> LvT majd pontosítja és kiegészíti, de a keleti szlávban úgy tűnik, van egy ck (vagy csak k) helynév képző
Igaz: a -ck egy -c, vagy -k, ill. dzekáló (lengyel, fehér- és északorosz) területen -t végű alapszóhoz járuló -szk képző származéka, úgy hogy a [c-sz] hangkapcsolat [c]-vé egyszerűsödik. (A -szk képző a szótőn palatalizációt okoz, így lesz -k-ból {ill. dzekálás esetén -t-ból [ty]-n keresztül} [c], vö. szl. luk 'íj; hagyma' + -szk > Luc'+szk > ukr. Luc'k).
Ez a -szk tulajdonképpen a mai or. -szkij rövid melléknévi alakja (vö. dolzsen ~ dolzsnüj szópárt), tehát eredetileg hímnemű helynévi melléknevet képzett, mely után egy beleértett grad/gorod 'vár(os)' szó állt. Ez utóbbi jól adatolható pl. az alábbi városneveken: Orszk < Orszkaja kreposzty 'Or folyón épült erőd'; Donyeck < Donyeckij basszejn 'Donyec-medence'.
Ez az -szk képző egyébként szlavisztikai reliktum, mivel a -szki(j) melléknévi végződés rövid alakja még olyan nyelvekben sem maradt fent, amelyek egyébként kiterjedten használják a rövid melléknévi alakokat, mint pl. a szerb-horvát.
> Eddig nem olyan nyelvnek tűnt a magyar, mint amelyik támogatná az ilyen lehetetlen hangzótorlódásokat...
Ennek ellenére a barack stb. szavakban a szóvégi -ck éppen a magyar nyelvben jött létre [szk] hangkapcsolatból: pl. szl. brosky > m. barack, n. Schuhwachs > suviksz > *subiszk > subick.
Általában a szóvégi -szk-ból nagy következetességgel lett régebben -ck. A Szóvégmutató szótár csak egy 'meghonosodott' -- pontosabban általam annak tekinthető -- magyar szk-végű szót ismer: maszk, a többi (baszk, arabeszk, burleszk, humoreszk, pittoreszk, groteszk, odaliszk, obeliszk, kioszk, etruszk) egészen új jövevény. A változás a földrajzi nyelvekre is igaz, a most egyetlen egszembe jutó szk-végű Deszket talán a szerb volta "mentette" meg.
Sajnálom, hogy rumci 9-esbeli példái közül Nick nekem nem jutott eszembe. A [ck] kiejtést meg tudom erősíteni: a feleségem Győr megyei, és gyakran jártak gyermekkorában a nicki (duzzasztó)gát alá fürödni a Rábára. Ugyanakkor erről a faluról veszi a nevét a Niczky nemesi család. Ő telepítették újra, és adtak nevet a bánsági Niczkyfalvának (régebben Nitzkifalva is; n. Niczkydorf, rom. Nit,chidorf). (Nick etimológiája nem kettős: vagy a szláv nizk(y) 'alacsony' szóból származhat, vagy egy német/szláv Nik- kezdetű személynév -sz kicsinyítőképzős származéka lehet. A -ck mindkét esetben magyar fejlemény egy eredeti [szk] v. [ksz] helyén).
Vönöck is [ck] ejtésű (ennek megfelelően régi oklevelekben zk-val írták a nevét, és etimológiáját a nyelvjárási venic 'szilfa' szóra vezetik vissza).
A többi ejtéséről nincs ugyan információm, de én személy szerint a Röck [ck]-s ejtését el tudom képzelni. Annál is inkább, mivel eddig még nei is találtam meg a német alapját (ami nem jelenti, hogy ne lehetne).
Kedves rumci, akárhogyan is van, köszönöm a segítséget. A magam részéről továbbra is kerülni fogom a torlódásokat, de mentségemül szóljon, hogy néha még a szimpla mássalhangzókkal is gondom van, főleg az l-r felcseréléssel, pedig nem vagyok se kínai, se japán, sőt még inni is csak ritkán. ;-)
Én kimondok neked bármit, ezeket is, de ezek tényleg valószín?leg német családneveken alapulnak. Amikor válaszoltam, a településnevek lebegtek fülem el?tt. Abban viszont nincs igazad, hogy a magyar ne támogatná ezeket a torlódásokat. Éppen településnevek végén meglehet?sen tipikus az amúgy nem szabályos szótagvég. (Az amúgy is meglehet?sen babonaszámba megy, illetve a magyar nyelv életének csak egy jóval korábbi szakaszára volt igaz, hogy a magyar nyelv nem viseli jól a mássalhangzó-torlódásokat; az európai átlagnál talán egy árnyalattal jobban is viseli [az angolnál biztos jobban, a szláv nyelvek jelent?s részénél kevésbé].)
Kedves rumci, nekem a Beck-dűlő eléggé sváb erdetű névnek tűnik (talán az volt a birtokos), a Röck külső pedig eccerűen kiejthetetlen ckval. Próbáltad már? Eddig nem olyan nyelvnek tűnt a magyar, mint amelyik támogatná az ilyen lehetetlen hangzótorlódásokat... Képzeld el, milyen lehet az ott lakóknak, akiknek naponta többször is ki kell mondaniuk, hogy na anyukám, megyek a Beck-dűlőre vagy a Röck külsőre. brrrrrrrrrr :-)
Még írja, ugyanis még nem talált olyan külföldit, akinek csont nélkül megadták volna. ;-) illetve :-(( A helyneveket hogyan kell ejteni? Mert a ká nem ér!
Találtam még néhány ck végű helynevet: Vönöck, Beck-dűlő, Muck, Röck külső, Tarack, Nick. (Ezek közül az első meg az utolsó településnév, a harmadik Sopron külterületének része.)
Kedves LvT és rumci, köszönöm a segítségeteket. A barátnőm egyébként azért próbálkozott a magyar felsőfokúval, mert újságíróként kíváncsi volt arra, vajon mire számíthat egy külföldi...
A Magyar nyelv szóvégmutató tára sem ismer több -ck-ra végződő szót. Mindenesetre a tarack két azonos alakú szó: egy szláv eredetű 'föld alatti elágazó hajtás' jelentéssel, és egy német eredetű 'mozsárágyú' értelmmel.
Az igei tövek közt azonban több -ck végű van: ezek közül én a subickot tudom elképzelni önálló magyar szónak (az ÉKSz hozza is a suviksz népies, régies mellékalakjának).
Ez már így öt: barack, palack, subick, tarack1, tarack2.
Van még néhány: gázpalack, hőpalack, kajszibarack, oxigénpalack, őszibarack, rózsabarack, sárgabarack; az Értelmező szótár többről nem tud. Esetleg még említhető a nick is. :-)))
Kedves Vendelin! A barátnőm a Rigó utcában próbálta brahiból megszerezni a magyar felsőfokút. Az egyik kérdés az volt, hogy mondjon 5 darab ck-ra végződő szót. Neki csak a tarack, palack, barack jutott az eszébe. Tudsz még?
> mi a pontos elnevezése az orr és a felsőajak közötti kis függőleges bemélyedésnek
Előkerítvén egy Szentágothait, korrigálnom kell magamat. A kérdéses anatómiai egység neve philtrum, melyet a Brencsán-féle Új orvosi szótár ajakbarázdanak magyarít.
A sulcus nasolabialis ezzel szemben az orrcimpától a szájzug felé menő ránc, amely a pofát határolja alulról.
Tisztelt tanult Barátaim!
Tud valaki segíteni abban, hogy mi a pontos elnevezése az orr és a felsőajak közötti kis függőleges bemélyedésnek (ha egyáltalán van ilyen). Köszönöm!