Udvozolek nalunk kedves Tengel.
Szerintem a multat nem kell eltemetni (ezert a provokativ cimadas..)ilyen kisertesunk mindegyikunknek van,hanem megnezni ,kedvenc szavaimat nyuve ujra mondom:kitenni az asztalra es targyiasitva meghagyni tortenelmunknek.Tapasztalatokat atveve ,semmit sem adva fel szemelyisegunkbol.
Meggyőződésem az életben semmi nem történik véletlen. Nincsen csak jó, illetve csak rossz. Mindannyian - én is - akarva, akaratlan jó és rossz dolgok előidézői,részesei, voltunk, vagyunk, leszünk. Minden pillanatunk, életünk minden perce, egyben a múltunkká lesz, amit se visszafordítani, se eltemetni nem tudunk. Hozzánk tartoznak, mint a bőrünk, kezünk, lábunk, stb. Tagadhatatlanul vannak múltamnak (igen nekem is, éppen úgy, mint másoknak) nem dicsekvésre méltó mozzanatai. Lehetetlen meg nem történtté tenni azokat. Viselnem kell következményeit. De biztos vagyok abban is, hogy én éppen általuk váltam érzékeny, mások problémáira figyelő, másokkal együttérző, másokat segíteni kész emberré.
"Esetenként poklot kell járni, ahhoz hogy megtudd
mi a mennyország." - hallottam, vagy olvastam valahol. Lehet, hogy igaz?
A "Cimkeragasztás" c. játszma avatott művelői az asztronómusok.A kirohanásod nem ide illő, s nem is válasz arra, amit irtam.
Logikusan átgondolva inkább az irraciomalitásnak van az átverésekhez köze.Pontosabban annak, hogy nem vettem a figyelembe a tényeket, cserébe ragaszkodtam a vágyaimhoz.
"A valóságban a dolgok nem olyanok, amilyennek látni szeretnénk őket, nem is olyanok, amilyennek tűnnek számunkra, hanem érzéseinktől és vágyainktól függetlenül olyanok, amilyenek.Vagy kiaknázzuk e törvényt saját érdekünkben, vagy automatikusan ellenünk fog működni".
S lőn.
Ne dühöngj.
Jó. akkor menj el egy normális asztrológushoz. Megmondja, melyik házban áll a szivatós bolygód.(Saturnus). Akkor majd kiderül, hogy miért vernek át gyakorta, megnyugszol, hogy ez már eleve elrendeltetett, és nyugodtan depizhetsz tovább. Elvégre ... Csak öngyi ne légy, mert akkor úgy visszanyomnak ide, hogy vége-hossza nem lesz a reinkarnációidnak.
Az konkrétan a lustaság, restség, kényelmesség, ragaszkodás a jól begyakorolt ám rosszul működő sztereotípiákhoz, a gondolkodni nem szeretés és az "úgyishiábaugrálokénegyszerencsétlenf@szvagyok-pesszimizmus. Azaz amit te a lustaság szóval kiválóan definiáltál, én meg csak cizellálok itten túl.
Egyaltalan nem Off,mert vegezetul azt nem szeretjuk a multunkban amirol tehetunk.
A nagy kerdes mindig:ha tudjuk teoretikusan hogy valamit meg kell tenni es az jo az erdekeinknek akkor miert nem teszuk meg.Mi az konkreten amit lustasagnak becezunk ?
Nem akarok okoskodni, mivel az általad említett depresszió időnként engem is megkörnyékez, és én is folyton hasonló (nem kívánt) helyzetekben találom magam. De azért ha odafigyelek, megtalálom a közös pontokat, amelyek alapján létrejön az analógia.Nem haszontalan időtöltés. Utána jön az Erőfeszítés.Ami a legrohadtabb dolog a világon.De ha egyszer is sikerül másképp reagálni az analóg helyzetben, az állati jó érzés. Persze, mindig sokkal kényelmesebb a kisebb ellenállás irányába haladni. (Nem annyira off, mint amilyennek látszik...)
Hát, steril talán nem lenne, de igazad van, ha kitörölném őket, nem lenne mi figyelmeztessen arra, hogy újra ne kövessem el ugyanazokat a hibákat - kvázi előbb-utóbb mindenképp elkövetném őket (hiszen Tulipán ilyen) és aztán nyavalyognék, hogy kísérgetnek mindenhová... Igazatok van, talán mégis megtartom őket. :)
Lsan kialakul a harom iranyzat a temahoz:
-szivesen temetnem el az egeszet
-tanultam belole ,fajdalmas tapasztalat,megtartom a hegeket
-nincs mit eltemetnem mert ugy ahogy van az egesz eletem az enyem es nelkule nem maradnek en..
Nagy kib@szás...Nekem mondod...?:)
Én csak attól félek, mire megtanulom, már húzzák a nótámat.Csak a vendégsereg feketében lesz, s az istennek se' akarnak táncolni...
Pontosan azzal kapsz újabb és újabb esélyt, hogy emlékezel. Kir Royal is azért kerül folyton hasonló helyzetekbe, mert így adja tudtára a Gondviselés, milyen területeken teljesít alul a képességeihez képest. Addig lökdösik vissza, míg meg nem tanulja, hogyan tud jól kijönni a dolgokból. Mindenkivel így van ez.Ez egy nagy kib..ás, de biztosan van benne logika.
Sajnos moineau kolléga perfekt módon leírta előttem a saját véleményemet, ezért csak csatlakozni tudok hozzá.
Minden ami voltam, vagyok, vagy leszek az vagyok én, ha valamit kitörölnék, "elszállna a rendszer"!
Tudod hogyan szabadulhatsz meg tole ?
Gondolom ha ugy varatlanul,mikkor eppen eszedbe jut azt mondod kedvesednek:Valmikor mondtam Neked ,talan emlekszel x dolgot.Sokszor jut eszembe es banom.Bocsasd meg.O meg lesz lepve es halas is lesz Neked hiszen Te onkentesen javitottal.Es supsz eltunik a gondolatodbol...
Szerintem a múltunk a jövőnk része, ezért nem lehet a kettőt szétválasztani, mert így együtt egy egész.
Én félek attól, hogy bármit is kitörüljek a múltamból. ragaszkodom az elkövetett baklövéseimhez, a nehezen feldolgozott csalódásaimhoz és mindenhez ami én voltam és velem történt. Aki nem tudja elfogadni a múltját, az nem tudja elképzelni a jövőjét. És akkor megette az egészet a fene.
Waratah, attól hogy valaki elmegy, még nem szűnik meg létezni. Bennem sokkal jobban él az apukám, mióta meghalt. Sokkal többet van velem, a gondolataimban, a tetteimben.
Helyes ezt ertem.
Az ugyetlenseg vagy atveres azert lehet mas okbol is.Peldaul koncentralasi hibabol.A dolgok tul gyors es feluletes elbiralasbol vagy hamis iteletekbol.Talan ezzen segithetnel ha rajosz mia kozos ellem ami ezeket osszekoti.
Félig...:)
Ez nem valami misztikus hit, hanem olyan, mint az aszfalt.Ahol nyáron a buszok kivájták,
én oda akaratlanul is belecsúszom télen.Megvezeti a kereket.Tankkal, vagy csak terepjáróval kiküszöbölhető a dolog, ha kritikus a helyzet, de azok nekem nem komfortos járművek...
Vagyis nem tudok átlépni az árnyékomon.S a helyzet sem annyira kritikus, csak elgondolkodtam a kérdéseden.
4 év törlésben kiegyeznék...
Ugy konnyu..
De mar most mondhatom hogy aki ugy vegezte be legfiatalabb korat hogy nem temetne el semmit multjabol az nagy dolog.
Ugy latszik meg egy igazi multal terhelt nem jelentkezet (halistenek ? )a topicon.
Kedves Mumu,
bármilyen hihetetlen, minden egyes alkalommal megtörtént.S mindig ugyanoda jutottam:derékig a következő átverésbe.Talán, ha feledhetném az elmúlt néhány évet, akkor nem lenne az életem önmagukat beteljesitő jóslatok tárháza.