Két kérdést engedjetek meg kelta pogányság - kelta kereszténység témakörben:
a 4 nagy hagyományos kelta ünnep, az Imbolc. a Beltane, a Lughnasad és a Samhain közül melyik öröklődött át a keresztény hagyományrendszerbe és milyen ünnepek képében?
Szeretettel várunk minden érdeklődőt A Grál a kelta mondakörben, Artúr király udvarában címmel tartott - kiállítással, diavetítéssel és élő zenével kísért - ingyenes előadásra. Helyszín: Fejér Megyei Művelődési Központ - 8000 Székesfehérvár, III. Béla király tér 1. Időpont: 2009. október 4. vasárnap 18 óra
Werner Heiduczek, Wolfram von Eschenbach könyve alapján írt könyvében Parsifal kétszer is megtalálja a Grált, és bár először félreértésből elbaltázza, másodszor meggyógyítja a sebesült királyt Anfortast, aztán ő maga lesz a Grál őrzője.
Amikor a szerzetes atya kiszolgáltatta az oltári szentséget, illendően letérdepeltünk az oltárhoz, imára kulcsoltuk kezeinket és szemeinket ájtatosan az ég felé fordítottuk. Pont úgy, ahogy a tisztelendő úr tanított gyermekkorunkban:-)
Nincs itt semmi kelta hagyomány, színtiszta kereszténység ez.:-)
És az igaz, hogy egyedül a szent életű, nemes lelkű, gáncs nélküli Sir Galahad volt az egyetlen, aki méltónak találtatott arra, hogy megtalálja a Szent Graált?
Egy zöld szigetre érkeztünk a nagy Nyugati Óceánban, oszt találtunk rajta egy kápolnát.
Bementünk mindannyian, egy kelta keresztény szerzetes monta a misét.
Galahad viszont váltig állította, hogy ő úgy látta, hogy maga Krisztus szolgáltatta ki az oltári szentséget.
Galahad utána elvált tőlünk és nyugatnak hajózott. Soha többé nem láttuk.
Egyébként a Camelot (Arthur vára) és a Camlan (Arthur végső csatája) nevek is a Cam folyónévből származnak, amely Somerset és Dorset grófságokban folydogál.
Remélem, nem gondolod azt, hogy a történelmi Arthur harcosai nemes lelkű, buzgón imádkozó, az egyházat, a nőket és az elesetteket pártfogoló keresztény páncélos lovagok voltak!
Ezek a férfiak minden valószínűség szerint még alig nőttek ki a pogányságból, sőt. bár formailag meg voltak keresztelkedve (valszeg), lelkük mélyén még pogányok voltak.
Ezek a fickók a nagy lakomacsarnokban a tűz körül egymásnak hencegtek a véres haditetteikkel, miközben mézsört vagy árpasört vedeltek és ropogós barnára sült vaddisznó- vagy marhasültet kajáltak.
Ha meg túl sok sört bevedeltek, félrevonultak a csarnok egy félreeső zugába és ott okádtak.
Valójában kulturális szempontból alig emelkedtek szász, angol és jüt ellenfeleik fölé, bár halványan még élt az emlékezetükben a kifinomult római-brit civilizáció és néhányan még beszéltek közülük latinul (ha nem is a klasszikus, hanem a vulgáris verziót).
Sajnos azt kell mondanom, hogy a történelmi ismeretek fényében Arthur is egy nagy darab, medveprémbe és állatbőrökbe öltözött félbarbár kelta hadi főnök lehetett, akinek átmenetileg sikerült több briton törzset egyesíteni a behatoló szász (Saxon)és angol (Angles) hordák ellen. A neve is a briton 'arth' = medve szóból ered. Nemes lélek persze ettől még lehetett a szentem.
Persze mi attól még nyugodtan ápolhatjuk a nagy és nemes lelkű keresztény lovagkirály, Arthur emlékét, csak hát ettől az történelmileg még nem igaz.
Az a fajta lovagkor kb. a XI. sz. második felében kezdődött, de inkább a XII. században, amire általában a lovagok szó hallatán gondolunk, Arthur pedig legkésőbb Kr.u. 540 körül esett el a Camlan-i csatában.
Azzal még kiegészíteném, hogy az ásatást végző angol régészek szerint a megerősített Cadbury-i erőd mintegy ezer fegyveres harcos huzamosabb időn át történő tartózkodását tette lehetővé.
A krónikák szerint pedig Arthur király ezer harcossal támadta a fosztogató szász hordákat a Mons Badonicus-i ütközetben.
Láttam erről volt szó, hátha ez segít, bár nem az erdeti, hanem már mai angolra ferdített (én a Pendragon cím eredete után kutatva botlottam bele) : 1. http://www.yorku.ca/inpar/geoffrey_thompson.pdf 2. http://www.annomundi.co.uk/history/chronicle_of_the_early_britons.htm
Tegnap ismét foglalkozott a Nat Geo Arthurral, most egész pontosan Camelot váráról (?) volt szó.
A lényege az volt, hogy nem lehet ugyan biztosan tudni, hogy hol is volt, de angol régészek találtak egy dombtetőn épült erődöt Dorset és Somerset grófságok határán, a Cam folyó völgye fölött, amely már a rómaiak előtt fontos kelta erődítmény volt, aztán az V. sz. utolsó negyedében jelentősen megnagyobbították és megerősítették.
Persze nem soktornyos, bástyás , csipkés falú lovagvárnak kell elképzelni, mint a hollywoodi Arthur-filmekben, hanem cölöpkerítéssel körbevett megerősített kelta településnek, ahol a házak többsége fából épült, középen egy jó nagy lakomacsarnokkal, ami a vezér székhelye is lehetett.
Bizonyíték persze nincs rá, hogy az öreg Arthié lett volna, de érdekes módon pont arra a vidékre esik, ahová a krónikák Arthur nagy csatáit teszik, ill. azon a vidéken, Dorset és Somerset grófságokban a néphitben máig igen elevenen él a nagy király mítosza...
Egy másik elképzelés pedig a mai Wroxeter város helyére teszi Camelotot, ezt a helyet az V. sz. végén egy feltehgetően igen gazdag és nagy hatalmú hadúr felettéb megerősítette.
"megrohanjuk és a tengerbe szorítjuk a gaz pogányokat, hogy megvédelmezzük a keresztény Britanniát:o)"
Azt már elqrtuk, kedves Noble Caballero: a statisztikák szerint az Egyesült Királyságban péntekenként több muszlim megy a mecsetbe, mint vasárnaponként keresztény a misére/istentiszteletre:((((((((((((((((((((((((((((((
