Aha! A "szamurájról" meg hirtelen Terry Gilliam 1985-ör Brazil című filmjének szimbolikus figurája jutott eszembe, és a dicki munkássággal való összefüggése a filmnek nyilvánvaló. És, ugye, tudjuk, a hagyományos japán gondolkodás Dicket is érdekelte - szóval minden összefügg mindennel :)
Szerintem az a probléma, hogy korántsem olyan igényesek a fordítások, mint régebben. A Galaktika (itt az 1-60 közötti számokra gondolok) fordításban is (Kucka is sokat fordított, vagy pl. Gönc Á.- aki jobb fordítónak bizonyult, mint később politikusnak), és az illusztrációkat tekintve is (ahol gyakran képzőművészek művei is megjelentek egyéb illusztrációk mellett) egy nemzetközi szinten is kiemelkedő szinvonalat hozott. Abból az elképzelésből táplálkozott, hogy a sci-fi (legalábbis a legjobb írók tevékenységét tekintve) szépirodalom, és ilyeténképp kell vele foglalkozni. Az említett 52. Dick szám pedig különösen jól sikeredett (képi világában is).
Dick írásaival, és a "paranoiával" kapcsolatban:
Látásmódja szerintem nem paranoia. Én valami olyasmit érzek ki az írásaiból, mintha az író a saját maga teremtette világában szamuráj módján minden helyzetben fel lenne készülve arra hogy valami teljesen váratlan, valószínűtlen dolog történik - ami az eddig ismert univerzumról alkotott képet (vagy magát az univerzumot) teljesen megváltoztatja.
Egy kicsit én is így vagyok vele, bár veszem az összes kötetet a mostani regénysorozatból, de nem is mindet olvasom el, és amit igen, se volt olyan jó, mint a novellák a 52-es Galaktikában.
Akartam már én is jelezni, de olyan halottnak tűnt a topik, hogy nem fárasztottam magam vele.
Már elolvastam, és azt kell mondjam, hogy fantasztikusan jó, legalább olyan érdekes, mintha egy könyve volna, mi több, bizonyos könyveinél jobb is az életrajz! Baromi részletes, Dick egyéniségét a saját, a kollégák, a feleségek nyilatkozatait is figyelembe véve próbálja megrajzolni.
Én minden Dick olvasónak nagyon ajánlom, jó időre leköti az embert, sok választ kap belőle. Egy biztos, az Agave kiadó a Sutin-fle műelemzések alapján nagyon úgy tűnik, hogy biztos kézzel nyúlt a hagyatékhoz, igyekezett a legjobb regényeket kicsemegézni a sor elején, amihez itt is külön gratu!
Az Agave kiadónál megjelent Philip K. Dick életrajza, Lawrence Sutin tollából, Isteni inváziók címen. A MaNcs, amiben a hírt olvastam, recenziójában öt csillagosra értékeli a kötetet.
Azt írj a mai NÉpszabadság (http://nol.hu/cikk/469185/) Ha megnézte, hallgassa! című, a hangoskönyvek piacáról szóló cikk, hogy "A legtöbb hangoskönyvet kiadó Kossuth-Mojzernél is tudatosan készülnek film- és lemezpremier összekapcsolására. Mojzer Márta kiadóvezető az Agavéval tervez együttműködést a Csillagpor című regény hangzó változatának megjelentetésére, a filmváltozat közeli bemutatója kapcsán. Szó van a híres amerikai sci-fi író, Philip K. Dick olyan műveinek megszólaltatásáról is, amelyekből kultikus filmek születtek (ilyen például a Szárnyas fejvadász)" Hát, kíváncsi lennék...
Index: "Nyugtatóval ajánljuk az új Dick-mozit Nicholas Cage is a régi, a Next meg úgy el lett rontva, mint a John Woo-féle Paycheck. A heti filmpremierekben lesz még kokain és porcukor." http://index.hu/x?cbl=2&c15_213=http%3A%2F%2Findex.hu%2Fkultur%2Fcinematrix%2Fccikkek%2Ffilmprev0913%2F
Sajnos, egy ideje csak veszem (gyűjtöm) a PKD-ket, de nem is emlékszem, melyik volt, amit utoljára el is olvastam... (Tán az Alfa..., azelőtt meg a Kizökkent idő. És, persze, a két novelláskötet, legalábbis a nagyobb részük.)
Én rögtön a kiadást követően megvettem és elolvastam, csak elfelejtettem véleményt írni ide róla. Nekem nagyon nehezen indult be, és untatott, de aztán egyszer csak teljesen magába szippantott, nem bírtam letenni. Torz volt, beteg, fura és teljesen meseszerűen szürreális. Én piszok jól szórakoztam. Hogy őszinte legyek, a Kizökkent időnél és a Kamera által...-nál sokkal jobban tetszett.
Az e havi Filmvilág folyóirat cimlap szerinti főtémája "Philip K. Dick jóslatai" (A cimlapfotó viszont egy kép a Kubrick cimű filmből.) Három cikk olvasható a alapban erről. - Ha (szerző Schubert Gusztáv) - a bevezető mondatok: "Philip. Dick univerzuma olyan, mintha Kopernikusz és Kafka közös sci-fit irna: a modern látszatvilágban sem a Föld, sem az ég, sem a társadalom, sem a személyiség nem biztos pont többé. A valóságot örökre elrejtik tükörképei." - Android-fantáziák (Kömlődi Ferenc) - "A science-fiction irodalomban Dick gondolta végig legmélyebben, melyek a humánum ismérvei technológia-központú, ember-gép határokat felszámoló társadalmunkban." - Az álarcok ura - Philip K. Dick saját irása 1976-ból: "Az a tudós, aki a gép áramköreit kezdené vizsgálni annak 'embersége' után kutatva, hasonlatos volna azokhoz, akik hiába igyekeznek lokalizálni az emberi lelket."
"Vélhetően Philip K. Dick volt a sci-fi irodalom legparanoiásabb szerzője." Ezzel a mondattal kezdődik a mai Népszabadság harmadik oldali vezető publicisztikája.
A továbbiak (amelyekben, bár a mondanivaló politikai, még szentel a szerző gondolatokat kedvelt írónknak) itt olvashatók:
Azért ez az "Előszemélyek" elég durva volt. Nem is tudtam, hogy ekkora abortusz-ellenző volt. Azok bibliája lehetne, nem is értem miért nem kapták föl eddig a novellát. Biztos nem olvasnak sci-fit.
"The Days of Perky Pat is a science fiction short story by Philip K. Dick, first published in 1963 in Amazing magazine. Elements of the story would be incorporated into Dick's 1964 novel, The Three Stigmata of Palmer Eldritch." (wikipedia)
A Pat ajandekat a napokban olvastam eloszor, jo volt. Ma reggel elkezdtem a Days of Perky Patet olvasni, este folytatom.
A Pat ajándéka az egyik olyan novella, ami már megjelent korábban magyarul abban a nevezetes 52-es Galaktikában, és azóta egyik kedvencem, az ugyanott olvasható Háborúsdi mellett.
Na, haladok az új novelláskötettel. Háát... Kicsit felemás a véleményem, eléggé hullámzó a színvonal. Amelyik eddig tetszett, bár még csak a felénél vagyok:
Az urat szolgálni: bár a csattanó a végén kikövetkeztethető.
Már megint a felfedezők: nekem a Betolakodó jutott róla eszembe.
elolvastam a We Can Build You-t. kinlodas a kobon. Elindul egy esemenyszal, aztan akadozik, aztan egy ujabb sza'l indul, az eredeti elo sem kerul tobbet, persze a vegere az uj szal tenyleg fontosabb, innen nezve a konyv 3/4-eig semmi lenyeges nem is tortenik. kb mint az Unteleported Man, raadasul ugyanott kot ki a fohos. legalabbis ugy tunik. ha mar kijott a novellaskotet, en is nekiallok valamelyiknek, sot, elolvasom azokat, amik a most megjelentben vannak. A Pat tema egy regenyben is volt bovebben, mindjart megnezem, mert nem jut eszembe melyik... ..., ja a 3Stigmata of Palmer Eldritch.
Ahogy atneztem a konyveket, lattam, hogy tobbrol nem is irtam ide semmit: The World Jones Made: parhuzamos ido, felejtheto, Do Androids Dream of Electric Sheep: errol irt mar mindenki eleget, nekem tetszett, The Divine Invasion: felejtheto, The Game Players of Titan: felejtheto, annyira, hogy mar alig emlekszem ra, The Clans of the Alphane Moon: szerintem errol volt szo a magyar kiadas kapcsan, eleg lett volna ebbol egy novella, de azert nem volt rossz, The Zap Gun: kinlodas, Cantata 140 (Crack in Space): tulnepesedos, erdekes otlet a fem nelkuli technikai fejlodesrol. Ez tetszett, ugy emlekszem.
Na, most mar aztan megyek, es keresek egy novellaskotetet a polcon.
A poéngyilkos spoilert rosszul bírom, de a te hsz-edben ilyen nem volt. ( Majd az enyémekben ! Jól van, csak vicceltem :) Eléggé kedvet kaptam hozzá, ahogy tudom elkezdem én is a könyvet.
az utolsó is nagyon klassz daily! nem tudom mennyire vagy képes elviselni a spoilereket, de annyit mindenféleképpen megemlíthetek, hogy azokat a műveket preferáltam ebben a kötetben, amelyek az emberi lélek mélyére vezetnek el. barangolhatunk a valóságot eltorzító elmék világában. persze a társadalmi témájú novellák is nagyon jók.
