Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Furcsa, hogy pont ez nem érdekel. Mert ez az emi rejtélyes, ugyanakkor egy egy felfedező hagytékábol az uj fajok reprezentánsai (tipuspéldányai) teszik ki messze a legnagyobb értéket, mert zek a preparált példányok képviselik egy egy adott faj etalonját és bármi probléma van egy faj (ÁLLAT, NÖVÉNY, MIKROORGANIZMUS) felismerése körül:
például biztos hogy a jó fajhoz a jó nevet irták a határozó könyvekben?
biztos hogy jó az adott könyv irójának az azonositása? stb. stb.
az uj faj adott fajjal azonos?, vagy vannak különbségek?, csak ezeket még nem irták le....
akkor mindig az adott faj muzeumban örzött etalonjához kell nyulni,
Az amerikaiak egy ellenséges indián csoportot üldözve mintegy véletlenszerűen fedezték föl a festői szépségű kaliforniai Yosemite-völgyet.
A kaliforniai milícia könnyűlovas Mariposa-zászlóalja nyomult be a völgybe az ellenséges indiánok után kutatva.
A milíciával tartott történetesen egy orvos, akit, mint írta, "szíven ütött a táj szépsége".
Ő írta le először a völgy természeti képződményeit és élővilágát, ezért az amerikaiak ma őt tekintik a völgy felfedezőjének.
Mondjuk azt nem tudom, hogy a Kaliforniát az amerikaiak előtt birtokló mexikóiak esetleg ismerték-e a Yosemite-t, de ha ismerték is, nem nagyon maradt fönt róla adat.
A Kongresszus 1864-ben védetté nyilvánította a Yosemite-völgyet, majd 1890-ben ez lett az USA második nemzeti parkja a Yellostone után.
1. az expediciós gyűjteményi anagából kiknek küldött példányokat és ezekből hány bizonyult eleddig ismeretlen fajnak (tökmindegy hogy azután minek nevezték, elnevehetik akár Passer rubrocaudatus-nak is).
2. Ezeket az értékes példányokat, amelyek egy egy a tudományra uj állat és növényfajt reprezentálnak, melyik gyűjteményekben őrzik?, ha például teszem azt angol kutatóknak is klüldött, akkor az valszeg a British Mus,. Nat. Hist-ben van.
Igen, ilyen sok van, például Grossinger monumentális enciclopedya sorozatából a Universa Physica Regni Hungaria 1780 után is csak néhány kötete jelent meg. A többi kéziratban van, ez pedig már 240 éves!
A természettudományos hagyatéka Telekinek hol van és az általa gyűjtött állat és növényfajokból hány, a tudományra uj fajt irtak le és ezek tipuspéldányai hol vannak letétben?
Humboldt és Bonpland kapcsolatát illetően inkább az az érdekes kérdés, hogy egy német és egy francia vajon hogy volt képes hosszú távon elviselni egymást. :-))))
Annyit megtaláltam, hogy Eduard Ender kortárs osztrák festő alkotása. Érdekes módon Rómában született és Londonban halt meg. Van valami adat, hogy járt volna a trópusokon?
Carlos IV., azaz IV. Károly spanyol király (ur. 1788 - 1808), aki 1799-ben személyesen engedélyezte Humboldtnak és a francia Bonplandnak, hogy kutatásokat végezzenek Spanyolország amerikai gyarmatain:
A Yellowstone Park létrehozása után is voltak még a park területén kisebb-nagyobb kutató- felfedező expedíciók, de ezek inkább már az aprómunkát voltak hivatva elvégezni:
- Hayden geológiai kutatóexpedíciói 1872-ben és 1878-ban
- William W. Belknap hadügyminiszter kéthetes túrája 1876. nyarán
- Gustavus C. Doane lovassági hadnagy Snake River expedíciója 1876/1877. telén
- a hivatalban lévő elnök, Chester A. Arthur ún. elnöki expedíciója 1883. májusában
- Arnold Hague geológus kutatásai 1883-tól 1889.ig
- Frederick Schwatka téli expedíciója 1886/1887. telén.
A következő évben a Kongresszus szervezett egy expedíciót a Wyoming Territórium nyugati hegyvidéki régióinak feltárására, amelynek az egyik fő célja az volt, hogy szekerekkel járható útvonalat találjon az Union Pacific vasútvonal és a Yellowstone Park között.
Az expedícióra 1873. nyarán került sor. A vezetője William A. Jones kapitány volt, tagjai között volt a kor több kiváló tudósa, többek között Charles Parry botanikus és Theodore Comstock geológus.
Az expedíció június 2-án indult a Bridger-erődből és sikeresen feltárva a hegyvidéket, elérték a Yellowstone Parkot.
Az expedíció indián nyomkeresője és kalauza egy Togwotee nevű sosóni férfi volt.
Ő egy olyan hágón vezette át az expedíciót az Absaroka-hegységben, amely korábban nem volt ismert az amerikai hatóságok előtt.
Hálából a fehér bőrűek róla nevezték el ezt a hágót, ez az ún. Togwotee-hágó (Togwotee Pass).
"1882-ben a belügyminisztérium földadományokat adott egy magántársaságnak, amelyek vasút építését tűzték ki maguk elé, valamint azt, hogy a park területét fölosztják a telepesek között.
Sheridan és barátai személyesen kezdtek el lobbizni a Kongresszusnál, hogy megakadályozzák ezeket a park eredeti célkitűzésétől teljesen idegen célokat.
Ráadásul Sheridan egy kirándulást szervezett a parkba az akkori elnök, Chester A. Arthur és más befolyásos emberek számára.
Úgy tűnik, hogy sikerült meggyőznie őket, mert 1883-ban kiadták az ún. Sundry Civil Bill nevű jogszabályt, amely lényegében életbe léptette Sheridan számos javaslatát.
Mivel a park első igazgatói tehetetlen balfékek vagy korruptak voltak, Sheridan 1886-ban az 1 sz. lovasezredet rendelte ki a park védelmére, akik ezt a munkát meglehetős hatékonysággal végezték el.
A hadsereg üzemeltette a parkot 1916-ig, amikor a frissen alakult Nemzeti Park Szolgálat vette át ezt a feladatot. "
