Az első kandallóm megvásárlása előtt állok. Kiegészítő fűtésnek kellene kb 35nm-es térben. Olvasgattam a témában, de nem jutottam sokkal előrébb. Jelenleg nem szeretnék több százezer forintot költeni egy neves valóban szuper készülékre. Utána olvastam, hogy önvény vagy lemez de nem tudok továbbra sem dönteni. Egyik ezért tűnik jobbnak a másik azért. Jelenleg egy lemez kandallót néztem ki Alföldi magyar mk6.5 névre hallgat.
Esetleg van-e bárkinek tapasztalata ezzel a típussal. Sok mindent nem találtam a neten róla. Szívesen vennék egy egy ajánlatot is milyen típussal lenne érdemes próbálkozni.
Az öntvény tűztér sokkal jobban tűri, ha brutál teljesítménnyel járatják. Ezt úgy kell érteni, hogy mondjuk 120%-os kandalló teljesítmény fölött a lemezkandalló meggörbülhet valahol, az öntvény meg sem moccan 200%-ig (aztán eltörik).
Az olcsóbb építőanyagok is jól bírják a gyűrődést, ha hozzáértő ember választja meg őket és okosan építi a kandallódat.
De ha itt valódi fűtés is cél (nem csak a látvány/hangulat), akkor a kandalló burkolatát én nagy hőtároló képességű (és jó vastag) anyagból építeném és nem pl vicces ytongból. Persze ytonggal nagyon könnyű dolgozni, ezért ytong esetén olcsóbb a mester munkadíja is (vagy nem ;)
Hát, nálunk jó minőségű zárt (=külső levegős) tűztér van, sima ytong fallal körbevéve. Napi szinten használjuk egy éve. Nincsen lehálózva, igazából még vakolva se. Nekünk is mondta a mester, hogy van, aki hálózza a vakolat alatt, de a napi szintű használat mellett nem repedezett be, még pókhálósan sem. Sőt, az ytong miatt alig kézmeleg kívül a fala, csak a felső szellőző nyílás körül forró ott viszont eléggé. Laikusként csak annyi tanácsot tudok adni, hogy nem kell semmi extra kívülről, a betéted legyen jó. :)
Kandalló építéssel kapcsolatban szeretnék kérdezni.
Szeretnénk egy modern teljesen letisztult kandallót (nem víztereset) másodlagos fűtésnek a nappalinkban, két mestert kérdeztünk meg és teljesen más tűztereket és anyagokat javasoltak:
Az egyik esküszik az öntvény tűzterekre, és hagyományos anyagokkal dolgozik a kandalló test építésénél (ytong, gipszkarton),
míg a másik javaslata lemez tűztér, samot betéttel, (un zárt rendszerű tűztér) a kandalló test, csak speciális kandalló építő anyagok, még a glett, a háló, és a festék is olyan speciális ami a nagy hőt bírja, és semmilyen alkáliák sem szabadulnak fel ha felmelegszenek. Az ülőpadkára meg az egyik szerint csak 3cm vtg márvány a másik meg bármilyen burkolatot enged rajta (1 cm vtg polírozott gres padlólap...)
Akinek esetleg van tapasztalata örülnék ha megosztaná.
"ez magyarazza valojaban a globalis felmelegedest!"
A globális levegő minőségért a családi házak fűtése kb 0,0000000000001 ezrelékben felelős. Ha holnaptól mindenki szeméttel kevert gumicsizmával fűtené a házát, akkor ez a helyzet leromlana kb 0,0000000000006 ezrelékre.
A globális felmelegedésért a fatüzelés egyáltalán nem felelős, mivel te csupán ugyanazt a hőmennyiséget szabadítod fel a fából, amit az a fa a növekedése során egyszer régen elnyelt.
"Kell valamilyen párazáró fólia vagy ilyesmi? / vagy felesleges? /"
Oda a hőszigetelés alá a fólia nem felesleges, hanem TILOS.
A rétegrend pontos ismeretében és komoly hőtechnikai számítások után TALÁN lehetne tenni, de egy laikus akkor mehet biztosra, ha nem tesz oda semmi párazáró réteget.
Vegyél minél több olcsó üveggyapotot (azért 25-30 centinél ne legyen vastagabb :) és csak úgy terítsd rá a sárra. A réteg teljesen összefüggő legyen (több rétegben, átfedéssel rakd) és a széle lehetőleg mindenütt lógjon túl a födém széleinél (tehát a födém hőszigetelése körben 10 centivel legyen nagyobb, mint a maga a födém).
Ha a tető csepeg, akkor a felszínét nem árt megvédeni páraÁTERESZTŐ fóliával (nem párazáróval!!!!), ha nem csepeg, akkor maradhat csupaszon a gxapot teteje is.
Tehát 17 fokos hőmérséklet különbség ellen 20 centi hőszigeteléssel védekeznek, legyen mondjuk fokonként 1 centi hőszigetelés.
A kályhából a meleg levegő felfelé száll és amikor már nem tud feljebb menni, ott szétterül, majd felülről lefelé kezdi feltölteni meleggel a helyiséget.
Ahol kályhával/kandallóval fűtenek, ott a mennyezeten olykor 100 foknál is melegebb levegő terül szét.
Ezen mennyezetek felett általában egy centi hőszigetelés sincs, pedig ilyenkor 100 fok felett is van külvilág/mennyezet hőmérséklet különbség!
Na most lehet elgondolkodni, hogy a tavaszra eltűnő rengeteg tűzifának kb hány százaléka ment el a padlás (tehát a külvilág) fűtésére ;)
Sziasztok, egy nagyon láma kérdés: karácsonyfa maradéka eltüzelhető kandallóban? Akár csak a tűleveles ágakból alkalmanként gyújtósnak... Vagy nagyon elmebeteg ötlet? Köszi!
Elek leírta a lényeget, számokkal: a födémen át távozik a elhasznált hőenergiád 30-40%-a, annak 60-90% takarítható meg a szigeteléssel, vagyis (nagyon kb.) a fűtésszámlád 1/4-el (esetleg 1/3-al) csökken. Lehet, hogy kevés, de 2 tél alatt megtérül és 1 nap alatt saját kezűleg megcsinálható.
Ha megfelelően intenzív, nem fojtogatott égést követően masszív parazsad van lángok nélkül, az azt jelenti, hogy a gázos égésednek vége (persze elvárható, hogy száraz tüzelőanyaggal tüzelj, de írod, hogy így van). Ettől még van oxigénigénye a szilárd égésnek, de általában azt biztosítják a jobb esetben tudatosan, vagy elkerülhetetlenül jelen lévő tömítetlenségek. Ráadásul az égés csúcs-hőteljesítményét követően fog a kéményed legjobban húzni, tehát a levegőellátás csökkentése indokolt.Nézd meg, hogy mennyi ideig van parazsad, hátha mégis túl jó a tömítésed. Szükségtelen ugyanis fél napokig fojtogatva őrizgetni, normális tüzelőberendezés nem a parázsban tárolja a hőt, az is éghető anyag (szén), amúgy is lényegesen kisebb az abban lévő energiarész a gázos égéshez képest. Mindenesetre 15 órával később nem kéne, hogy bármilyen égés legyen (folytonégő híveknek jelzem, hogy ez magánvélemény). Tehát égjen el az is szépen, persze kevesebb levegő kell neki (de kell neki), a kémény meg úgyis nagyon húz ilyenkor. Ha pedig még át is nézetted a rendszert...
Hacsak nincs valami erős elszívó a lakásodban, meg rendkívül légzáró nyílászáróid (persze ekkor sem a cserépkályha okozza a bajt, hanem az utóbbiak ;-)). A nyomáskiegyenlítést meg kell oldanod a külvilág és a lakás közt.
Egyébként nézd meg a hamudat, ha világosszürke "súlytalan" finom por, üszkös csonkok nélkül, és a tűztér nem kormos az égést követően, akkor az égésed közel van a tökéleteshez. Ha maradnak üszkös darabok, rossz a tűztér levegőellátása, vagy ki kéne hamuzni már, mert a hamu zárja el és őrzi meg őket. De ha nem üzemeltetsz elszívót, ilyen esetben is a kémény felé veszik az irányt a gázok, tekintve, hogy a rossz égés is termel hőt.
Amúgy meg keresel valakit, akinek van normális füstgázelemzője pl. gázkazán beüzemelők, és össze lehet hasonlítani a CO eredményt az érzékelőével, persze ahhoz CO is kellene, de pl. autó kipufogó tökéletes.
"miután már csak parázs van akkor teljesen be kell zárni az ajtót"
Egy kívülről parázsló fadarab belseje még lehet, hogy nem parázs forróságú, (főleg vizes fánál fordulhat elő jelentős belső hőmérséklet különbség), tehát az a parázs sok esetben csak látszólag teljesen parázs.
Másrészt pedig a legtöbb kályhán elég tömítési hiba van (vagy gyárilag készakarva lezárhatatlanra csinált lyuk), hogy teljesen lezárt állapotban is jusson egy kis levegő a tűztérbe. Néhány kályhát azonban VALÓBAN légmemtesre le lehet zárni, azoknál nem árt egy pici lyukat hagyni/fúrni, hogy az izzó faszén (amit mi parázsnak hívunk) ne gyártson szémnomoxidot.
"Kell oda még valamilyen tömítés, vagy elég ahogyan a kúpos résznél tömít, a többi megteszi a huzat?"
Ha a kúp és a cső is pontosan kör alakú, akkor ott gyakorlatilag tökéletes illesztés jön létre. Ha mégsem, akkor segít a huzat :)
Kipottyanás elleni biztosításnak meg láttam olyat, hogy kifúrta mindkét csövet és áttekert rajtuk egy lemezcsavart (létezik lemezcsavar rozsdamentes acélból is!).
Persze a jelentősebb réseket (a kémény ne szívjon túl sok fals levegőt) tömítheted valamilyen (500-1000 fokos) hőálló tömítő zsinórral vagy trutymóval.
Ezt ki kell tapasztalni, mi az a parázs, amit már el lehet zárni. A cs.kályha egy nagyon bonyolult áramlású szerkezet, ha jól meg van építve. Nálam a szüleim nem is mernek emiatt begyújtani, mert már többször jártak így (évente egyszer elutazunk, akkor vigyáznak a gyerekekre). Én sohasem, mert pontosan tudom, mikor nem szabad még elzárni. A parázson már kósza lángnyelveknek sem szabad mutatkozni és a sima izzásnak is lejjebb kell hagynia, mire elzárható. Ha jól emlékszem a begyújtásra pedig félig nyitott ajtót írtál, az viszont felesleges, amíg ég, egy-két ujjnyira kell nyitva hagyni. Jó taktika pl. a zárat az ajtó nyitott állapotában lehajtani, majd a nyelvet kívülről "ütközőként" nekihajtani az ellendarabjának. Egyébként szvsz ez a Honeywell co mérő irreálisan érzékeny.
Nem is emiatt "aggódtam", hanem a kályha kúpos kivezetése és a füstcső találkozásánál lévő passzítás "tömítettsége" miatt, ugyan ez értendő a fali hüvelynél is.
A kémény méretei megfelelőek, tiszta és elméletileg jó huzata is van, remélem így teszi majd a dolgát és a pici füstcső illesztetlenségek nem okoznak gondot.
Vásároltam a nappaliba egy Wamsler Kamino OF804 8kW-os kályhát.
Időnként fűtésrásegítésre, egy kis nosztalgia fűtésre használnám. Megvettem hozzá a 2 mm lemezből hengerített füstcsövet, könyököket.
A kályhánál a füstkivezetés egy viszonylag rövid és kúpos kialakítássú rész, a könyököt csatlakoztatva, háát nem egy csabil csatlakozás, Kell oda még valamilyen tömítés, vagy elég ahogyan a kúpos résznél tömít, a többi megteszi a huzat?
A csö és a könyökök jó illeszkednek, de az új falihüvely sem igazán tetszik, ott is lehetne kicsit méretpontosabb.
Minden új és 120-as.
Vettem pl. falirózsát is, így szebb gondoltam, takar. Na már most a méregdrága 2 mm könyökre szépen passzosan rá is megy, de a cső szűkített része szerintem lehetne kicsit hosszabb, mert így nem megy valami mélyre a hüvelybe, mert a rózsa nem engedi.
Így pedig kissé az az érzésem mint a kályha füscső csatlakozásánál, lehetne stabilabb.
Mivel nincs tapasztalatom, szeretném kérni a véleményeteket.
