A palack nyakát üvegvágóval levágják (azzal a fajtával, ami úgy működik, hogy körbeforgatják a palackot és a vágó többször átfut ugyanazon a vonalon - nem tudom jobban megmagyarázni :-)) és két ilyen levágott palackot fordítanak egymással szembe.
Jó jó köszönöm a tanácsot,de nekem nincs felhasználható vályogom.Szeggel meg dróttal fogom rögzíteni aztán meg szerintem némi gipszpogácsát adok rá végül zsákos vakolóhabarcsot kenek rá végül némi glett.Tényleg eps hablemezhez való zsákos ragasztóhabarcs nem lenne jobb?Jobban tapad mint a sima habarcs.....
Én egyszerűen régi vályogtéglából készítettem masszát és azzal javítottam, illetve rögzítettem a szerelvénydobozt és a csöveket is. Előtte, ahogyan ez előttem szóló írta, szeggel, dróttal rögzítettem. A dobozok aljába meg óvatosan egy 120 mm hosszúságú reisser csavart eresztettem, mely azokat stabilan megtartotta, majd jöhetett a vályog. Nálam stabilan rögzültek .
Nem fog vizesedni, de a védőcsövek és a szerelvények mechanikai rögzítéséről is gondoskodni kell: legalább hatvanas szög és kötöződrót a legegyszerűbb megoldás. Leginkább a röfiknél szokott kifigyelni az aljzat a dobozból vagy a doboz a falból.
Vályogház elektromos hálózatát szeretném felújitani.A falba süllyeszteném a védőcsöveket,lehet ugyanúgy gipsszel rögzíteni mint a téglafalba?Vagy másképp kell?Olvastam hogy a gipsz nedvszívó és vizesedik a fal tőle
Köszi, megnyugtató, hogy nem volt teljesen hülye ötlet. A meszeléses dolgot olvastam a könyvében is, próbáltam úgy higítani az egyes rétegeket. Jártam már úgy, hogy a vastagság miatt felpikkelyesedett, de itt nagyon vékony volt minden réteg.
Azokon a falakon, amit nem ért az eső, nincs semmilyen leválás. Olyan nem lehet, hogy annyira vékony volt a mészréteg, hogy át tudta áztatni az eső, és ezért vált el?
Az ötlet önmagban jó volt, de a kivitelezés meg sz betűvel kezdődik. A vályogvakolat téglára nem ördögtől való gondolat - a betonon is ott marad (belül). :]
Mészfestéket meg nem éri meg megvenni. Semmilyent. Egy mázsa oltott mész ~ 4000 forint, színezőanyag is vehető hozzá. De azzal le lehet meszelni egy hektár falat legalább... Szerintem nálad túl vastagon/töményen lett felhordva a máz a falra, azért vesz tőle érzékeny búcsút. Először annyira híg anyaggal kell meszelni, hogy szinte csak mutatóban - azaz nem lesz szinte semmi látszata. Második és harmadik soron egy kissé sűrűbbel. Mert a híg mész beszivárog a vályogba és ott is, illetve a felületen is megköt, ezért nem válik le könnyen az alatta levő miskulanciáktól.
Ahogyan Mzm is írta, az a jó, amikor az első réteget szemrevételezve az első gondolat az, hogy inkább hozzá se kezdtem volna... Olvass utána, bal oldalt a keresés mezőbe beírod, hogy meszelés. Lehet, hogy meg fogsz lepődni.
A függőleges repedéshez meg szokj hozzá, azon sokba kerül az, hogy segítsen rajta az ember. Kettő fal, kétféle anyagból, mindig másképpen fog mozogni.
Nálunk kirajzolja a repedés az oszlop vonalát, azért gondoltam, hogy a megszállás miatt van, mozog. Bent is van egy függőleges repedés. Ha újra glettelném, és eltűnne, akkor az nagyon szuper lenne, de félek, hogy a mozgás miatt nem így lesz lenne. De egy próbát megér.
A Tabula festőmeszet használtam, nincs benne műgyanta, oldószer, vegyi anyag, természetes mészfesték a dokumentumai alapján. Sajnos a vakolt a fal nem volt szép és egymás mellett vannak, ezért gondoltam, hogy így hozom össze. De lehet, hogy nem volt jó ötlet.
A vödrös gyári meszfestek, ami adalék mentes, na az nem létezik. Ettől még lehet jó!
Vályoggal a vakolt falra glettelni?!?!?! Ez érdekesen hangzik, értelmét nem látom. Inkább a vályognál kellett volna simogatni hogy legyen olyan szép mint a vakolt rész! Én magamnál így csináltam. Szerintem így szebb!
Nagyon hasonló nálam is pár helyen a fal. Nálam abban a magasságban jelent meg, ahol a legporus vakolat és a.meszhabarcs vakolat találkozik. Én nivelinnel gletteltem és szintén vödrös mész festéket használtam. Mivel a fal nem vizes és ősszel illezve most tavasszal jelent meg elsősorban, arra tudok gondolni, hogy a vakolatok eltérő tágulása és zsugorodása okozhatja. Ahol nagyon feljött, kikapartam legletteltem újra es ott már nem jött elő megint.
Van egy vályogházunk, amit tavaly vályoggal vakoltak, meszeltünk. Van egy tégla hozzáépítés, amin sima cementes vakolat volt. Kb. egy hónapja ezt a cementes vakolatot vályoggal "gletteltem" 1-2 mm vastagságban, hogy hasonló struktúrájú legyen mint a vályog. Lemeszeltem, az első zivatarig szép is volt. Azon a házfalrészen, amit telibe ért az eső, ott levált a mészfesték. A másikon nem. Csatolok egy képet, repedezik és ledobja a festéket, alatta a vályognak látszólag nincs semmi baja.
A vályog saját keverés volt, de a kamrát is ugyanezzel csináltam, ott jó. A vakolatra szerintem nagyon stabilan feltapadt, ha megkopogtatom, akkor hallatszik, hogy nincs levegő a két réteg között. Nem is repedt meg. A mész vödrös, adalékmentes sima mészfesték volt - a ház többi részén is ez van, nem dobta le. 4 rétegben meszeltem, 1:1, 2:1, 3:1, 2:1 mész:víz arányban kevertem a festéket. Elég vékonyka volt így, de egyben le akartam meszelni még az egész házat, és nem akartam, hogy túl vastag legyen.
A másik probléma, hogy van egy régi téglaoszlop a falban, és ez oszlop megszállt. A repedések a glettelés után eltűntek, de a meszelés után a festék felpúposodott a repedések mentén, pedig a vályogrétegben nem látok repedést. Persze az eső ezt is leverte.
Van ötlete valakinek, hogy miért dobja le a festéket? Köszönöm, ha válaszoltok.
Nem túl rég írtam a hőszigetelés topikban, de érdemes választ nem kaptam.
Szóval egy téglafalat akarnék leszigetelni, a lábazatot is az alapbetonnal együtt.
Kérdésem: Ha a lábazati szigetelést a föld felszín alatt kezdem 50-60 rel, hogy kell indítani az első sort, ahhoz is kell indító profil? Másik kérdés: A lábazati szigetelésre rakhatom egyből a homlokzatit?
A ház 52 cm-es főfalakkal rendelkezik, körbe 60-80 cm-ig téglákkal van felrakva, és csak utána jön a vályog. Itt pedig vályog volt egy sorban leengedve. ( ez a ház utcafronti, tornác felőli sarka ) Bónuszként a vályog nedves volt, málott szét, tartó funkciója nem volt. Továbbá a fal teljes keresztmetszetében így van. Jön a kérdés, miért?
Nem hinném, hogy pont ott elfogyott a tégla :D
Teóriánk a következő:
Ez sarok megmozdult valamikor, ekkor a vízszigetelés is megsérült. Gyanus, hogy javítás történt vályogtéglával. ( de jönne a kérdés, miért nem égetettel csinálták ) Erre került egy masszív cementes vakolat, ami a felszivárgó vizet nem engedte ki, ezért ment szét a vályogtégla.
Most gondoltuk teljes keresztmetszetében kipucoljuk. A kátránypapíros vízszigeteléshez nem férünk hozzá már, valamilyen folyékony vízszigeteléssel megtunkolnánk. Aztán kisméretű égetett téglával bejavítani. Bár kötésbe már nem tudjuk hozni. Vályogvakolat menne rá, szóval ha a jövőben szökne még fel víz, az ki tudna párologni.
Azért ne éld bele magadat nagyon, mert eszi a levegőt a pneumatikus bizbasz. Minimum 50 literes tartály, 2,2 kW kell neki, hogy haladj is. De ha ez fölé van méretezve a kompresszor, akkor akár folyamatosan is dolgozhatsz vele...
A horganyzott csirkeháló lesz nyerő, úgy tűnik. Csupán az anyagiak miatt is.
Vakológépet nem akarok kölcsönözni. Kompresszor van, vakolatszóró fejet meg lehet kapni. Egyszeri beruházás, utána akár el is adhatom, ha nem kell. Nem olyan vészes az ára.
A mészfestékes sztori ismerős belső festés okán. Jól leírtad a lényeget, ez valami genetikai mélységű jelenség lehet. :-)
Nem vagyok hozzáértő, csak csinálom - lehetőleg ne kelljen manapság hozzányúlnom címszóval...
1. Nem. De akkor meg rabicháló nem árt ha van - sőt.
2. Lásd 1. pont és az egyel lentebbi hozzászólásom. :)
3. Jó eséllyel igen. Ahogy elnéztem, 'kissé' gyorsabb, mint a kézi vakolás. Sőt acél vakolóprofilok használata is megengedett (igencsak megkönnyítik és meggyorsítják a munkát)... Ha az utóbbi mellett döntesz, akkor először szenvedd fel kézzel a profilokat, s utána béreljél gépet - úgy költséghatékonyabb.
4. Lehet kapni mészfestéket is, pasztell színeket simán el lehet érni a használatukkal - grammos mérleg kell hozzá, mert nem árt először próbafestést végezni, egy vödörnyi szmötyivel*. Vakolat->simítás->meszelés. Hátránya, hogy egyszerre sok meszet és festéket kell bekeverni azért, hogy mindenhol egyforma színű legyen minden.
*Jaj, nagyon szép a színe! A harmadik réteg után meg: Jaj, hát ez borzalmas színű lett! Ennyire már kiismertem a női nem tagjait. :)
Vályogtéglából rakott fal külső vakolata kőporos borzalom, s ki tudja, hány évtizede vakolták be a falat, de most szépen dobja le magáról. Szerencsére nincs penész, dohszag, vizes foltok, salétrom, stb. A "magad uram" mozgalom oltárán áldozva leverném vályogig ezt az oda nem való anyagot. S most jön a talányok sora:
1. Feltétlen kell rá a nád?
2. Pusztán a "szűz" vályogtégla felületre mehet a mészhabarcs?
3. A habarcsot fel lehet szórni géppel? Őszinte leszek: nagyon nem megy a kőműves kanállal történő csapkodás.
4. Tudom, hogy merő gyalázat, de szilikát alapú vakolat szóba jöhet fedővakolat gyanánt? Semmi bajom a meszelt fallal, de nem csak én lakom a házban, és a fehérnép ódzkodik a "kórházfehér"-től.
1^3 méter mosott homok, [egy mázsa oltott mésszel és fuvarral ~15E pénz volt pár napja]
550 kilogramm mész, [nem tudom mennyi mázsája]
max. 50 kilogramm cement, de az sem baj, nincs benne - de akkor még lassabban húz és sérülékenyebb lesz. [~2E forint]
Én ezt átszámoltam vödörre, fúrógép+keverőszár.
A vályogfal lehetőleg pormentes legyen, omló rétegeket eltávolítani, utána vízzel benedvesíteni. Első rétegben híg kefír állagúra kell keverni a szmötyit és fellötykölni a falra (fánglival, bögrével, akármivel). Amikor e meghúzott, akkor mehet rá a kenhető zsír állagú anyag, ugyanezzel a reczipével. Három-négy centinél többet nem szabad feldobálni egyszerre. Rabicháló nem árt, ha van a falon.
Érdekes rettentően érdekes ami íródott a régi parasztházakról.
De.... de az istálókban csak a nagy haszon állatok éltek.
Így a lovak és a szarvasmarhák. Azok közelsége elviselhető. + a kutya és a macska
De tartott a paraszt sertést, baromfit és juhot, kecskét is.
Azokkal azért nem közösködött.
"A parasztemberek legfontosabb értéke a jószága volt. Az állatok folyamatos gondoskodást, felügyeletet igényeltek. este, hajnalban etetni, esetleg kihajtani kellett őket. Az éjszakákon át figyelni kellett, hogy nehogy bajuk történjen (tűz, lopás), ha betegek voltak, mellettük volt a gazda helye. Így egy férfiembernek szinte mindig az állatok mellett kellett lennie. A tényleges lakóház az asszonyok, a gyerekek élettere "
Igen így van, de azért az első, a legfontosabb érték a föld volt !!
A vályogházakról szóló első magyarországi honlap 18 év után új helyre költözik, aminek több oka is van.
2020 április 15-től a http://valyog.uw.hu ULTRAWEB szolgáltatónál található honlap mellett egy már saját tulajdonú domain néven, a http://www.valyog.net WEB címen is láthatóak lesznek a vályogos honlap bejegyzései. Az új tár lényegesen nagyobb kapacitású, ezért több és részletesebb dolog jelenhet meg itt. A fenti időponttól új információkat, oldalakat csak a valyog.net végződésű honlapon helyezek el, és terveim szerint 2021. január 1-től már csak ez utóbbi internetes cím fog élni...
A váltás másik oka, hogy a ma legismertebb és milliók által használt közösségi oldal (a nevét nem írom le) az "uw" kiterjesztésű lapokat nem hajlandó megjelentetni arra hivatkozva, hogy sérti a közösségi elveit. Ugyanakkor rasszista, erkölcstelen vagy éppen gyilkosságra buzdító bejegyzések, hozzászólások tömegével találkozhat, aki oda belép. Ám gyermekeim szerint - akik nagyon értenek hozzá - az, aki nincs fent a ...-on, az nincs is... Úgy gondoltam, szót fogadok nekik.
Az új honlap eddigi formáját, struktúráját megtartja, hagyománytiszteletből s mert úgy érzem, hogy jól áttekinthető, használható.
