A padláson 25 cm gyapot szigetelés van,felette a csöveken van 5 centi kasírozott.A csöveket nem lehetett a szigetelésbe fektetni,mert beton sávok akadályoznák fizikailag,azok is szigetelve vannak.etek felett futnak a csövek,az 5 centi kevésnek mutatkozik,ha nulla fok alá hül kint,akkor jön a kevés kis párakicsapódás.Megpróbálok még 5 centit rátenni,hátha.
"Egy ilyen visszacsapó megoldás mennyire tekinthető légtömörnek?"
Hogy ki mit tekint légtömörnek, az egyénenként változó.
Léteznek lágy (szilikon)gumi peremű szelepek is, azok a merev peremű szelepeknél sokkal jobban záródnak (amíg a gumi meg nem keményedik az évek során).
"Padlástérben lett elhelyezve a légcsatornás beltéri egység."
Ugyanez fizikai szempontból megfogalmazva:
A lakást körülvevő vastag hőszigetelő burkon BELÜL minden közel szobahőmérsékletű, ezért a hőszigetelő burkon belül szabad elhelyezni a hidegre érzékeny dolgokat. A padláson lefektetett vastag hőszigetelés alatt már a hőszigetelő burkon BELÜL vagyunk.
Ha a hőszigetelő burok nem vastag (csak pl 5 centis), az nem hőszigetelés, hanem vicc.
Pont a szigeteléssel van mindig probléma, sajnos. Az alapelv volt mindig elrontva.
Padlástérben lett elhelyezve a légcsatornás beltéri egység.
Erre jöttek a szigetelt flexibilis csövek.
A probléma oka, hogy a beltéri és a csövek visszahűltek, és a falon kicsapódó pára folyt ki az anemosztátokon.
Másik esetben hiába volt a födémen 30 centi gyapot alatt az egész rendszer, ugyanúgy visszahűlt. A födém padlás felőli oldala visszahűlt a kinti hőmérsékletre, mert belülről a gipszkarton között volt gyapot. Ergo semmi meleg nem ment fel, amikor nem fűtött, simán áthűlt.
Többszöri eset.
Eredmény ugyanaz.
Valaki magának elszórakozhat azzal, hogy vízgyűjtőt csinál, elvezeti, stb.
A padláson 35cm átlagban , gyapot . A csövek elég hosszan abban mennek ( 21 méter a rendszer hossza a hőcserélőnek ) , a csövön 10cm vastag gyapot van párazáró felső réteggel . A rendszer gyűjtő és osztó ága csak a 35 cm-es gyapot alatt van . Mint írtam , meleg oldal felé lejtenek a csövek . A külső cső nálam a friss levegőnek van és a belső az elhasználtnak . Nálam is csak időszakos a szellőztetés . A pincében lévő gyűjtőben nagyon ritkán van kondenzvíz összegyűlve , pedig havonta egyszer minimum lemegyek a pincébe valami végett , olyankor belefújok a csőbe , hogy nincs-e eldugulva . Idáig még nem volt . Amit észrevettem az az , hogy hideg időben ha nem is működik a szellőztető , akkor is látni ahogyan a csőből a pára kijut a levegőre ( mint amikor az ember hidegben kifújja a levegőt ) . Mondanám , természetes szellőztetés energiafelhasználás nélkül .:-) Viszont volt olyan is , hogy este nagyobb hidegben , ha működik , akkor a reflektor fényében apró jégszemcsék csillognak .
Neked a fűtetlen padláson mennyi és milyen szigetelés van? Mivel én is úgy akarom csinálni. Illetve megnőhet a párakicsapódás veszélye ha nem 0-24 h-ban van használva? gondolok itt arra hogy ha üres a ház akkor nem kivánom használni csak ha otthon vagyunk.
Ha odafigyelve olvasnád a beírásaimat , akkor nem írnál baromságokat !
A rendszerem leírásában szerepel : " a csövek a meleg oldal felé lejtenek. A cső alján van kialakítva egy gyűjtő , amiből a kondenzvíz egy csövön keresztül lefolyik a gyűjtőedénybe , ami a pincében található , mivel a visszabontott régi kéményt használtam ki erre a célra . "
Megjegyzem : lehet a fizikát jobban értem mint Te ! :-)
Sokat ejtegetsz ezekről a peres ügyekről, egyszer tolhatnál részleteket is, már ha tudsz. Mármint arról, hogy mi volt elbaszarintva. A csövek, dobozok hőszigetelése nem ördögtől való dolog, nem is kerül felfoghatatlan összegekbe. Ha felmerül a probléma, akkor miért nem jut el fejben egy értelmes ember odáig, hogy valahol szigeteletlen a rendszer, nosza, tegyünk ellene?
Ez a két utolsó befúvó karima 2-3 fokkal hidegebb,mint az első kettő.padlastérbe jönnek,ott hideg van,5 cm kasírozott gyapot van rajtuk,arra gondoltam rá kéne még egyszer ennyit tenni.
Ha padlástérben vannak a csövek , akkor lehet , hogy a hőszigetelés nem elégséges a csöveken . Megtudod mérni a befújási pontokon a hőmérsékletet , esetleg még páratartalmat is ? Lehet , hogy harmatpont alá csökken a csőben a levegő hőmérséklete .
Arról kinek mi a véleménye,hogy a szellőző rendszer géptől való 2 utolsó légbefújási pontnál a légbeeresztő szelep karimáján kicsapódik a pára.A légbeeresztő fehérre festett fém,a szellőztető gép Lossnay rvx 25.
Nyílt égésterű készülékek levegő utánpótlását légbeejtővel kell megoldani, ezért abban a helyiségben (lakásban?) a gazdinak nincs lehetősége választani a túlnyomás és a vákuum között.
"Mi a jobb,beltéri negatív,vagy pozitív nyomást csinálni?"
A lakás légtere és a külvilág között számtalan rejtett légáteresztő rés/lyuk lehet. Ezt ellenőrzik pl a "blower door" teszttel. Ha a lakásban pici túlnyomás van, akkor ezeken lyukakon kifelé áramlik a levegő, eközben lehűl és levegőben lévő vízpára folyékony vízzé csapódhat ki. Tehát as túlnyomás vizesítheti az épület egyes pontjait.
Ha a lakásban negatív nyomás (vákuum) van, akkor ezeken a rejtett lyukakon befelé áramlik a kinti levegő, vele bejön a külvilágból némi por, zaj, stb.
A hőcserélő csak abból a levegőből tud hőt cserélni, ami őrajta meg keresztül a máshol kimenő és bejövő levegőre a hőcserélő nem lehet hatással, ezért én megpróbálnék semleges nyomást csinálni. Amikor odakinn erősen fúj a szél, olyankor ez az nyomás-egyensúly úgyis felborul valamennyire, átlagos háznál jobban, jól tömített háznál semennyire :)
"Én még nem láttam sok embert aki őrülten keresne CO2 mérőt"
Az emberek nincsenek tájékoztatna az őket folyamatosan körülvevő veszélyekről. Kérdés, hogy ez a nagy tudatlanság kiknek a felelőssége (érdeke?).
Ha az emberek tudnák, hogy a magas széndioxid szint miatt is lehet fáradt, tunya, álmos, fejfájós a család minden télen (és pl ezért is lehet hülye a gyerek az iskolában :), akkor hirtelen mindenki kíváncsi lenne a széndioxid szintre a lakásában.
