Építtetünk egy kivitelezővel, és a napokban kérdeztem tőle, hogy a szerződésben szereplő hideg és melegburkolat négyzetméter árak ugye nettóban értendőek, amire Ő azt mondta, h dehogy is, azok bruttó árak. Szerintetek ez normális? Mármint hogy miért számol egy kivitelező bruttó anyagárral, ő nem vissza fogja igényelni a 27%ot, a végén meg én majd kifizetem utána az 5%-t? Vagy rosszul tudom?
Építkezésen törjük a fejünket, viszont már az elején megrekedtünk.
- Van ugye a hagyományos tégla.
- Van a favázas könnyűszerkezetes ház
- Van a fémvázas könnyűszerkezetes ház
- No és van olyan, hogy készház, azaz gyárban legyártják a fa könnyűszerkezetes falakat, ablakokkal, ajtókkal szigeteléssel együtt és ezt szállítják az építkezés területére, ahol felállítják.
Melyik a legjobb választás? Mik a tapasztalatok?
Igazából lehet mindenre jó és rossz példát felhozni és tudom, hogy sok függ a kivitelezőn. De tételezzük fel, hogy jó kivitelezőt bízunk meg, aki nem spórolja ki az anyagot a házból és precízen felépíti.
Az a baj, hogy hiába keresek rá a neten, a könnyűszerkezetes kivitelezők egekig magasztalják a saját portékájukat, a téglát pedig lehúzzák. De gondolom nem írják le a teljes igazságot.
Árakat néztük, szerintem többé kevésbé ugyanannyiból jön ki mindegyik. Talán a fémvázas kicsit drágább.
Nagyon nem vagyok otthon a felújításokba, ezért lenne egy kérdésem. Vettünk egy sorházi lakást ami teljes felújítás előtt áll, szeretnénk a tetőteret is beépíteni a gyereknek. Szerkezete első ránézésre engedi, (beton födém és gerenda) egy szoba és egy kis mosdó wc -vel a terv.
Kérdés kell-e engedély a mai (2016 01 utáni) jogszabályok szerint? Milyen engedélyek szükségesek ehez?
Nem tudom jó topikba írok-e, én egy új házat szeretnék építtetni amit magamnak előre megterveznék (persze ezután menne majd az építészhez aki még módsít rajta, hogy ne dőljön össze,stb.) és ehhez kellene esetleg pár tipp/tanács.
Nagyjából 70nm hasznos területű lenne 2 szoba +nappali. Mivel a ház egy belső udvaron lesz majd így fő szempont az, hogy minél praktikusabb és gazdaságosabb (itt nem arra gondolok hogy kispórolnám az anyagot, hanem hogy hosszú távon, rezsiben pl. fűtés, meg hogy ne legyenek kihasználatlan terek) legyen. Fűtésnek padlófűtést gondoltam mindenhova amit egy kondenzációs kazán működtetne és ez adná a meleg vizet is. Nagyobb tároló helyiség nem lenen a házban csak a kamra mivel van már egy garázs a telken.
Sok minden lehetséges. Először le kell vakarni a könnyen lejövő vakolatot és festéket, majd fal stabilizálás , folytonossági hiány javítás és tetszés szerinti festés- pl. meszelés vagy műa. diszperziós festés.
Padozat ??
Itt is rengeteg variáció van. Én pl. nemes egyszerűséggel rátettem egy máshol már nem szükséges műa. borítást.
A garázsunkban egy régi betonpadló van, amint látni a képeken elég kopott már és eléggé porzik is. Ezt szeretném felújítani valamilyen pormentes padlóra. Továbbá a falakon is csak mész van ami szintén koszos, hibás és sokat porzik néhol a vakolat is hiányzik. Tehát két kérdésem lenne:
1. A padlóra mit érdemes rakni ami olcsó, por mentes és kibírja egy autó súlyát? Általános garázs igénybevételre (heti 1-2 alkalommal lesz ki és be állva az autóval néha egy kis barkácsolás
-Én különböző műgyanta fajtákat néztem, de nem nagyon látom át egyelőre a kínálatot elég laikus vagyok.
2. A falakot illetve a plafont is kezelni szeretném és ha egyszer nekiálltam azt is jó lenne pormentesre csinálni, tehát tanácsot szeretnék kérni mit javasoltok erre?
Családi ház bővítése estén (2 kisszobával) mindenképp kell új építési terv az egész, már meglévő épületről is? Még akkor is ha megvannak a meglévő épület régi tervei (igaz papíron)? Azért kérdezem, mert így azért már nem mindegy a pénzösszeg amit ki kell fizetni a tervezőnek.
szeretnék építtetni egy teraszt, aminek 2 oldala a meglévő lábazat mellé kerül, a masik két oldalon zsalukőből lenne az oldala.
A kőműves 20-30cm mély 10cm sóderágyra betonozna egy 10cm vastag 50cm széles ("egyfokos" lépcső lesz) savalapot betonvassal és függőlegesen 60cm mélyen (ebből 30cm csak a csupasz földbe megy) betonvasat tenne bele a zsalukőnek, de csak a szabadon alló oldalakon.
A terasz felülete 8cm vabeton lemez, a vizszigetelés közvetlenül a burkolat alatt lenne.
A teraszra kőburkolat, nagymérető napernyő és egy sütögető van tervezve.
A kérdésem az lenne hogy ez mennyire helytálló?
Mennyire fogja emelgetni a fagy?
Alternatíva?
Nyilván a körben 80cmx40cm sávalap az eredeti megoldás, de egy 3x6m terasz költsége igy nagyságrendekkel több.
A masik kérdésem az lenne, hogy használt-e valaki már betonyomot, bélyegzőt és milyen tapasztalatai vannak?
egy kis tanácsra lenne szükségem, éppen építkezek és a statikus külföldön van, nem tudom elérni. A probléma az, hogy a derék kőműves mester és brigádja, immáron a sokadik hibát követik el most azzal, hogy a talpgerendából kifelejtették a függőleges tüskéket, ami összefogná a hálós szerelőbetonnal. olyan 60 db. Ezek utólagos lefúrása nem tudom mennyire rengetné meg a gerenda szilárdságát, (C25 mixer beton) hiszen elég komoly súly lesz rajta a födém 21 cmes monolit vasbeton. Van egy műszaki ellenőröm is akit sajnos már kifizettem , és nem is csinál semmit, ő azt mondta, hogy nem szükségesek azok a tüskék mert úgysem fog elcsúszni a vasalt szerelőbeton. Engem ez a válasz nem nyugtatott meg. Volna ötletetek mit lehet most tenni?
Adott egy hétvégi ház, aminek a hátsó részén 10m hosszan 40*40cm-es járdalapból kialakított 30nm-es terasz van, teljesen ütköztetve a falig. Ezt úgy csinálták meg, hogy alábetonoztak, és mosott homokba ágyazták a lapokat. Jogos az aggodalmam, hogy így a homokba leszívódó víz nem tud sehová, csak a falba menni? Van neki alapja és elvileg vízszigetelés is, de mintha a vakolaton látnám nyomát a kapiláris felszívódásnak és félek, hogy lenyomja a vakolatot, illetve az ezeréves kátránypapír sem tudom meddig áll ellen neki.
Egyáltalán szakszerű így lefektetni ezeket a lapokat, vagy szedjem fel inkább a fal mellett?
Na de miért kellene az anyagok közelében lenni egy rajz készítéshez ?
Nem valami tető bontásból származó anyagokról lenne szó ?
A tetőléc eltüzelésre, a szarufák szelvénye nagyjából 6 -8 x 12 cm, a gerendáké (oszlopok és különféle szelemenek ) pedig 10 x 10 néha 15 x 12, az ennél nagyobbak ritkák.
Tehát ahhoz hogy az összedőlésről véleményt lehetsen mondani, kell egy terv.
Segítség! Azt olvastam,h 5,40 m szerkezeti fesztávú távolságnál statikát kérnek, nem elég a egyszerűsített terv? L alakú a ház tervünk és az étkező és az előszoba között 7 m a fesztáv, de a beraknánk egy áthidaló gerendát, akkor már csak 4 m maradna?! Mi a megoldás acél-mestergerenda vagy betongerenda?! Fafödémes tetőt akarunk, fedélszerkezeti tervről olvastam vagy szeglemezes tető a megoldás?! vagy kell csináltatnunk egy statika tervet hozzá? nagyon meg köszöném a segítséget
Ha valakinek szüksége van egy megszűnt Domus-áruház edzettüveg ajtóira és/vagy lapjaira, az írjon privát üzenetet legyenszíves. Az ajtók mérete 197 x 74 cm és 1 cm vastagok. A lapok mérete változó. Felhasználhatók bármilyen építkezéshez (ház, melléképület, üvegház, tusfülke, üzlethelyiség, áruház stb.)
Kifogástalan állapotúak, gyakorlatilag karcmentesek. A fotókon a jobb oldali le van mosva, az mutatja a tényleges állapotot, a többi poros.
Egyben és külön-külön is eladóak. Ár megegyezés szerint. Antik bútort, tárgyakat, festményt esetleg beszámítok, de elsősorban eladni szeretném őket.
Szegeden találhatóak. A szállításban annyit tudok segíteni, hogy tudok javasolni egy nagyon precíz és nagyon olcsó fuvarost, aki olcsón elszállítja őket az ország bármely pontjára kb. 15-30 ezer ft-ért (távolságtól függően).
" Csupán arra vagyok kíváncsi hogy a nem dől e fejemre ha felépítem. "
Ha jól van megszerkesztve, akkor biztos nem.
De mint írtam, ennek eldöntése csak rajz alapján lehetséges,
Rajz : vázlat, skicc, egyszerűsített műszaki rajz, műszaki rajz, metszetekkel, anyag méretekkel és megnevezéssel, némi szöveg és így lesz belőle tervdokumentáció. Gondolatokat csak ez alapján lehet cserélni, közölni. Régen kitalálták.
Az oszlopok téglából készülnének. Természetesen az esztétikát is figyelembe vettem ezért tervezem azt hogy a tetőszerkezetet valamilyen szép színű lazúrral lekenem(ha tetőszerkezet esetében ilyen módon lehetséges kezelni a fát).
Esetemben a szűkös anyagi keretek miatt fontosabb az hogy statikailag megfeleljen mint az esztétika.
Csupán arra vagyok kíváncsi hogy a nem dől e fejemre ha felépítem. Az esztétikát pedig megoldom valahogy:-)
Utólagos belső hőszigeteléssel kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
Vegyes falazatú, kb. 80-100 éves ház teljes külső-belső felújítása során a ház hátsó, terméskőből agyagba/sárba rakott főfalának hőszigetelését helyhiány miatt belülről szeretnénk megoldani. A fal kb. 50 - 150 cm magasságig földben áll, mögötte kb. 40 - 60 cm-re a szomszéd telke illetve támfal van így kívülről sem hely sem lehetőség nincs ezt a falat hőszigetelni.
Az aljzat szigetelése is most fog megtörténni így a rétegrend szabadon kialakítható. Elképzelésünk az, hogy az igen egyenetlen felületű belső falra 150 cm magasságig felhúzzuk a bitumenes vízszigetelést, majd 10 - 15 cm EPS szigetelőt ragasztunk a szerelőbetonra ültetve, az EPS elé pedig 10cm-es Ytong előtétfalat húzunk. Az aljzat hőszigetelést és járóbetont illetve a az álmennyezetet (benne kb. 3cm kőzetgyapot szigeteléssel) ennek az előtétfalnak engednénk neki így csökkentve a falak és padló/mennyezet találkozásánál kialakuló hőhidat. A ház többi - vegyes vályog, tégla, kő - falát kivülről szigetelnénk 15cm EPS-el.
A belülről szigetelendő falon az elmúlt 30 évben vizesedést nem tapasztaltunk, talajvíz nincs (a telek dombon helyezkedik el).
Van valami hátránya annak ha hullámpalát nem hálósan hanem eltolva rakom?
Tehát, hogy ne kelljen a sarkukat levagdalni. Igy se fekszik fel tökéletesen 4-5 mm. van közte, de teszek egy 18centis takarást így talán nem hordja be a szél a csapadékot.
