De franciának se igen lehet nevezni, mivel háborúzott Franciaországgal. Így járunk, hha modern nemzetfogalmakat próbálunk + középkori emberekre ráhúzni.
aki egyébként sokkal inkább francia volt, mint angol, rövid élete végéig (1199) sem tudott tisztességesen megtanulni angol nyelven. Igy jar akinek: 1. francia az anyja 2. aki elvalik a ferjetol, es a fiat annak 9 eves koratol Franciaorszagban neveli 3. aki miutan angol kiraly lesz, tizeves uralkodasabol 6 honapot tolt Angliaban... :-)))
Pont ma 850 éve, 1157. szeptember 8-ám született Oroszlánszívű Richárd (Richard the Lionheart vagy Richard Coeur de Lion) angol király, a harmadik keresztes hadjárat vezetője, az egyik legnagyobb középkori lovagkirály.
Lovagi és katonai erényei miatt sok muszlim vezető is tisztelte a nagy lovagkirályt, aki egyébként sokkal inkább francia volt, mint angol, rövid élete végéig (1199) sem tudott tisztességesen megtanulni angol nyelven.
A Gesta Francorum et aliorum Hierosolymitanorum című munka szerzőjének nevét nem ismerjük, azt azonban tudjuk, hogy az első keresztes hadjárat résztvevője volt. Beszámolójában az alábbiakat olvashatjuk II. Orbán pápa beszédéről és a clermont-i zsinat történéseiről:
„Mikor már elközelgett az az időpont, amit az Úr Jézus híveinek naponként jelez, különösen pedig midőn az evangéliumban így szól: »Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen engem« – hatalmas mozgalom támadt Gallia minden tartományában. Ezt mondották: ha valaki az Urat serényen, tiszta szívvel és elmével óhajtja követni, és az ő példáját követve a keresztet hűségesen akarja hordozni, ne késlekedjék gyorsan a Szent Sír felé vezető ösvényen zarándokolni. Ez azért volt, mert a római szék apostoli főpapja, Orbán sietve a hegyeken túlra [az Alpokon át Franciaországba] utazott, és ott érsekeivel, püspökeivel, apátjaival és papjaival alapos tárgyalásokba kezdett, majd így szónokolt: »Ha valaki lelkét meg akarja menteni, ne késlekedjék az Úr útját alázatosan elkezdeni; ha pedig pénzben szűkölködnék is, elegendő lesz neki az Úr irgalma.« Így szólt még az apostoli úr: »Testvérek, sokat kell szenvednünk Krisztus nevéért, ti. nyomorúságot, szegénységet, mezítelenséget, üldözéseket, szükséget, betegséget, éhséget, szomjúságot és más ilyesmit, mint ahogyan az Úr mondotta tanítványainak: ’Sokat kell szenvednetek az én nevemért’ és ’ne szégyelljetek szólani az emberek színe előtt’, ’én pedig szájat adok néktek és ékesszólást’ és végezetül ’nagy jutalomban lesz részetek’. Mikor már ez a beszéd Gallia különböző vidékein és tartományaiban ismertté kezdett válni, a frankok ezeket meghallván, bal vállukra azonnal kereszteket kezdettek varratni, és azt mondták, hogy valamennyien Krisztus nyomdokait követik, aki kiszabadította őket az ördög kezéből."
Mezey László ford.
Forrás: Sz. Jónás Ilona szerk.: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény; Osiris, Bp., 1999, 207. o.
Van másik templomos topic, a címe: ,,Magyarországi templomosok". Fejtsd ki ott a véleményed, volt ott már ateistától a pistáig, a katharig minden. De ha azt a topicot is törlik....
keresztes háburok hmm jó kis téma de ugy látom még nem sokan irtak engem nagyon érdekel bár elvileg mint hgayományörzönek ezt nekem tudni kéne de nem tudom mert csak "apród" vagyok
Állítólag szintén megtörtént eset -- az általános iskolában nem akartuk elhinni, de jót nevettünk rajta: A kommün 133 napos rémuralmát követően a csendőrök néhány munkásembert igazoltattak. "A neve?" -- "Vörös István" -- Már vitték is... ))
Hová tűnt a templomosokról szóló történelmi topik?
Egyszerűen megáll az ember esze a modik önkénye miatt:o)
Pedig épp most akartam kifejteni világtörténelmi jelentőségű elméletemet arról, hogy a templomosok a Közel-Keletről magukkal hozott vallási és misztikus eszmékkel hogy változtatták meg az egész nyugati civilizáció szellemi arculatát:o)))
Mikor és ki hogy:) Sok esetben nagyob ellenfélnek tekintették egymást az egyiptomiak és a damaszkusziak, a szunniták, a siíták és az iszmailiták, mint a keresztényeket:) Malouf könyvét már Soknevű belinkelte, de ajánlom még a nemrég megjelent Uszáma Ibn Munqidz: Intelmek könyve című kötetet. Egy korabeli szír emír visszaemlékezései a keresztes háborúk korából. Érdekesség, hogy a keresztények és a szomszédos erőd urai ugyanazt a kitételt kapják: "Allah pusztítsa el őket":)
Nem tudom, hogy frankot jelentett-e, de hogy franciát igen, az biztos. Mondjuk a kettő közötti összefüggés elég egyértelmű:) Miután a keresztesek nagyobb, a vezető részegnek pedig túlnyomó része francia volt, így az összes keresztes ezt az összefoglaló nevet kapta. Nem olyan bonyolult:)
Egyébként majd minden muszlimot arabnak neveztek akkoriban is:)
Én úgy tudom, hogy az ifrandzs eredetileg valóban frankot jelentett, de a keresztes háborúk idején már egységesen így hívták a nyugat-európai "keresztes" népeket: a franciákat, az angolokat és a németeket.
Namost, hogy a frankból hogy lett ifrandzs, az megint megérne egy misét, de hát ennél a furcsa, titokzatos nyelvnél, ahol úgy hajlítgatják és tekergetik a szavakat, mint tiroli parasztaszonyok a rétestésztát, semmin sem csodálkozom:o)))
A korabeli iszlám háromféle elnevezést ismert a keresztényekre: naszráni - muszlim fennhatóság alatt élő keresztények, rúmi - bizánci görögök, ifrandzs - keresztesek. Ez utóbbi az irodalmi arab nyelvben még ma is "európait" jelent.
Ha már elhangzott Velence és a kereskedő köztársaságok részvétele a keresztes háborúk során, ajánlanék a témához két könyvet. Mind a kettőt Bárándy Gergely írta, aki a Pázmányon tanít jogot. Ez a két könyve gyakorlatilag védőbeszéd Velencének a negyedik keresztes hadjáratban betöltött szerepe mellett. Az első címe: Bárándy Gergely: A tenger keresztes lovagjai. Velence részvétele a negyedik keresztes hadjáratban. Scolar Kiadó, Bp. 2004.
A másik könyve: Bárándy Gergely:Velence fénykora. A Velencei Köztársaság államberendezkedésének kialakulása és kora. Scolar Kiadó, Bp. 1999.
Ez utóbbi nem annyira a keresztesekről szól, de nagyon részletes.
Amin Maalouf
