Közben észre vettem hogy két db szpot lámpa is ki volt csúszva a helyéről, vissza nyomtam őket, viszont semmi víz nem volt a környéken, ott száraz a gyapot
Sziasztok voltam fent a padláson és észre vettem hogy az északi oldal párásodik a pára áteresztő fólián apró páracseppek vannak 😐tavasszal, nyáron, ősszel még nem volt semmi.
Ez a tetőtér feletti padlás, alatta fürdő van a tetőtér fele egy nagy fürdő. Álmennyezet gipszkarton felette tükör fólia, azon 40 cm gyapot. Fürdőbe teregetünk télen.
Arra gondoltam hogy lehetséges hogy felszökik a pára a fürdőből a lenyitható padlás feljárón keresztül, hisz nem lehet hermetikusan zárni és így felszökik a pára?
A tető bramak beton cserép léc, ellenéc, pára áteresztő fólia, szellőző cserepek is vannak bőven. Kemény van középpen, de nem látok beázást a badogozásnál, beázás 100 %-ra kizárva. Még annyi hogy a padláson van egy kis kibúvó ablak, ott az üveg belső fele párás és a cirkó keményen is a padláson keresztül megy ki.
Mi lehet a megoldás?
Tettem fel tablettás párátlanítót, a fürdőbe meg veszünk profi párátlanító készüléket, ez egy pillanatnyi megoldás, de nyilván ezzel kell valamit kezdeni :/
Nekem 2 kéményem van. Az egyiket sosem használtuk, így elbontottam. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy kell hozzá engedély. Minden évben jönnek a kéményseprők, egyszer sem szóltak érte, nem is fizetek utána.
Sajnos a kéményt pár héten belül bontani kellene, kazán meg csak tavasszal kerül be. Van egyébként új gáz terv szóval nem kellene, hogy gond legyen a fali kivezetéssel.
Várd meg előbb a kondis kazán telepítésének a megvalósulását, mert lehet hogy a
" falkivezetéssel." nem fog menni.
A levegő bevezetés még csak elmegy, de a kivezetésnél keresztbe tesznek és akkor jól jön az a meglévő kémény mint segéd
szerkezet.
Ha mégis megy falkivezetés nyert ügyed van, bonthatod a kéményed. Általában a kéményesek ragaszkodtak korábban minden kéményhez... bevételi forrásuk volt a sok sok nem használt kéményből is.
Ok, ezt így értem, hogy a "rejtett" gerenda belesimul a födémbe, de egy 15 cm vastag kis fesztávú födém esetén abban a 15cm-ben nem igazán lehet szerintem gerendát értelmezni, de javítsatok ki, ha tévedek, úgyhogy muszáj kicsit kilógnia a síkból - jelen esetben lefelé. Bár az is igaz, hogy innentől számítva az már egy alulbordás födém..
"Rejtett gerenda kifejezést nem erre szokták alkalmazni, amikor a födémbe beleraknak egy bevasaltabb megvastagított részt?"
Rejtett gerendát nem lehet látni. Attól rejtett. Egyébként rejtett gerenda az amikor egy lemez egy vagy több sávját jobban megvasalják -kengyelezik is - mint a többi részét. Vastagsága megegyezik a födém vastagságával. Ami vastagabb és kiáll a födémből az a borda. Ha lefelé akkor alul, ha fölfelé akkor fölülbordás a födém. A fölülbordás jóval ritkább mint az alulbordás, mert így a lemez nem növeli a borda (gerenda) teherbírását hajlításra csak a támasz fölött többtámaszú lemeznél.
A :rajta: nem stimmel az hozzászólásomban. Ha nem egy nehéz gépet tart a födém, teljesen értelmetlen. Ha meg nehéz gépet tart, akkor 15cm vastag födém nem elég.
"Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna"
"Gondolom élére rakva a tégla."
Nem ! Nem élére van rakva, hanem egysoros fal, tehát a valamikori u.n. nagyméretű téglából épült 14 cm vastag fal.
Az élére rakott téglafalat kant sornak nevezik, az úgy 6 cm, vakolva több. A régi mesterek néha erre is ráfanyarodtak. Nálam egy 3,2 m magas 3 m hosszú fal állt 50 évig amíg le nem bontottam Fürdőszoba és kamra választó fala volt.
Csak a rakás alatt volt kritikus. Aztán az egyik fivér szintén kant kialakítással épített un. teniszező falat. 3 m hosszú 2.3 m magas.
Két vb. oszlop közé.
Akkor egy ennél lényegesen kisebb méretű fold alatti akna miért ne lehetne ilyen vastagságú falból ? Ez egy doboz elvén működik.
Egy akna építésnél keverik az ajánlást és az előírást.
A kettő nem ugyan az.
Ha ezt egy közszolgáltató teszi, az visszaél a monopol helyzetével és ezzel kárt okoz !
A műszaki és kereskedelmi életet kb. 10 ezer szabvány szabályozza.
Ezek alkalmazása hasznos, de kötelezően csak az élet és vagyonbiztonsággal összefüggő esetekben kell alkalmazni.
Hogy mik ezek azt viszont mindig törvény írja elő.
Pl. a szabad kereskedelmi forgalomba csak szabványosított termékek kerülhetnek.
De egyénileg bármely fogyasztó megállapodhat egy gyártóval a szabványtól eltérő árú gyártásáról. Ha az a vagyon és életvédelmi szabályokkal nem ellentétes.
Az építőipar szereplői legtöbbször nincsenek tisztában ezzel a ténnyel.
És ebből ered a túlméretezés gyakorlata, ami főleg a beton alkalmazásánál dominál.
Gondolják ha valami túl van méretezve, abból baj nem lehet.
"Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába"
Nem akarom beszámítani, mivel a gerendák gyakorlatilag csak azért kellenek, hogy a födémet tartsák.
Ezen túl kösz az infókat, úgyhogy a végeredmény az a számomra kedvező verzió, hogy a 30cm keresztmetszet úgy is működik, ha "mellette" van a födém és nem pedig "rajta".
Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába akkor is lehet a gerenda és a lemez fölső síkja egy szinten, de a lemez vasait a gerendába a korábban írt módon be kell kötni. Ekkor - ha fölül nincs bekötve csak alul - a lemez és a gerenda találkozásánál repedések várhatóak.
A gerenda melletti lemezsávot ( a lemezvastagság hatszorosáig) be szabad számítani a gerenda szélességébe HA a vasalás alakja és mennyisége megfelelő. Ilyen lemezvastagság mellett a nyomott rész magassága kisebb lesz mint a lemezvastagság, tehát a gerenda saját szélességéhez hozzá szabad adni a hatszoros lemezvastagságot (vagy kevesebbet). AZONBAN ha ezt a sávot beszámítom akkor a gerenda fő és kengyelvasai mennyiségre és alakra ennek meg kell, hogy feleljenek.
"b 30 cm gerenda kellene és 15 cm lenne a födém, akkor összehozhatom-e a gerenda és a födém felső síkját egy síkba,"
Igen, ez a jobb megoldás, de a vashajlításnak (kengyel) ennek megfelelőnek kell lennie, a födém vasait pedig be kell kötni a gerendába. A vasak lehorgonyzási hossza 40-50 D beton és acélminőségtől függően. A húzott vasat mindig a gerenda, oszlop ellenkező oldaláig kell vinni és ha nem elég a hossza akkor ott kell meghajtani, hogy kijöjjön a 40-50D. A lehorgonyzási hosszt számolni kell, de ez a hossz nagyjából jó.
Köszi a válaszokat, az "egyben kiöntés" nem kérdéses innentől kezdve, eldőlt.
De a másik kérdésem az lett volna, hogy ha elméletileg kb 30 cm gerenda kellene és 15 cm lenne a födém, akkor összehozhatom-e a gerenda és a födém felső síkját egy síkba, így nem a "gerendára", hanem kvázi mellé menne a födém. Tehát így a gerenda alsó síkja csak 15cm-el lenne lentebb a födém alsó síkjánál. Rejtett gerenda kifejezést nem erre szokták alkalmazni, amikor a födémbe beleraknak egy bevasaltabb megvastagított részt? Ja és a fesztávok továbbra is 3-3,5 méteresek csak..
"Amúgy födém betonom csak 9 cm lesz.. megvasalva és amíg a világ világ állni fog. "
Föltéve, hogy nem kap nagyobb terhelést.
"Úgy nevezik ezt ,hogy a hatalommal való visszaélés , a hatáskör túlterjesztése, végső soron a lakosságnak felesleges kiadások generálása.. röviden károkozás."
Ezt inkább nem minősítem.
"Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna"
Gondolom élére rakva a tégla.
"
Valamikor gyártottam un. járólapokat betonból, 5 cm vastagok és autók járkálnak rajtuk, semmi bajuk... mert jó a beton. "
A szolgáltató 15 cm v. lemezt írt elő az általa egyébként nagyon gyenge sémáján.
Oldalfal 10 cm vasalt beton, fenék 10 cm és a födém -re 15 cm vasalt betont.
A fesztáv amúgy csak 80 cm.
Az természetes hogy a tájékozatlanoknak ajánlást ad, de az nem, hogy a valós vagy vélt hatalmával visszaélve mindenféle előírásokat kényszerít az ügyfeleire.
Úgy nevezik ezt ,hogy a hatalommal való visszaélés , a hatáskör túlterjesztése, végső soron a lakosságnak felesleges kiadások generálása.. röviden károkozás.
A helyzetkép.
Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna. A téglákból rakott fal teteje betonnal fedve. Maga az akna egy 4 mm -es 1 x 1 m -es acéllemezzel fedve. Tény hogy nem könnyű... pontosan 31.6 kg. 57 éve van ez még mindig rendelkezésre tudtuk bocsátani az aknát / 4 évente mérőcsere és évente leolvasás /Az ajánlásban max 25 kg az előírás, de ezt elvágva teljesíthető a kívánalom.
Tehát röviden .... károkozás hatáskör túllépés miatt.
Amúgy födém betonom csak 9 cm lesz.. megvasalva és amíg a világ világ állni fog.
Valamikor gyártottam un. járólapokat betonból, 5 cm vastagok és autók járkálnak rajtuk, semmi bajuk... mert jó a beton.
Az egész szerkezetet lehet egyben betonozni. De - ahogy sr1 is írta - a vasalást készre kell csinálni. A gerenda teherbírása sokkal nagyobb ha a födémmel egybe van öntve. Ehhez csak az szükséges, hogy össze legyenek vasalva. Ha a gerenda kengyelezésének a fölső szárai megfelelő hosszban be vannak nyújtva a lemezbe (min. 6v, de inkább L/4) hosszban akkora lemezből is egy sáv a gerenda közelében gerendának számít, ha pedig L/4 hosszban benyúlik FÖLÜL!!!!! a lemezbe a kengyel akkor a lemez teherbírása is nagy mértékben megnő ÉS kevésbé fog repedni. Megfelelő ellenőrzés esetén vékonyabb is lehet (nem biztos).
Az kiszaluzsás - vasalás-öntés lépései: megcsinálod a falat és a pillért egy magasságba. Pillér vasalását a födém tetejéig készited el, vissza kell hajtani a négy pillér vasat- tehát födém tetejétől 45 cm lejebb kell elkésziteni a falzat és a pillér betonját is.
Utánanna kizsaluzod a födémet a koszorukat a falakra és a két gerendát. Beszereled a koszorú és a gerenda vasalását és megcsinálod a födém alsó és felső vasalalását is, amit bekötsz a koszorú és a gerendák vasalásába. Mind a négy sarokba be kell szerelni L vasakat- négy darabot, így sarokmerev lesz a szerkezet. Aztán kiöntöd.
Ha a gerenda 45 cm magass, akkor hat szál vas kell legyen benne és a koszoruba is.
A zsaluzsást azzal kezded, hogy megcsinálod és kitámasztod a fenekét a gerendáknak, aztán a belső oldalait a koszorunak és a gerendáknak (17 cm-vel lejjebb kell legyen a zsalu felső éle a födém szinítjétől, utánna a födém zsaluzását, beszereled a vasalást és kivülről lezárodod a gerendákat és a koszorukat. 45cm magass gerendának és koszorunak min. 60 magass külső oldalt kell késziteni és a külső zsalut be kell kötni a vasalásba is.
Adott egy L-alakú falrész és egy pillér, ahol a pillérre és a fal két végére két vasbeton gerenda kerülne, majd az egészre egy vasbeton födém. A fesztávok nem jelentősek 3x4méteres az egész történet.
Itt egy mórickarajz, ahol kék a pillér, zöld a két VB gerenda, a sraffozott a 30-as fal.
A gerendák 30cm keresztmetszetűek lennének a VB födém 15cm.
A kérdés az lenne, hogy megoldható-e, hogy egyben menne az egész story kizsaluzása, kibetonozása, tehát csak a pillér és a falak adottak, utána a gerendák 30cm-e és a födém 15 cm betonja is egyben készülne, mégpedig úgy, hogy a gerendák felső síkja és a födém felső síkja egybe esne, tehát 15 cm-vel lenne lejjebb a gerenda alja, mint a födém alja. (Nem pedig 30 cm gerenda és még arra 15 cm födém, ami már együtt 45cm)
Jó, gondolom, hogy többet tart a gerenda, ha önmagában megvan 30 cm és majd rákerül még 15 cm, de egyrészt hely szempontjából is jó lenne 30cm-ből kijönni, másrészről egy lépésben kibetonozható lenne.
Igazából, ha jobban belegondolok igy ez már két kérdéses dolog, ahol az első az, hogy a 30cm gerendakeresztmetszet működhet-e úgy, hogy "mellette" van a födém, nem pedig "rajta", a másik kérdéses rész meg a gerenda és a födém egyszerre kibetonozása. (Ha a gerenda kötési idő után lehetne csak rápakolni a födémet az jelentős plusz idő.)
