nem.a nyesőce ugyanazt jelenti mint az "izé" mindenre lehet mondani.két martonvásári kollégámtól hallottam.Ha pl. elakart tőlem kérni valamilyen tárgyat,így kérte "add már ide azt a nyesőcét",hát csak lestem,hogy mit akar ,mondom neki mit akarsz?mondja mégegyszer "azt a nyesőcét"és rámutatott arra a tárgyra ami épp kellett neki. Ja mondom így már értem.:)
lehet,hogy volt már ide írva(nincs kedvem visszaolvasni)de még eszembe juott a lábtó (létra) meg a kompér(krumpli) .na meg a gurdonyozás (az meg egy szúrós gyomnövény speciális vassal való megszüntetése.)
sziasztok.ismeritek azt a kifejezést,hogy kuty fitty vagy kufitty? Borsod környékén használták.azt jelenti semmiség. gyerekkoromban hallottam utoljára,nem tudom használják ezt a két kifejezést még valahol?előre is köszi üdv
A palóc és a székely jellegzetességek ilyen átfedésére területi érintkezés híján mi lehet a magyarázat? A magam részéről régebbi együttélésre gyanakodnék.
Ez az ún „családi helyrag” hármas egyik tagja: - hol?: -n(y)itt ~ -nott/nött ’-éknál/éknél’ - hová? -n(y)i ’-ékhoz/ékhez/ékhöz’ - honnan?: -nól/nől ’-éktól/éktől’
Ha jól tudom, a palóc és a székely nyelvjárásterületen használják még. Csak személy- és családnevekhez, valamint tisztséget, társadalmi szerepet jelölő köznévhez járulhat. Értelmileg az -ék családi többes és a megfelelő, érintkezést jelölő irányrag kapcsolatával váltható ki: mamán(y)i ’mamáékhoz’.
Kb. 10-12 éves koromban hallottam egy Eger mellett élő barátomtól többször is, hogy "elmennek mamáni", értsd: a nagymamájához. Miféle toldalékolás ez szerintetek, s mely tájegységre jellemző?
Úgy értettem, hogy a Dunántúlon egyetlen ismerősömtől sem hallottam a "kulák" kifejezést, mint szlengszót. Természetesen ismerik, használják, de nagyon ritkán, és kifejezetten csak történelmi vonatkozásban. Az Alföldön viszont velem egykorúaktól - fiataloktól - többször is hallottam, hogy így utalnak egy számukra nem túl szimpatikus, ám tehetős személyre.
Egyébként az itteni barátaim szerint a "kulák" egyszerűen parasztot jelent, márpedig a paraszt szegény, semmi köze a jómódúsághoz vagy kizsákmányoláshoz és pont. Ezért meggyőződésük, hogy az alföldiek hibásan értelmezték a szót, és helytelenül használják.
(Zárójelben megjegyezném, hogy úgy általában lenézik valamennyire az alföldieket. Engem viszont érdekelnek a dialektusok úgy általában, és szerintem ez nem ilyen egyszerű, hogy az Alföldön vagy akárhol hibásan használják és kész. Ezért lettem volna kíváncsi mások véleményére, akiknek azért nagyobb rálátása van a dolgokra.)
A kulák - leírtad - országos szintű, politikai import volt a pejoratív zsírosparaszti értelmében. Bár szerintem még közismertnek tekinthető, ma szerintem a köznyelv csak történelmi kontextusban, az adott korszak vonatkozásban használja a szót. Az érdekes tájnyelvi jelenség szvsz. inkább az lehet, ha valahol ez tényleg megmaradt az eredeti, pejoratív értelemben. Tehát ha valahol az Alföldön lehet még azt mondani minden irónia nélkül, hogy "a második szomszéd Pista az egy harácsoló kulák".
Köszönöm a segítséget :) Azért nem tudtam igazán hová tenni a "kulák"-ot, mert egyedül az Alföldön hallottam így, ilyen "szlenges környezetben", előtte (és azóta sem) máshol soha. Csupán történelem órán esett róla pár szó még valamikor. Szóba került már többször is, hogy vajon a Dunántúlon miért nem használják így, ill. hogy a szó effajta használata mennyire helyes vagy épp helytelen.
A kulákra vonatkozó kérdésed érdekes szociolingvisztikai adalék. A korodra lehet belőle következtetni. Ez a szó a Rákosi-Kádár-érában teljesen közismert volt, és az iskolai oroszoktatáson ritkaságléppen még talán az eredeti jelentése is átment,
A jelentése 'zsírosparaszt', 'nagygazda'. Az említett korszakban veszélyesen pejoratív konnotációja volt (egészen a kilakoltatásig). Volt olyan is, hogy kuláklista, amelyre felkerülni nem volt akkora öröm, mint mondjuk a Rotary Klub tagjának lenni.
Maga a szó orosz eredetű, ahol az elsődleges jelentése: 'ököl'. A szó eredetileg annak a tehetős parasztnak a megjelölésére szolgált, aki mintegy a markában tartotta a falusi közösséget. Már a régi időkben is volt negatív konnotációja, pl. a klasszikus orosz szótáríró, Dal ilyen szinonimákkal jellemezte zsugori, fösvény, felvásárló, lánckereskedő stb. A forradalom után eleinte szimplán 'farmer' értelemben használták, de amikor a kolhozosítás beindult, kb. 1928-tól meghírdették a "kuláktalanítás"-t, a gazdag parasztokat osztályellenségnek nyiulvánították. Született olyan javaslatt, mely szerint 60e kulákot kell koncentrációs táborba vinni, 150e-t kitelepíteni.
Ez az ideológia Rákosiék révén Magyarországon is elterjedt, és különösen 1948 és 1953 között nálunk is jelentős számú embert ért ezen a címen represszió.
A kulákok elleni harcnak nagyb propagandaháttere volt, ennek következtében ez a szó világszerte elterjed, természetesen a 'zsírosparaszt' jelentésével.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az 'ököl' jelentés változatlanul él, és ma minden bizonnyal homonimáknak tekinthetők.
A TESz szerint a csupálnak két jelentése van, 1. 'gyomot tép, gyomlál' 2. 'ver'
A csupál ige eredetét két irányban kereshető. Lehet, hogy egy délszláv čupati ige származéka, amelynek jelentése 'gyomot szaggat'. A másik irány szerint a csupa szóból képzett ige lenne. Ez utóbbi hosszabb átgondolást igényel, mivel csupa szó ma nem melléknév, de valaha lehetett az. Erre utal a csupasz szó is, melyet a TESz a csupa és a kopasz keveredésével magyaráz.
Megint nem hagy nyugodni a kisördög, és arra gondolok, hogy a két etimológia egyesíthető. Valaha átvettük a csupál igét, abból elvonással létrejött egy csupa névszó (kb. 'csupasz' jelentéssel), amely valamilyen módon átment határozószóvá. Ilyen elvonás analógiája az ismeretes kapál (kopati) - kapa.
Ill. lenne mégegy kérdésem...:P Tudtommal az alföldi szlengben sokszor használják a "kulák" szót, úgy vettem észre, kifejezetten pejoratív értelemben, ha egy jómódú/tehetős emberre utalnak. Ugyanakkor pár dunántúli ismerősöm szerint ez nevetséges, mert a "kulák" orosz eredetű szó, és a jelentése paraszt, már pedig egy paraszt hogyan lehetne gazdag, ezért szerintük az Alföldön helytelenül használják a kifejezést. Én viszont úgy gondolom, (amennyire utána tudtam járni) hogy bár valóban parasztot jelent, de módosabb parasztot, egyes helyeken kifejezetten kizsákmányoló parasztként említették, tehát akkor mégsem lehet ez annyira helytelen. Ezzel kapcsolatban érdekelne a véleményetek :)
Nekem csak annyi lenne a kérdésem, hogy a "csupál" ige honnan származhat? Egyszerűen nem hagy nyugodni :P Azt tudom, hogy a jelentése "cibál, tép", de hol használják ezt, és honnan származik? Köszi, ha valaki tud segíteni :)
és Cegléd határa egyben az "őző" nyelvjárás határa is volt. A két város határát a tanyvilágban többször bejárták, kijelölték. Farmezsgye húzódott végig a határon. Nekem már gyerek koromban feltünt, hogy a szomszédos kőrösi tanyában lebbencset főztek, a mellette lévő ceglédi tanyán laskát. A kőrösi tanyában könyeret sütöttek, a ceglédiben kinyér volt a kemencében. A kalács viszont itt is, ott is kalács volt. A karvalyt turunak, a héját hülünek hívták mindkét tanyán.Ezt adjátok össze!