Úgy látom a lelkedbe gázoltam, elnézést! Az én nyelvérzékemnek jobban esik a tudatlan ember kiejtése, aki a betüszavakat magyarosan mondja. Nem tudom egyébként mi a köze a nevének a címhez. Tölem akárhogy hívhatják; kisdoktori, nagydoktori, habilitáció...
Nem azt vontam kétségbe, hogy tudod-e, miszerint a PhD tudományos fokozat. Inkább másik két dolgot kérdőjeleztem meg, (1) hogy philologiae lenne a feloldása; (2) hogy ne lenne létjogosultsága az angolos ejtésmódnak.
A magam részéről ezen fokozat magyarországi adaptációja előtt már jó ideje "kénytelen" voltam használni ezt a terminust: egyszerűen azért, mert azok az angolszászok, akikkel szakmai kapcsolatban voltam, rendelkeztek vele. Nem látom be, hogy miért kellene változtatnom az évtizedes nyelvhasználatomon.
Az USA-t nem nomdom "jueszéj"-nek, a PC-t sem "píszí"-nek, a WC-t sem "dabljúvíszí"-nek, etc. De bizony az IBM "ájbíem" nálam, az ÖMV "őemfau", a SCSI pedig "szkázi".
Ennek konkrét magyarázata az, hogy a fenti ejtésmódok voltak használatban, amikor elsőként kapcsolatba kerültem velük. Emiatt nem tudom megróni azt kollégámat sem, aki "szőrver"-t ejt -- jóllehet én "szerver"-t ejtek --, mivel még akkor kezdte az ipart, amikor az volt a természetes.
A nyelv konszenzusos dolog, a többség definiálja a normát. Egyébként, ha már a PhD-t magyarítani akarod, használd továbbra is az egyetemi doktori terminust. És legfőképp ne akard megszerezni, ha ez szerinted "Amerika majmolás"...
Ne haragudj, de akkor is kerülövel jött be, és számomra ez csak Amerika majmolás. Egyébként tudtam, hogy tudományos fokozat. Nekem ez csak péhádé marad. Akkor is ha már meg lesz.
A shotgun kifejezést nem használnám azért a Berettákra.
Az én ismereteim szerint elsősorban huzagolatlan csövű, kis lőtávra való tussal rendelkező lőfegyverekre használatos. Ilyen pl. a sörétes puska.
A lefűrészelt csövű holivúdi stílusú mordályokra is megfelel (akkor is ha huzagolt), elsősorban azért, mert a rövidített cső csak kis találati pontosságot és lőtávot tesz lehetővé.
Azért kissé más: a PhD (=philosophiae doctor) angolszász tudományos fokozat: Nagy-Britanniában egyetemi szintű minősítés, de az USA-ban a legmagasabb megszerzehető fokozat. Ez mindenütt másutt "import", és "velejárt" a kiejtése is: "pí-éjzs-dí".
Sziasztok!
Ez csak ugyanaz a "betegség", mint amikor pi edzs dinek ejtik a philologiae doctort, ami ugye latin, csak kerülövel jött be. Hallottam már olyanról is, aki "pól klít" mond (Paul Klee-német festö).
Megkésve a 46-ra válaszolok. Azért te figyelmesebben szoktál olvasni! Mindvégig azt gágogtam, hogy az eredeti, -z, -l, -g stb. képzôkkel képzett igék foly. mn-i igenevén működött a Horger-szabály, azaz belôlük esett ki a kötôhangzó. A -zó/-zô-t csak egy dolog miatt neveztem képzôbokornak, s ugyanazért produktívnak (bár ritkának) is: tudomásom szerint nincs *tároz igénk, csak tárol van, de tározó azért létezik. Uígy: *terez, de térzô. Lehet, hogy nem jól ítélem meg e szavak hiányát, s az is lehet, hogy ettôl még nem szabad képzôbokornak nevezni a két képzô együttesét. Ez azonban csak az én "magyartalanságomat" igazolja, nem a helyzôét.
"Az sem igaz, hogy ez főneveket képezne, ugyanis a felsorolt példákban egyszerű szóhasadásról van szó" – írod. Nagyon nem értem a felvezetést, mert nem mondtam, hogy mindig fônevet képez (írtam is ellenpéldát), csak azt, hogy nagyon sokszor szófajváltás következik be, melynek eredménye az esetek többségében fônév. (Nem mindig, ld. kajla, vizsla stb.) Továbbá azt, hogy a két alak jelentésbeli szétválását szóhasadásnak hívjuk. Azaz errôl pontosan uazt állítottam, mint te, ezért nem tudom mire vélni ezen soraidat.
Ami a kurzor és a helyzô szó kiejtését illeti, nekem a második határozottan könnyebben megy, mint az elsô. Majd elmegyek logopédushoz :-) Tudományosan biztosan igazad van, bár nagyon bátortalanul megkérdem, hogy fonetikailag akkor is elegendô okot szolgáltat-e a legutolsó félmondatod a helyzô rosszabb hangzására, ha az egyik résztvevô hang a j. Erôsen kétlem.
Összegezve: a helyzô persze, hogy új szó a nyelvben, de nem gyökértelen. A helyezôbôl lett megalkotva az igen gyakori hangzókieséses módszerrel, hogy ágazzék ketté a jelentésük. Erre érdemes összevetni két adatot: a képez ige a nyelvújítás vége felé jött létre. A képezô alakot talán 1835-bôl idézi a szótár (most nincs nálam). Mindegy is a pontos érték, a lényeg – erre jól emlékszem –: rá 3 évre már megjelent a rövidebb változat, a képzô. Mi 3 év egy nyelv életében? – s mégis, már tovább hajtott a frissen oltott ág, életképes :-) levelet növesztve. Hát ezért gondolom, hogy ez a szóalkotási mód ma sem megvetendô. Már csak azért sem, mert napjainkban is él. Hallottam már az orvosi kartonozót kartonzónak mondani, új fejlemény a húslás–húsolás meg a közlés–közölés pár. Úgyhogy szó sincs arról, hogy a helyzô kínszó lenne, az ôt létrehozó Horger-törvényt nem tévesztem össze a "szakszezet", "muközösség" stb. nyegleségekkel.
Arról nem is beszélve, hogy vétek azt állítani, hogy a rég- vagy a közelmúlt módszerei végleg elavultak. Ekkor pl. a nyelvújítás kedvelt -da/-de képzôjérôl is le kellene mondanunk, szabálytalannak kellene ítélnünk a vele képzett mai alakokat. No de akkor miért örültek meg annyira az Álljunk meg egy szóra! szereplôi a Gombócdának? A katonai szlengben van csukda, az egyik nyomdászati szaklap legfrissebb számában pedig egy stancolda hirdeti magát. Én meg töredelmesen bevallom, hogy gyermekeim nyelvérzékét tudatosan romboltam, amikor a mackók számára brummogda felállítását szorgalmaztam. Tudom, brummáriumot kellett volna javasolnom, de most már mindegy.
Apropó "domain". Nem tudom, felvonultattam-e már ezen a fórumon is régi vesszőparipámat, miszerint a domainnek évtizedek óta az a magyar alakja, hogy domén, és sehogyse fogom fel, miért kell az informatikában a domainhez ragaszkodni. A biokémiában (fehérjemodul), az orvostudományban (agyi zóna), a csillagászatban (egyfajta topológiai egység), a fizikában (Weiss-tartomány) régen domént írnak...
A dem latin tőből - dominus (úr), dominium (uradalom, tulajdon), dominicum - lett az ófrancia demaine, abból a középangol domayne, majd az angol domain. Miért pont az internetes címtartománynál kéne anglolul írni az egyébként latin szót, mikor minden más területen domén? (A franciak meg az angolok tojtak rá, hogyan írták abban a nyelvben, amiből átvették...)
Csak vicc volt, amit írtam. A smiley-kkal is próbáltam erre utalni. Ha a DNS-t cvábosan olvasod ki, éppen téeneszt fogsz kapni. A betűszókat manapság általában inkább nem fordítjuk, de már anno jót szórakoztam a cseveemen, tehát már akkor sem volt általános a fordítás. Az viszont határozottan idegesít, ha nem magyarosan ejtjük ki ezeket az idegen feloldású betűszókat.
Azonban vitatkoznom kell. Éppen az MS és domain szerverei voltak az egyik példa, ahol a tartomány számora nem fejezte ki eléggé az eredeti jelentés... lehet hogy azért, mert bennem a tartománynak inkább a matematikai jelentése él? Szóval az MS féle NT domainek ténylegesen _uralkodnak_ a tartományuk felett, azaz dominálnak, ők határozzák meg ki mit tehet. Ez a dominancia hiányzott/hiányzik nekem a magyar fordításból. Mondjuk az is igaz, ha ebben az esetben a tartománynak az "önálló vezetéssel rendelkező terület" fogalmát használjuk, akkor nincsen gond...
Kedves Myself!
Érveléseddel több probléma van.
A terminológiában nem lehet a teljes jelentéskörre egy-az-egyhez megfeleltetés. A domain a Microsoft terminológiájában mindig tartomány. Ebben a szövegkörnyezetben is csak akkor kell így fordítani, ha az eredetiben terminus technicusként használták. Gondold el, hogy a file elsősorban reszelőt jelent, és csak a másik jelentése az akta. Ez volt annak a klasszikus leiterjakabnak a forrása, hogy a reszelőket a számítógép magházában (core store) tárolják.
Például a Microsoft Press értelmező szótárában a domain szónak 3 jelentése van, és ezen kívül még van a magnetic domain. Igaz, minden esetben használható a tartomány szó.
Persze, nem terminológiai helyzetben sokféle fordítása lehetséges. Az is lehet, hogy az angolban használják helytelenül a szót, illetve az angol terminológiában van következetlenség.
Egyértelmű megoldásokat ne várj!
Kis Ádám
Hát, ezesetben nem az a szempont. A déenes is magyar, ebben a formában. Azonban ki fogja garantálni, hogy mindenki így fogja magyarítani. Szerintem a magyarított betűszavakra az anyjuk sem ismer rá. A legnagyobb probléma az, ha azt hiszik a magyarított betűszóról, hogy angol. Anno volt egy oroszból magyarított betűszó, az AIR (automatizált irányítási rendszer, átvéve ASZU lett volna), szóval ezt az AIR-t rendszeresen eernek ejtették (hosszú e-vel). Az egységesség és a visszakereshetőség kedvéért és az eredeti meghagyását javaslom.
Kis Ádám
Mnemo- Nos a mnemonikot sem láttam még lefordítva...
Tartomány: szoktam használni, sok esetben be is jön (problem domain stb.) de találkoztam már olyan esettel (bocs, most példa nem megy), amikor egyszerűen nem ugyanazt a jelentést fedte le, mint az angol eredeti.
A domain ugyanis tartalmazza a dominate-tel közös tövet, azaz mint a szótári első jelentés mondja (az én gyenge szótáramban): birtok; vmilyen fennhatóság alatt áló terület; dominium.
Míg az átvitt értelme: kör, tárgy, (kutatási) terület, _de_ itt is: it is not in my domain: nem tartozik a _felelősségi_ körömbe. Ezt sajnos nem adja vissza a magyar tartomány szó :-((( Talán a gyarmat :-)))
Kedves Myself!
A mnemotechnika teljesen rossz szó, de magyar változatával nem találkoztam még. Ha csak úgy ideírom, hogy emlékezettechnika, kevesen godolnának ugyanerre.
A domainen nem tudom, miért problémázol. A szakma a tartományt használja helyette, minden gond nélkül. Teljesen megfelel az eredetinek. Használd te is egészséggel.
Kis Ádám
DNS - én már annak is örülnék, ha a domain szót valaki nekem megmagyarázná egyszer, illetve lefordítaná egy neki teljesen megfelelő magyar szóra. Egyébként sok ilyen szó van (sajnos), aminek egyes jelentéseit pontosan tudom, de a mögöttes fogalom az rejtelem a számora. :-(