeszítés által összehordott hatalmas kődarabok. Kilométer hosszan kígyózó -- és mindenféle alakot mutató -- földsáncok. Az emberi szellem és a földlélek kapcsolatai. A rajzok, jelek, kőkertek nem anyagi valójukban, hanem szellemi vetületként voltak jelen és alkották meg a tájat -- az ember és természet közötti kapcsolat alapját képező és mindmáig megfejtetlen képződményt.
A táj és benne a ház modell volt. Az univerzum, a szellemi univerzum modellje. Élni segített, mert egyszerre védett az esőtől, széltől és a szellemi rossztól. A tájban vezető út, amelyen az ott lakó naponta járt, még szellemi Út is volt. Ezért a helyesen, jól felismert helyen vezető út az embert a tájban a mindennapi tevékenység közepette is a szellemhez emelte.
A szent nem vált el a mindennapitól, az anyagtól, és vonult templomépületek belsejébe. A táj maga vált templommá. A hely szent topográfiája a genius loci látható vetülete: templom volt. És ahogy senkinek sem jut eszébe a templom főhajóját kettévágni egy gázvezetékkel (bár ki tudja?), akképp nem jutott senkinek eszébe belerondítani a Tájba. Mert ez az otthonát itt lenn kereső-megteremtő ember szellemének és a Föld lelkének formát öltött tere volt.
A táj eredendően idegen a természettől -- hiszen egy darabja a folytonos, le nem határolható természetnek. De szellemi módon lehatárolt és átalakított darabja. Rituális helyek, épületek, események összefüggő folyamata varázsolta eggyé és tartotta fenn a természet egy kis darabját. Ezek a szent terek -- és minden táj az volt -- másképp és másképp tárták föl a Föld rejtett energiáit és folyamatait. Szerepük részben épp a letelepülő embernek ezekhez a folyamatokhoz való kapcsolása volt.
Az így kialakuló helyszellem folyamatosan változott, ugyanakkor mindig ugyanaz maradt. Nagy események befolyásolták -- nagy közös eseményekkel befolyásolni lehetett. De mégis mindig ugyanaz maradt, ezért már létével védte és megtartotta az ott élőket. Jöhetett külső erő (hadsereg, nép stb.), idővel felismerte, átvette a hely szellemét, azonosult. Megtért -- a szó legszorosabb értelmében.
A táj-jeleknek nem volt esztétikájuk. Ezt csak mi, a modern utódok ragasztottuk rájuk. Az esztétikai szemlélet mindig részleges az ontológiaihoz képest. A szépség nem önérték volt -- hiszen a szépség mindig megjelenik, ha valami a helyén van, ha valami magától értetődően, természetesen van ott, ahol. A szentnek csak mellékterméke a szép.
Ez a könyv tájökológia -- szellemi tájökológia. Az emberi szellem és a Föld állandóan változó lelki energiáinak játékaként kialakuló otthon, a kunhalmok, nuragék, menhirek, a napkígyót formáló földsáncok által megformált szabadtéri templomok megidézése.
A sarki fény fizikai tulajdonságairól, valamint keletkezésének okáról szóló ismereteink még meglehetősen fogyatékosak. Valószínűleg a Föld mágneses terébe bekerült, és a felső légkörrel kölcsönhatásba lépő napszél okozza. Éppen ezért nem lehet kizárni, hogy keletkezése összefügghet a föld mágneses terének fizikájával is.
