A hozzazolasod azt mutatja hogy tokeletesen elfogadod ezt az ervet.Igy nincs belso ellenalas.A praktikai ressz ha egyaltalan tanacsolnom kellene valamit mert ugy latszik hogy az onepites-igy nevezem(hiszen azt mondod hogy ilyen SZERETNEL lenni)-elejen vagy,kezdjed azzal hogy megfogalmazod Magadba milyen ertekek Neked a legfontosabbak,amit magadba mar meglatsz azt felerosited amit el aakarsz erni azt becsempeszed Magadba.Aztan csak meg egy kicsi idore van szukseged ezeket a dolgokat egy egy kisertesnel ugy megerositeni hogy a dillemban ezeket valasztod.Kesobb automatikusan fogod tenni.Ha az ertekeidet kivalasztottad es mar eleg erosek,akkor elfogadod hogy ezzek az ertekek megsenm veglegesek hogy a kulos hatsok esetleg esemenyek arra kesztettnek olykor hogy osszehasonlitsad az ertekeidet a tole eredendo tevekenysegedet abban az ugyben az ettol elterotroo, ami abban a opercben jobbnak latod mintz edigi sajatodet.Akkor megengedheto a kiegeszite,javitas elveiden es akkor azok a javitottak lesznek az uj an megfogalmazot elveid.De mindig szilardsagra torekedsz.Az igy allandoan egyensulyban tartott Onmagad nagy beket kolcsonoz Neked,egy bizonyosagot hogy Magadnak igy megfelelsz es akkor mar csak a szemelyiseged tudataban kivul kell tenykedjel belul minden OK.
Leet hogy atulpontos fofalmazas igenyeben kicsit korulmenyesen fejeztem ki magam kerlek ird meg ha nem ertesz meg.
Drága Mumu,
amit írtál, azzal én maximálisan egyet értek. Ha összhangban és békében élsz önmagaddal (utalva a topiccímre is), olyan kisugárzásod lesz, amellyel környezetedre is békét sugárzol, és boldogabb lesz az életed.
A negatív ember kívülrol várja a segítséget, nem pedig belülrol. Önzo, megértés nincs benne másokkal, sem magával szemben. A szeretetet nem adja, hanem másoktól várja, tehát ebben is negatív. Igaz szeretetet nem ismer, csak szenvedélyeket. Amirol azt hiszi, hogy szeretet, az egyszeruen megkívánása valaminek. Az ilyen fordítva használt energiák megzavarják a lelki egyensúlyt.
A pozitív ember befelé elfogadó, negatív, kifelé pozitív: ad, teremt, létesít. Érzelmi, lelki síkon is kiegyensúlyozott: melegséget adó, bizalmat sugárzó, szeretetet adó. De a maga helyén negatív is; elfogadja a feléje sugárzott szeretetet.
Nos, én ilyen pozitív, kiegyensúlyozott ember szeretnék lenni....
Drága Mumu!
Engedd meg, hogy egy kiegészítést tegyek az alábbi mondatodhoz, amivel teljesen egyet tudok érteni:
"...aki magaval bekeben el az az egymaskozti visszonyokban is sajat maga megelegedesere tesz es valoszinuleg a pozitiv akcioinak hatasa is kihat a kozosegre is. "
Sőt, nagy valószínűséggel főleg pozitívat tesz, mert nem kell folyamatosan bizonygatnia senkinek, hogy mennyire tökéletes. Hiszen biztos önmagában. Ezért képes figyelni a másikra is.
Béke Veled/Veletek!
R.
off
Kedvenc rizsám, jól látod, még soha ennyire kevés időm nem volt az asztalra, mint mostanság. Azért az okok rendkívül pozitívak a számomra, úgyhogy lécci viseld el a pótolhatatlan veszteséget :)))
On, bocs
Nagyon jol megertelek es termeszetesen mert a tarsadalomba elunk a provokaciok ,az iongerek onnan jonnek es a sajat magunk is azert fontos hogy helyesen ha lehet sikeresen vegyunk resszt a tarsadalomba.
A kulonbseg kettonk kozott (ha egyaltalan van es akkor is inkabb a prioritasokba es nem az interdependenciaban ) hogy szamomra az egyen anyibol elso rangu mert o azaki -hogy most vicceljek-ide ir.Komolyabbra forditva a szot,mi csak nmagunkon kersztul erzekeljuk a vilagot es a helyes felfogasa annak es az erdekeinknek (ezzek lehetnek erzelmiek is )csak a sajat szemelyisegunkon keresztul lehetseges.Mintahogy az oromet es a banatot is mi erzekeljuk ott belul.Tehat elso sorban ez a szemely kell rendben legyen.Ha ez elege szolidan van a laban, akkor termeszetesen a kapcsolatai a tarsadalomal is jok.De ezek a kapcsolatoknak az efficienciat,eredmenyeit megis magunkban kell erezuk.Tehat aki magaval bekeben el az az egymaskozti visszonyokban is sajat maga megelegedesere tesz es valoszinuleg a pozitiv akcioinak hatasa is kihat a kozosegre is.
Ez tulajdonkepen nem a tarsadalom-egen temaja hanem a mikepen tudunk magunkkal elni temaja.Olellek es orulok hogy megszolalsz.
Nem szeretném elvinni a topicot egy túlságosan általános irányba, ezért nem is folytattam az eleje után a hozzászólásaimat. Úgy gondolom azonban, hogy csak becsapjuk magunkat, ha kizárólag az egyén szintjén vizsgálunk egy ilyen fontos kérdést, és elfelejtkezünk a környezetről.
Meggyőződésem, hogy egy társadalom akkor is tönkremehet, ha csupa önmagával békében élő egyéből áll, és a társadalmi megrázkódtatások elsöpörhetik az egyének békéjét is, akár tragédiákba sodorva is őket. Nem lehet tehát büntetlenül a kettőt sem különválasztani, sem egymással szembefordítani.
Nem vagyok én semmiféle diszpécser Mumu, csak egyszerűen szeretném megérteni a világot, és felismerni az igazi mozgatórugókat. Nagyon utálom a balek, vagy finomabban az alattvaló szerepét, nem szeretnék az arctalan tömeg részévé válni. Ha nem törekszik az ember erre, előbb-utóbb rájön, hogy csak felhasználták.
Ha elég mélyen ismeri az ember a vallási tanításokat (én a keresztény és az iszlám dolgaiban vagyok kicsit otthon), akkor látni, hogy az eredendő időkben sok tanításuk a társadalmi, és egyéni túlélést szolgálta, és ha különbséget teszünk filozófiák és vallások között, még a filozófiáknál is megfigyelhető ez. Később vált hatalmi eszközzé, és ma is az. Ez nem zárja ki azt, hogy elősegítse az egyén békéjének megtalálását, de számomra kérdéses az ára.
Nekem is sokkal több a kérdésem, mint a válaszom ezekben a kérdésekben, de nem szeretném feladni szellemi integritásom, ezért inkább ugyan nem ítélek, de a kérdőjeleknek nagy jelentőséget tulajdonítok.
Ami megint nem zarja ki azt hogy figyelmesen nezul a kulvilagot es reagalunk ra.De az ertekrendszerunket nem adjuk fel.Allandian valtoztatjuk ha kell,ha a kulso tapasztalat rabir ,de csak sajat hatarozatunk fugvenyekent.Igy ha kivul kompromiszumokat is kotunk esetleg meg sajat magunk elvei ellen is fel kell lepnunk (volt mar ilyen eset) akkor is belul megtartsuk sajat rendunket es igy megmaradhatunk magunknak,utolso var ,utolso vedett hely.
Számomra a belső béke megléte fontosabb, mint a politika vagy a profithajhászás kiszolgálása, hiszen ezek - ha látszólag előremutatóak is - mindig egy szűk csoport érdekeit szolgálják és céljuk alapvetően ennek a szűk csoportnak a gyarapodása. Ennek a folyamatnak csak mellékterméke és nem célja (!) a fejlődés.
Ez a szemlélet pazarláshoz és ezen keresztül saját élőhelyünk (értsd: Föld) tönkretételéhez vezet. Tehát az így fenntartott fejlődés, már középtávon is, elpusztítja önmagát...
Üdv: Sarkany
(Elnézést a több darabban beírt válaszért, de csak így volt hajlandó bemenni.)
(folyt.)
Úgy gondolom, nem szabadna összekeverni a filozófia és a vallás fogalmát. A filozófia tágabb teret biztosít az egyénnek, míg a vallás általában kötött, dogmatikus eszmék szerint követeli meg a hívők magatartását. A vallás mindig összefonódik a fennálló hatalommal és azt kiszolgálja, míg a filozófia nem kell, hogy annak kiszolgálója legyen.
A tömeget nehezebb féken tartani, ha anyagi javakban bővelkedve él, mert ha a jólét megszűnőben van, követeli azt. Azokat, akiknek értékrendje nem tesz egyenlőségjelet az anyagi javak birtoklása és a belső béke megléte között, könnyebb fegyelmezni, mert szükségleteik - ad absurdum - a napi élelemre korlátozódnak és ezt könnyebb biztosítani!
(folyt.)
Megpróbálok reflektálni felvetéseidre, természetesen a magam szemszögéből, és nem szeretném, ha úgy hatna: általános érvényű igazságnak kell elfogadnia bárkinek is.
A környezetétől nem függetlenítheti magát senki, de attól még élhet mindenki a saját, belső értékrendje szerint. Nem hiszem, hogy ez az értékrend ellenkezne a társadalom által elfogadott erkölcsi normákkal és akadályozná az életben az érvényesülést, a boldogulást. Annyi hátrány azért érheti az embert, hogy nem gyarapodik látványosan, egyik napról a másikra és különcnek tartják.
A csemetém önálló, felnőtt ember, éli a maga életét, a saját belső értékrendje szerint, melybe sohasem kívántam beleszólni és beleavatkozni. (folyt.)
Anelkul hogy ellentmondanek Neked jkedves Smart,ugy latom hogy Te ezt valami kepzeletbeli diszpecser helyrol latnad.A magyarazatodban benne van az illo tavolsag az egyentol,a tarsadalmi erdek elonybe resszesitese es egy bizonyos kulso hatalom strategiajanak felfedezese.
Biztos hogy belsonk kialakitasaban minden tehat tarsadami eroszak,moral,az aktualis foka a tolerancianak is benne van.Az en tolem allitott tenma a belso bekerol szol ,annak a prioritasarol a kulso hatasokkal szemben es abbol a hitbol hogy ha belul rendett csinalsz teljesen vagy nagy reszben ellenalhatsz a kulso a szemelytol artalmasnak tartott hatasoknak.
Alapvetően egyetértek azzal, amit írtál, és nekem is jobban tetszik a "mivé lehetek" megközelítés. Az persze már más kérdés, hogy mennyire függetlenítheti magát az ember a környezetétől, lehet-e így teljes életet élni, érvényesülni, mit gondol rólad és az életről mondjuk a csemetéd, aki valószínűleg érzékeli a szakadékot stb.
Azért persze a különböző kultúrákat elnézve én soha nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy az ilyen életfilozófiák sugallmazása pl. az ott aktuális vallás, és más ideológiák által nem csak a valódi értékek mentén való belső béke megteremtését, hanem a tömegek fékentartását is szolgálta. Ha jól átgondolja az ember a történelmet, és a hatalomgyakorlás filozófiáját és mechanizmusát, azt hiszem sok igazság van ebben is.
Azon is érdemes kicsit elgondolkodni, hogy melyik a fontosabb: az egyéni szintű belső béke megteremtése és fenntartása, vagy a társadalmakat nagyrészt előrevivő, és életképességüket növelő verseny fenntartása, melynek ugyan rengeteg káros mellékhatása van, de végeredményében mégis hatékonyabb és bizonyos értelemben demokratikusabb is.
Szóval van itt kérdés és kérdőjel bőven, de éppen ettől szép és érdekes ez a téma...
Számomra a "mivé lehetek" filozófiája a követendő! Nem is lesz belőlem soha anyagiakban gazdag ember és sokan csodabogárnak, különcnek tartanak, de nem zavar...
Bar nem nekem irod engedd meg kedves Sarkany hogy erre en is mondjak valamit:
Bar a vilagunk olyan amilyenek leirod de eppen ezert fontos hogy belul rend,ertekrend, uralkodjon.Azt nem veheti el Toled senki,legfeljebb nem tudod annyira hasznalni a kulvilagba.De belul megadja azt a biztonsagot amire szukseged van.
Úgy gondolom, hogy a Távol-Kelet és Európai (értsd: jóléti társadalmak) emberének szemlélete között az alapvető különbség az, hogy míg az európai ember számára a mértéket a "mit birtokolhatok" eszméje szabja meg, addig a távol-keleti emberben a "mivé lehetek" eszméje dolgozik.
Ez utóbbi biztosítja - szerintem - számukra a belső békét és azt a szemléletet, hogy nem mérhető minden anyagi javakban, az egyén belső fejlődése a lényeg, ez adja a boldogságot.
Evvel szemben, ha körülnézel - akár szűkebb, akár tágabb környezetedben - mit tapasztalsz? Az anyagi javak birtoklásáért folyó kiméletlen harcot! Ebben a harcban nincsenek érzések, nincs szellemi értékrend, nem számít tudod-e ki volt Arany János! Egy a fontos: mekkora számmal jellemezhető bankszámlád egyenlege és a vagyonod! Ez a szemlélet nem teszi lehetővé, hogy békében élj önmagaddal, mert nincs belső értékrend, mindig a másikhoz kell mérned magad!
még csak az érdekelne, hogy olyan elvárásaid vannak -ezek az apróságok - amikről tudod, hogy Te hogyan csinálnál meg, és az idegesít, ha ez nem úgy történik. Van benne valami?