"1863 rendkívül száraz, forró nyarán kiszáradt a Galga patak, ezért az ikladi vízimalomban nem tudtak őrölni, a megtermelt gabonát távolabbi malmokba kellett fuvarozni.. "
El tudom képzelni, hogy ez micsoda döbbenetes hatással lehetett a világtörténelemre:0)))
A nyolcvanas évek óta egyre gyakrabban merül fel egy közeledő jégkorszak rémképe. A legújabb világpara egy 2004-es brit mérés eredménye, amely szerint az Atlanti-óceán egy szakaszán a tizenhárom évvel ezelőtti állapothoz képest harminc százalékkal lassult a Golf-áramlat - mire a híradások azonnal nyugat-európai mini jégkorszakot emlegetnek. Mika János meteorológus szerint pontosabb, ha a jégkorszak helyett csekély felmelegedéssel számolunk. Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerosének!Küldje el ezt a cikket barátjának, ismer?sének! Nyomtatható változatNyomtatható változat hirdetés
A legújabb felmérés eredményeiről december elején a Nature folyóirat számolt be. A brit óceánkutató központ (National Oceanography Centre) kutatócsoportja 2005 nyarán Amerika és Afrika keleti partjai között végzett méréseket az Atlanti-óceán tengeráramlataival kapcsolatban, vizsgálta az Európa éghajlatát nagymértékben meghatározó Golf-áramlatot is. Az óceánkutató csoport a mérések alapján megállapította, hogy az 1992-ben végzett hasonló mérésekhez képest az észak felé haladó meleg víz mennyisége 30 százalékkal csökkent. A korábbi expedíciók 1957-ben, 1981-ben és 1992-ben csak apróbb változásokat tapasztaltak. De mi az a Golf-áramlat?
A Golf-áramlat az Atlanti-óceán északi medencéjét uralja, meleg vizet szállít a trópusokról. Portugália és New York magasságában kettéoszlik, egy része visszafordul délre, a maradék pedig továbbhalad északra, és az így felmelegített szelek emelik Európa hőmérsékletét.
Mika János, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója szerint a Holnapután című film, és a Pentagon 2004-es klímaváltozással kapcsolatos jelentése is hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény rettegjen a szélsőséges éghajlatváltozástól. Világpara
A Holnapután című film a Golf-áramlattal foglalkozott: a hideg víz alámerülésének hirtelen megszűnését és az Egyesült Államokra köszöntő jégkorszakot írta le. A 2004 februárjában közzétett, Andrew Marshall stratéga nevéhez fűződő globális klímaváltozást leíró Pentagon-forgatókönyv is a Golf-leállást okolja. A dokumentum szerint a felmelegedés káros hatásainak következtében a közeli jövőben, legrosszabb esetben tíz-húsz év múlva jégkori éghajlati viszonyok uralják el Európát. A lezajló változások eredményeként a termőföldek kiszáradnak, az atomhatalmak viszonyai átrendeződnek, egész Európában szibériai hőmérséklet uralkodik majd, és óriás nemzetszövetségek alakulnak ki a túlélés érdekében.
"A nyolcvanas évek óta rendszeresen felmerül a Golf-áramlat leállásának lehetősége. Wallace Broecker amerikai oceanográfus volt az első, aki 1987-ben felvetette, aztán 1996-ban két nagy tudományos díjat is nyert felfedezésével. A Nature-ben publikált kutatás az óceán keresztmetszetét vizsgálta egy adott szakaszban. Ha mindenhol olyan nagy mértékben lecsökkenne az áramlat, az nagy baj lenne, de nem valószínű ez a forgatókönyv" - mondja Mika János. A teljes leállás nem valószínű
A teljes leállás Mika szerint tulajdonképpen kizárt, eddig soha, egyetlen klímamodell sem zárult ezzel az eredménnyel. "Volt olyan vizsgálat, hogy mesterségesen a klímamodellben leállították az áramlatot, és akkor az derült ki, hogy az észak-atlanti terület 10-15 fokkal, Közép-Európa 2-3 fokkal, a brit szigetek térsége 5-6 fokkal hűlne le. Ez nagy változást jelent, de még ez a hipotetikus helyzet sem tekinthető jégkorszakinak. Túlélhető hőmérséklet, amit azért jobb, ha nem próbálunk ki" - magyaráz Mika János, majd hozzáteszi, még az éghajlatkutatók között sincs konszenzus abban a tekintetben, hogy mennyire hisznek a Golf változásában.
A legtöbb modell azt mutatja, hogy az következő ötven évben 0,7-2,9 celsius fokos hőmérsékletemelkedés lesz az üvegházhatás miatt, állítja Mika János. "Ebben az intervallumban azonban nincs benne az a lehetőség, hogy az emberiség észhez tér, és nagyobb mértékben korlátozza a széndioxid kibocsátást" - fogalmaz. Kapcsolódó anyagok
* Az MTA is készül a klímaváltozásra * 2010-re itt a jégkorszak a Pentagon előrejelzése szerint * Kőolajtermeléssel csökkenthető az üvegházhatás * Életbe lép a kiotói jegyzőkönyv * Világméretű online klímakutatás teszteli, jön-e a jégkorszak * Holnapután jól megfagyunk * Kiröhögték a tudósok a Holnaputánt
lehet benne valami,főleg ha látta valaki nemrég a Discoveryn a Krakatauról szóló
filmet.az a rész(Indokina,Indonézia) törésvonalon van,szigetek tünnek el,szigetek születnek.
A Krakatau felrobbanását még Afrikában is hallották,olyan hatalmas volt.
tehát hogy a rómaiak,meg a kinaiak mit láttak az égen,az egyáltalán nem lehet kitaláláció eredménye
A Taupo-tó a 616km2-ével a legnagyobb tó Ausztrálázsiában. Olyan nagy, hogy az egész szingapuri-szigetet bele lehetne rakni és még egy kicsi ki is maradna. Néhányan azt mondják, hogy egy óriási fickó Tia csinálta, mások szerint a történelem egyik legnagyobb vulkánkitörése hozta létre isz. 186-ban. A régi kínaiak és rómaiak feljegyezték a sötétvörös égboltot és a megváltozott id?járást.
Vulkánkitörések fedték el a globális felmelegedést
A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium kutatói az 1979 és 1999 közötti hőmérsékleti értékeket megvizsgálva felfedezték, hogy a troposzféra alsó, 8-10 kilométeres magasságig terjedő része a nagy vulkánkitörésekkel a légkörbe jutó aeroszolok miatt lassabban melegedett, mint a Föld felszíne. A vulkánkitörések hatását pedig az El Nińo-jelenség fedte el: az El Chico (Mexikó) 1982-es kitörése egybeesett az 1982-1983 telén fellépő nagy El Nińo-eseménnyel, a Pinatubo (Fülöp-szigetek) 1991-es kitörését ugyancsak az El Nińo 1991-1992-es fellépése követte.
A kutatások magyarázatot adhatnak a Föld felszíne és a troposzféra melegedési sebességének eltérésére: az elmúlt húsz évben az előbbi határozottan melegedett, a troposzféra semmit vagy alig. A kutatók szerint a globális felmelegedés az elmúlt két évtizedben nem kétséges. Az ellentmondó mérési adatok onnan származnak, hogy a troposzféra alsó részének felmelegedése a vulkánkitörések miatt (a sztratoszférának az ózonbomlás következtében) csekély és a műholdas hőmérsékletméréseket befolyásolja. A vulkánkitörések és az El Nińo hatásait is tekintetbe vevő számítógépes modellel elért eredményeik jobban összhangban vannak az eddigi mérésekkel.
(Journal of Geophysical Research)
<a href="http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Ahaa&url=/eletestudomany/archiv/2002/0201/15.html" target="_blank">Élet és Tudomány...</a>
1863 rendkívül száraz, forró nyarán kiszáradt a Galga patak, ezért az ikladi vízimalomban nem tudtak őrölni, a megtermelt gabonát távolabbi malmokba kellett fuvarozni..
Érdekes Al Gore fejtegetése a már említett könyvben, amely szerint a XVI-XVII. században a hideg telek miatt az emberek több időt töltöttek a házakban (palotákban és kunyhókban stb...) és a korábbinál több időt töltöttek beszélgetéssel, főleg ami a társadalmi és gazdasági problémákat, koruk aktuális kérdéseit illeti.
Mi a véleményetek?
SZVSZ elég nagy baromságnak hangzik. Valóban többet foglalkoztak az emberek szellemi dolgokkal, de ez sokkal inkább a könyvnyomtatás elterjedésének, mint a hidegebb időjárásnak köszönhető.
szerintem sem kellene összevonni a 2 topicot, én legfőképpen a jégkorszakokkal foglalkoznék, az meg még a történelem előtt volt. persze lehetnek átfedések...
1816 volt az északi féltekén az ún. "nyár nélküli év". Ebben az évben június hónapban Új-Angliában havazott. Ez a rendkívüli időjárás egy erős vulkánkitörésre volt visszavezethető, de pontosabb infónak már utána kell olvasnom.
Magának a jelenségnek komoly hatása volt a történelmi és társadalmi-gazdasági eseményekre is.
1886/1887 tele rendkívül kemény és hideg volt Észak-Amerikában. A "vadnyugati" jenki marhatenyésztők több mint fele tönkrement, mert a csordák egyszerűen megfagytak a prérin (akkoriban még ott is a rideg állattartás dívott).
Szervusz Najahuha!
áh,Szombathely,ott voltam határőr 94be,ismi a terület:))) pl bozsoki "átfolyás" ahonnan átömlik a hideg levegő az Alpok felől.valami irgalmatlan hideg:))
a szélre a várpalotai mondás is áll: "a palotai eső a szél" ezt a régi öregek mondták mindig.emlitettem a méhészkedésemet máshol.anno 13-14évesként én is irtam a füzetembe,hogy hány fok van,eső,szél,és éppen mi kezd virágozni.
ugyan ez se teljesen a topic témája,de ha már méhek,akkor akác: az akác a rügypattanástól számitott 40-45ik napon virágzik.ez nálunk május 3ik dekádja általában.feljegyeztek olyat,hogy az akác már április 15felé virágzott illetve olyat is,hogy június 5-10között kezdett virágozni.erről meg pontos adatok vannak 1880as évektől,a gödöllői kutatóintézet méhtenyésztési osztálya vezeti.
2-3éve márciusban még hó volt.késett minden.az akác is.és utána berobbant a nagy meleg,az akác ledolgozta!!!! a lemaradást,május 10felé már virágbaborult.
de hogy milyen időjárás lehetett itt 150-200éve,arról szintén "mesélnek" a méhek:
a méhek rendesen májusban-június elején "eresztenek" rajt.a raj nyár végére kiépiti fészkét,meghorja téli élelmét,betelel.ahhoz micsoda klima,virágtenger kellett,hogy a raj még az évben rajt eresszen,ennek neve "unokaraj".tehát a méjusban kiszállt raj kb augusztusra úgy megerősödött,hogy újabb rajt eresztett,ami szerencsés esetben még betelelt!és ezek nem történtek régen,1700-1800as években gyakran előfordultak.
Én már legalább 10 éve nap mint nap följegyzem a helyi (Szombathely) fontosabb időjárási adatokat. Nagymérvű összehasonlítást nem végeztem, gépre kellene vinnem, de álljon itt egy kis példa a 2004. januári, és a 2005. januári összehasonlításra. Bizony nagy az ingadozás.... És hogy még a szélre is mondjak valamit ( bár errefelé az járja: hogy "vagy harangoznak, vagy fúj a szél") a megfigyelések alapján több lett ismét a déli/délnyugati, ráadásul többségükben ezek is jóval hidegebbek a hajdaniaknál, míg a nyugati/északnyugati szelek többször enyhébbek.
Mivel az éghajlatváltozás itt a téma, úgyhiszem nem lesz a témától elütő a következő hozzászólásom sem:
Két fontos éghajlati változásra akarom felhívni a figyelmet a történelemben:
az egyik nagyon fontos a XIV. századi Európa hirtelen klímaváltozása. Ez a század nem csak a pestis miatt volt Európa történetének egyik legsötétebb évszázada: az évi átlagos középhőmérséklet több fokkal csökkent, de ennek az éghajlati változásnak az okát mind a mai napig nem sikerült megérteni. Tény azonban, hogy annak idején Észak-Itáliában körülbelül olyan meleg lehetett, mint ma a Germán alföldön, vagyis úgy Schleswig-Holstein, Mecklenburg-Vorpomern, vagy Brandenburg tartomány környékén, Spanyolországban sem lehetett melegebb az Észak-Franciaországi mai átlaghőmérsékletnél. Anglia belső kontineltális területein messze nem volt ilyen enyhe idő, mint ma. Sokkal csapadékosabb idő volt és hó is előfordult. Az idő általában nagyon borongós és sötét volt kevés napsütéssel. A Sötét Középkor tehát azért nem teljesen legenda...
A másik a magyar történelemben bekövetkezett két furcsa időszak. Az egyik a XVI-
XVII. század fordulóján bekövetkezett döbbenetesen forró, szárazságos időszak. Ennek az éghajlatváltozásnak az oka valószínűleg egy szélrendszerekben bekövetkezett zavar okozhatta. Hogy maga a zavar miért következett be, de tény, hogy ebben az időszakban egy ideig nem a nyugatias szelek voltak jellemzőek Európára, hanem a dél felől fújtak. Ez a szél a mediterráneum felől fújt és az ország felé érkező légtömegek gyakran hordtak magukkal sivatagi homokot. Ilyenkor esett piros eső az égből... Tehát a piros eső esése az égből sem üres legenda...
A másik furcsa éghajlati változás egy jelentős lehűlés a tizennyolcadik század második felében, amelynek pontos okát szintén nem tudjuk. Csak egy példa az időszakból: 1768. augusztusában a Budai-hegységben hó esett...
Sz'al, ha már éghajlatnál tartunk, akkor szerintem az ilyen jelenségekről se felekezzünk meg... Érdemes velük foglalkozni...
