Nem trianoni utódállamokról, hanem a Nyugatról volt szó.
(Ebbe pedig a trianoni utódállamok közül legfeljebb Csehország vagy Szlovénia férne bele, itt is vannak azonban magyar tudományos orgánumok, példának okáért a Prágai Tükör. Az ottani egyetemeken is minden lépcsőfordulónál hallhatsz magyar szót, persze főleg a szlovákiai magyaroknak köszönhetően. Beneék óta mintha oldódott volna egy kissé a légkör :) )
Ezzel az a gond, hogy nk-i folyóiratba egy professzor mondjuk egyszer-kétszer süthet el egy összefoglalást, de az nagyon kevés a karrierhez. A doktori minősítéshez szükséges pontszámokat így a magyar folyóiratokból kell összeszedniük. Ez még nagyon nk-i tudományokágaknál is gyakran így van, magyar törinél meg főleg.
Györffynél azért más a helyzet. Ha felütöd az István király és művét, olykor élt az akkortájt megszokott vegyes érveléssel, vagyis előszeretettel használt fel mind történeti, mind régészeti érveket. Én a különbséget másban látom: Györffy egy fantasztikus ötletelő volt, rengeteg koncepció született a fejében, és valljuk be, hogy a meglátásai sokszor nagyon szépen írták le a forrásokból megismerhető valóságot. A koncepciójának megfelelő régészeti érveket is felhozta rendszeresen, a nem megfelelőekre pedig azt mondta, hogy ilyen-oylan okokból kivétel. Valójában Györffy nagyon is hatott a magyar régészetre, különösen a hetvenes, nyolcvanas években, a hatása egyébként ma is él, bár többnyire ma már a meglátásait inkább cáfolni szokták, mint megerősíteni. (Például Révész László is). Kristó, és a szegedi iskola pedig kiváló katalógusokat, forrásgyűjteményeket, okleveleket tud, és tudott összeállítani, de amit ebből következtettek ki, abba nem vonták be elég méylen a társtudományokat, és ebből származott a nagy ellenségeskedés a budapesti régészek, és a szegedi történészek között. Ilyen az ún. nomád nagyállattartó életforma, amit Kristó a magyaroknak tulajdonított, Kubinyi András néha még mindig elmond néhány ötletet, hogy ki mindenkit lehetne nomádnak tekinteni IX. Lajostól, a második világháborúig Kristó érvei alapján. Azért a két kutató munkásságát teljes egészében elvetni, vagy megkerülni nem lehet, bármilyen hibákat követtek is el.
Mivel Kidara nézeteit ismertem korábbról, így nem éreztem szükségét annak, hogy külön reagáljak rá, márcsak azért sem, mert nem hallgattam sem Kristó professzor úr, sem Róna-Tas tanár úr óráit. Kidaráról eddig is tudtam, hogy szimpátiája a két fent nevezett egyetemi oktató kapcsán mérsékeltnek tekinthető, és egy erre adott riposzt csak a topik eredeti témáját rombolná.
Még '97-ben hallgattam Révésznek egy előadását, ahol megemlítette, hogy Kristó és Györffy szinte semmiben nem értenek egyet, mégis van egy közös vonásuk: az, hogy a régészeti meggondolásokat mindketten úgyszólván teljes egészében ignorálják.
Mindenesetre különösnek tartom, hogy én állítok vmit két egyetemi tanárról, és helyettem másokat vesz emiatt célba.
Mintha itt valami olyasmi hangzott volna el, aminek okán a hallgatás megérdemelné a "vétkesek közt..." szólam felemlegetését. Természetesen szó nincs ilyesmiről, hiszen csak módszertani jellegű kérdésről ejtettem szót.
Elég szomorú, ha sunyi barátunk emellett még védettséget is élvez...
A szegedi iskola nézeteivel a régészek alapvetően nem szimpatizálnak, aki utána akar nézni, azoknak mindig javaslom a Századok millecentenárium körüli számait, ahol Takács Miklós, és Révész László vitatkozott Kristóval, helyenként elég keményen. Az egyetértés sehol nem kötelező...
Egyébként nem állítottam, hogy Kristó csupa hülyeséget írt, de magad is rájöhetsz erre, ha végigböngészed a topikokat, és keresel a hsz.-aim közt néhány vele kapcsolatos megjegyzést.
"A szakma" már csak ilyen, nincsenek abszolút igazságok, legfeljebb a hozzád hasonló megvezetettek képzeletében.
"...azt nem gondoltam volna, hogy még arra sem futja tőlük - ha másért nem, a szakma iránti alázat okán - , hogy legalább egy-két enyhe kontradikciójuk legyen Kidara pajtás meglátására. (Pl. Azért Kristó nem is olyan rossz, Róna-Tas is elmegy, szóval, valami ilyesmi ...)"
Akkor most tőled kaptunk kontradikciót. Na és?
Nem értem, miért kéne mindenkinek ugyanazt a nézetet képviselnie.
Azt elhiszem, hogy a túlképzésbe kínkeservvel felvett zöldfülűeknek (nem a felső 10 %-ra gondolok itt) Kristó minden szava aranyat ér. Talán mert örülnek, hogy legalább őt végigolvassák... Halkan merem csak megjegyezni, hogy Bóna vagy Harmatta elég parázs vitába keveredtek ezzel az úriemberrel pár éve, az utóbbi kis híján le is hülyézte a szegedi dogmagyárost. Szinte suttogva teszem hozzá, bizalmas információként, hogy az utóbbi 2 urat pár szinttel magasabban jegyzik a nemzetközi történeti-filológiai-régészeti árutőzsdén.
"szerintem egy leendő töristől elvárható, hogy ekkorra már falja a könyveket, méghozzá a történeti köteteket főként, másképp ne válassza ezt a hivatást,"
elvárhatónak elvárható, de követelménynek ez nem állítható fel.
Ebben vannak kételyeim. Ez olyan mint a korrupció. Ha már egyszer kialakult, akkor nagyobb bérekkel nem lehet megszüntetni.
Ha most a tanároknak/oktatóknak nagyobb fizetést adnál, akkor azt szépen eltennék azzala felkiáltássla, hogy ez nekik már régen járt, de semmi motivációjuk nem lenne jobban tanítani.
1. Továbbra is csinálnák a jövedelmező mellékmunkákat (nem kell bemutatnom a vállalkozó-oktató típusát).
2. A nagyobb bér nem növeli sem a tudásukat, sem a képességeiket, azaz a kontraszelekció hatásait utólag már nem módosítja.
3. Továbbra is az ismerőseiket juttatnák be az állásokba, amik iránt egyébként is nőne a kereslet és a harc.
Olvasással a magántanár, különóra kiváltható. Annyi pénze meg csak van a legszegényebbeknek is, hogy beiratkozzanak a könyvtárba, s annyi gógyija lehet egy 3.-os, 4.-es (vagy most mit tudom én, hányadikos) gimnazistának, hogy felmérje, nagyjából mi az, amit célszerű olvasni, és mi az, amit nem. Nyilván nem a Nemere Titkok könyve III-ból kell felkészülni a nagy megmérettetésre.
Én is jártam egy későbbi tanáromhoz, de inkább csak a rend kedvéért. Túl sokat már nem tanultam tőle. Egy-két kisebb összefüggésre ha felhívta a figyelmet.
Summa summarum, szerintem egy leendő töristől elvárható, hogy ekkorra már falja a könyveket, méghozzá a történeti köteteket főként, másképp ne válassza ezt a hivatást, mert megélhetésnek az egyelőre semmi esetre sem jó.
a felvételi alapja a közoktatás lehet. azt elvárni, hogy magántanár, különóra, érettségi előkészítő felkészítsen, egyszerűen nem lehet, mert nem korrekt. az hogy a közoktatás nem működik jól, más lapra tartozik. de csak az lehet a kiindulási pont, és az elvárás nem lehet több, mint érettségin.
"Nemhogy középiskolás könyvből nem szabadna szigorlatra felkészülni, hanem éppen ellenkezőleg: egyetemi anyagrészekből kell felvételire tanulnia annak, aki tudja, hogy ilyen szakterületre akar menni!"
a felét megválaszoltam. a másik felére: a középiskolás könyvet (pontosabban: egyes könyveket) azért használják felkészülésre, mert megüti a megfelelő színvonalat.
"hátrányos helyzetbe hoznád azokat, akik nem a legjobb iskolákból jönnek."
Erre mondhatnánk azt, hogy Vámbéry több idegen nyelvet is megtanult a szénaboglyák tövében. Itt ilyen pedig magas elvárásokról szó nincs.
"nem nagyon tudsz a felvételin szűrni, illetve egyáltalán: tudást mérni, mert a felvételi megszűnt, már csak érettségi van."
Mindegy, hogyan nevezzük, valahogy szűrni kell, és a felvehető hallgatók számát korlátozni.
"nem várhatod el, hogy csak azokat vegyék fel, akik már az egyetemi tananyag nagy részét is ismerik"
Én 2x felvételiztem töriből, egyszer töri szakra, egyszer jogra, mindkétszer sikerrel. (1x már nem is kellett, ez az ELTE jogi kara volt.) Amit tapasztaltam: ha valaki csak a középiskolás anyagra kívánt volna támaszkodni a felvételi során, tuti, hogy nem veszik fel. Ezért vannak a felkészítőtanárok, a fakultatív órák, miegymás. Mindenekelőtt olvasás. Nemhogy középiskolás könyvből nem szabadna szigorlatra felkészülni, hanem éppen ellenkezőleg: egyetemi anyagrészekből kell felvételire tanulnia annak, aki tudja, hogy ilyen szakterületre akar menni! Szerintem jogos volt az ilyen irányú elvárás eddig is, csak sajnos nem helyezték elég magasra a mércét, ennek tudható be a jelenlegi tarthatatlan mértékű felhígulás és túlképzés.
hidd el, ha a munkakörülményei javulnának, illetve magasabb fizetést kaphatna, akkor a mai gárda is elkezdene jobban tanítani. de az oktatás színvonala messze nem csak a tanároktól függ.
"Aki tanítani akar, az tegyen le valamit az asztalra. "
ez megint egy messzire vezethető gondolatmenet lenne, havi 80-90 kezdő nettóért, vagy még kevesebbért, nem biztos hogy sokan vannak akik tanítani akarnak.
azt értsd meg, hogy amit te javasolsz, az elitképzés. tudósok képzésre ott a doktori iskola, de egy bachelor + master szintű képzésben nem állíthatsz fel annyira magas követelményeket, mint te mondod. több okból sincs értelme. egyrészt nem várhatod el, hogy csak azokat vegyék fel, akik már az egyetemi tananyag nagy részét is ismerik, mert milyen alapon tennéd ezt? ekkor nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe hoznád azokat, akik nem a legjobb iskolákból jönnek. másrészt nem nagyon tudsz a felvételin szűrni, illetve egyáltalán: tudást mérni, mert a felvételi megszűnt, már csak érettségi van. éppen ezért nem lehet elitképzéssé átalakítani a rendszert. azt lehet, hogy ötödannyi embert vesznek fel (mondjuk ez az egyetem érdekeivel ellentétes a fejpénz rendszer miatt).
