Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Nem értem, hogy a kínaiak miért nem lépték meg már sok-sok évvel ezelőtt a kapacitásbővítést. A kínaiaknak egyáltalán nincs olyan nagy olajtartalékuk, mint az USA-nak, és miközben fejlesztették a gazdaságot ezerrel, exportoffenzívát folytattak, és aggódtak az olaj- és energiaellátásuk biztonsága miatt, aközben eszükbe se jutott, hogy a felhalmozott valutatartalékokat hasznosíthatnák nyersanyag-készletezésre is?
A nyersanyag-készletezést szerintem a legbutább importőrök is folytatták, már a németek is a harmincas években, nem teljesen értem, hogy miért vártak a kínaiak ezzel mostanáig.
“Crude stockpile facilities at most countries have been fully filled in the first half,” Zhang Guobaco, director of the National Energy Administration, said in Beijing today. “It will be difficult for those countries to greatly increase crude reserves in the second half as they did in the first.”
“The crude price increases earlier this year could have been partially triggered by increased stockpiling by countries including China,” Yin Xiaodong, an oil analyst at Beijing-based Citic Securities Co., said by phone today."
Az emelkedő olajár részben a megnövekedett készletezésnek köszönhető, azonban a tárolókapacitások nagyrészt beteltek.
Kérdés, hogy mi lesz így az év eleje óta duplájára ugrott nyersolaj árával? Valóban beindult bizonyos fokú konjunktúra, vagy csak a gyengélkedő dollárnak és a nagyban bevásárló Kínának, stb., köszönhető az emelkedő ár? Netán az év második felében, ha a mutatók nem javulnak és látva az árak emelkedését, elmarad a további, beígért OPEC és feltételezhető orosz termelés vágás, beszakadhat újfent a nemrég látott $30-35 körüli árszintre?
"Saudi Arabian Oil Minister Ali al-Naimi said last week that the Organization of Petroleum Exporting Countries opted not to alter its output targets because “prices are good, the market is in good shape.”
Hopp, már meg is lépték. Ezért jobb előbb olvasni és utána teóriákat gyártani. :)
Viszont: Kínát egyáltalán nem látom gyengélkedni...Bomlat? Salvor? Valaki győzzön meg, mert jelenleg azt látom, hogy Peking lépéseire reagál folyamatosan az olajpiac, ami elég érdekes, újszerű adalék.
A dolog lenyege, hogy az energiaar minden termekbe,... atgyürüzik. Gazdagabb orszagok csak morognak, hogy vasarloeröveszteseg, plusszkiadas (ennek ellenere ott is erodalja a gazdasagot), ... a szegenyebbeknel viszont esetleg eler egy kritikus pontot, ahol megroppan(hat) a gazdasag, összeomlanak a strukturak.
Marpedig a föld lakossaganak legalabb 2/3-a olyan körülmenyek között el, hogy nem nagyon tud jelentösebb vasarloerövesztest elviselni.
Ez esetleg lancreakcioszerüen addig fokozodhat, hogy dragabb lesz az elelmiszer, közlekedes, nö a munkanelküliseg, dragabbak lesznek a szolgaltatasok, nö az ado, nyugtalan a tarsadalom, .... Es minden egyes tenyezö korrigalasa az atlagcsalad szegenyedesehez, lecsuszasahoz vezet.
Ahogy pár hónapja említettem, idővel vissza fog ütni Venezuelára az USA-ellenes retorikája, főleg, mert drill-tech és egyéb future kapacitás nagy része az ottani vállalatoké. Most a japánoknál kilincselnek.
Úgy néz ki, újabb csatát nyer az opportunizmus az emberi jogokkal szemben. Az EU újragondolhatná a policy-jét, tekintve, hogy a GCC talált olyan potenciális partnereket is, mint Ausztrália vagy Új-Zéland, akik ugye a 'nyugati' kultúrkörhöz tartoznak, szemben például Kínával, akit már menetrendszerűen megtalálnak manapság az USA és EU számára non-konform 'latorállamok'.
Ukrajna újfent nem tud fizetni a gázért. Nos, ez nyáron azért érdekes, mert most töltik fel a tározóikat az ukránok és az oroszok is, ettől függetlenül, a töredéke a fogyasztás ilyenkor a téliének. Ukrajna kijelenthető véleményem szerint, hogy államcsődbe jutott, kérdés, hogy ezt mikor mlátja be az EU és segít-e az egyik legnagyobb tranzitországon, vagy inkább a jövőbeni 'projektországokat' támogatja, mint Türkmenisztán, Azerbajdzsán vagy Törökország? Mert ha a nyáron enm találnak valami kézzelfogható megoldást az ukrán helyzet stabilizálására, sőt, ha nem küldenek a belpolitikai válsággal sújtott, a polgárháború küszöbén álló Ukrajnának egyértelmű, pozitív üzenetet, két éven belül 100%-ig orosz érdekfszérába kerül, visszafordíthatatlanul. Hacsak nem ez a cél.
Még egy kis Venezuela. Savanyú, nehéz és jelenleg nehezen eladható. Igen, ez az ottani 'crude'. Jó példa az exportvezérelt gazdaság és az átpolitizált nyersanyagszektor hiányosságaira.
Hogyne érzékeltük volna. Azért, mert a politikai bázisképzés az üzemanyagárat nem engedi elszakadni, nem jelenti, hogy a nagy energiaigényű gyártási folyamatok nem drágultak volna drasztikus mértékben. Amiket közvetlenül érzékelünk, tehát az áram, fűtés, stb, ezek mind átpolitizált szolgáltatások, sosem tükrözik a valós piaci árakat. Plusz ne feledd, hogy csak egy nettó féléves periódus volt, ahol komolyan drágult az energiahordozó, tehát ebből lehetetlen hosszútávú következtetéseket levonni, hogy mi történt volna, ha tartja magát pl. 1-2 évig a $100 feletti olajár. Komoly kauzalitási problémákat vet fel az is, hogy nem-e az elszabaduló energiaár egyik következménye a jelenlegi válság, függetlenül a drágulás okaitól (teóriák feszülnek egymásnak)?
Ha egy dimenzióban, egy síkon vizsgálod, akkor igazad van, de miután ez egy többváltozós függvény, stb,., nem lehet így vizsgálni, még ha a szájíznek megfelelő eredményt is ad.
Sajnos nem függetleníthetjük magunkat az energiaárak fluktuációja alól magunkat, főleg, hogy egy szint felett hatványozottan válik érzékelhetővé, mivel eddig de facto ingyen volt.
De hát tavaly volt $14 is a gáz ára, oszt minden ment a régiben. Amúgy az EROEI-je ezeknek a lelőhelyeknek szvsz máris nem olyan rossz, ha figyelembe vesszük, hogy egy relatíve automatizált, de nagy nyersanyag és munkaerő igényű folyamat. (óriási számú kutak fúrása és hálózatba kapcsolása). Ha figyelembe veszed, hogy a válság óta jóval olcsóbbá vált a munkaerő (pl. a gépgyártásból kihullott dolgozók könnyedén átképezhetőek erre a feladatkörre), lényegesen olcsóbbak lettek a nyersanyagok és Kínában döbbenetes termelőkapacitások (nem csak ott, de mint legversenyképesebb alternatíva) hevernek parlagon (aszfaltozzák az országot, jobb híján), akkor máris sokkal barátibb szám jönne ki hányadosként. Főleg, ha ezeket a lépéseket még a felfutás időszakában teszik meg és lekötik a kapacitásokat olcsón jó szerződésekkel, akkor óriásit nyerhetnek rajta hosszútávon.
Azért ne feledjük, hogy az Exxon miattunk tette ki a lábát lényegében először, tehát komoly profitban reménykednek.
1 alatti eroi-ra ki lehet számolni egy árat, de az biztosan magasabb lesz, mint az adott pillanatban a piacon hozzáférhető energia ára
gyakorlatilag ha X cucc eroi-ja alacsonyabb mint Y cuccé, akkor, hacsak egyéb externáliák nem térítik ki (pl információtartalom), akkor X cucc ára magasabb lesz, mint Y cuccé
ha ezt figyelembe veszem, akkor X, 1 alatti eroi mellett olyan árat kell kapjon, ami magasabb mint Y-é a differencia miatt, Y-t pedig csak akkor termelik, ha 1 fölötti az eroi-ja
De ha $12 lesz akkor mar lehet hogy nem fogja megerni, mert $12-nel sokminden mas ara is megvaltozik es ha ujraszamoljak meg nagyobb ertek johet ki. Az a baj hogy 1 nel kisebb EROI-re is a kozgazdaszok siman kiszamolnak egy arat ami mellett mar erdmes termelni:) EROI-t kozvetlenul meg nem lehet szamolni. Szoval nehez ugy. Meglatjuk mi lesz $12-nel.
Semmi biztató. Gáz van dögivel, nagyjából döbbenetes mennyiségű, csak ha egy hagyományos mező az ementáli a nagy lyukakkal rajta, akkor az árok a trappista, a mikro-lyukaival. Very-very tight gas. Na meg a pannon medence fele kéregvastagsága sem teremt 5kmen baráti viszonyokat, több szác C és durva túlnyomás.
Konkrétan geotermikus erőművek telepítésén megy épp a vita.
Bár vicces, hogy technológiai korlátokról beszélnek, de $12 feletti gázárral megéri kitermelni. Tehát: most nincs a schlumbergernek hozzá kütyüje, de ha jó drága lesz a gáz, akkor előkerül a sufniból. :)
Úgy értettem, hogy mit nem értesz abban, amit mondani akarok.
"Azt akartam csupan erzekeltetni, hogy altalaban nem realis egy piacgazdasagban azt követelni, hogy kerüljön valami az 1/10-be, mert akkor rögtön siker lesz."
Én nem követelek semmit. A piacgazdaság működésével tisztában vagyok, az ellen hőbörögni az én szememben olyan, mintha a gravitáció törvényei ellen höbörögne valaki.
Én csupán azt akartam leírni, hogy a napelemek hatásfokának alacsony volta nem gátja az elterjedtségüknek, annak kizárólag az áruk a gátja. A tízszeres áresés példa volt, és nem követelmény a piaccal szemben. Egyébként az elmúlt években több mint tizszereset esett az ára és a folyamat nem állt le, tehát valószínűsíthetően még a mi életünkben eljön a mainál tízszer olcsóbb PV korszaka. Nem a piacgazdaság ellenében, hanem amiatt. Hacsak nem jön olcsó hidegfúzió vagy valami olyasmi, ami miatt az egész fejlesztés leáll.
Kerdes nincs. Azt akartam csupan erzekeltetni, hogy altalaban nem realis egy piacgazdasagban azt követelni, hogy kerüljön valami az 1/10-be, mert akkor rögtön siker lesz. Oda hosszu, altalaban kinkeserves ut vezet.
Viszont ugy latom, hogy a photovoltaik eseteben van ra lehetöseg, hogy egy IC, PC-gyartashoz hasonlo folyamat jatszodjon le.
Egyre nagyobb darabszam, relativ egyre olcsobb termek, megis a gyartoknak hosszutavon elfogadhato profitszint.
Tegnap mar bé akartam rakni, de annyira tropa volt a zindex, hogy nem lehetett kepeket feltölteni.
Az egyik egy nemet szakertö csoport velemenye a vilag vellanygyartasarol 2100-ig (a sarga lenne a napenergia, pv, illetve szolarthermal formajaban).
A masik pedig a nemet (egyelöre realisnak tünö) tervek 2020-ig. Pl. 2020-ban a szelenergia összesen ~25%-ot (offshore, onshore összesen), a napenergia pedig 7%-ot kellene, hogy termeljen.
"Ugyanez vonatkozik persze egy uj autora, vagy egy plazmatv-re is."
Igen. Ez a kereslet, a kínálat és az ár összefüggése. Mi a kérdés?
Én azt állítom, hogy a napelemek elterjedésének gátja az áruk, nem pedig valamely műszaki hiányosságuk, pl az alacsony hatásfokuk. Az alacsony hatásfok akkor lépne be, ha szűkében lennénk napos helynek. Lehet, hogy ilyen is lesz, de ez elképzelhetetlen messzeségben van.
Amennyiben arra gondolsz, hogy az armageddonistak esz nelkül mindent eröltetnenek (aminek közvetlenül nincs gazdasagi ertelme), akkor igazad van.
Ugy gondolom viszont, hogy a tökes tarsadalom profit jellege miatt nem kepes hosszutavu, strategiai gondolkodasra.
Ezert, bizonyos dolgok (jelen esetben alternativ energia) nem terjedne el magatol. Ha strategiailag eldöntjük, hogy, de igenis az alternativokat sikerre akarjuk vinni, akkor a spontan tökes fejlödesbe kicsit bele kell avatkoznunk. Ez folyik jelenleg. Ha bizonyos modszerekre kialakulnak az iparagak, azok megallnak a sajat labukon is, akkor szabadjara lehet öket engedni.
Ha soha nem avatkozunk bele a dolgok alakulasaba, akkor viszont tenyleg elegetnenk az utolso fosszilis tartalekot is (mert adott idöpontban az volt a legcelszerübb lehetöseg), majd tatott szajjal nem ertenenk, hogy miert omlik össze körülöttünk minden.
Nem vagyok benne biztos (mind a mai napig nem), hogy az emberiseg kollektiv intelligenciaja felülmulja egy dagasztöteknöben szaporodo elesztögombak kepessegeit. Bar nagyon szeretnem hinni, hogy igen, ugy latom, hogy inkabb nem.
Mar irtam, hogy Nemetorszagban kialakult egy keretrendszer, amely szerint a PV-inveszticio 7-8 ev alatt megterül. Nem szerelemböl csinaljak, hanem az epitesz elmagyarazza a kedves epittetönek (ugyanugy, mint a szigeteles elönyeit, a jobb ablakok tulajdonsagait, a tetöre szerelt melegvizkeszitöt,...).
Ha a jelenlegi hatásfok mellett, de tizedáron lehetne kapni, akkor minden családi ház tetejét leburkolná vele maga a tulajdonos, (de még a falakat is), csak azért, hogy ingyen légkondicionálhasson, ha süt a nap. Innentől az okos hálózat már csak egy kis lépés, amit maga a villamos művek fog kiépíteni azért, hogy saját fogyasztóinak olcsóbb és magasabb szinvonalú szolgáltatást nyújthasson.
A 30-40% (20 even belül es a jelenlegi hozzaallassal) valoszinüleg nem realis.
1. Valszeg nem lesz akkora crash-program, ami ezt lehetöve tenne.
2. Elvileg nincs akadalya annak, hogy meg legyen valositva (amennyiben a grid-parity kedvezöbb lesz, mint a fossziliseké, akkor beindulhat sok automatizmus).
Az egesz photovoltaikkal az a gond, hogy komoly szemleletbeni valtozast igenyel. Nehany even berül lepest tudna tartani a fosszilisekkel, viszont igen kemeny crash-programra lenne szükseg ahhoz, hogy elfogadhato idön belül jelentös aranyt erjen el.
Mondjuk, 2012-re eleri a szolarstrom a vilagon az összvillamostermeles 0,5%-t. Az kb. 100-150 GWp installalt mennyiseg eseteben allna elö.
Ez mar bizonyitana, hogy valamennyire skalazhato. Ezutan 6 duplazas utan (az 64) a villamos energia jelentös reszet (30-40%-t) lehetne vele kesziteni.
A kerdes, hogy milyen aranyban lehet fejleszteni. Azert 3 eves duplazas szerintem lehetseges lenne (mivel szinte csak sorozatgyartasrol van szo). Akkor 6 duplazas ~20 ev.
A GE sodium-metal halide aksi (az mi?) gyarat epit. A parameterek figyelemremeltoak. Egy ev alatt 10 millio cellat fog gyartani az uzem amik osszesen 900 Mwh energiat tudnak tarolni. Ha jol emelekszek USA-ban 20GWh vizfelpumpalos tarozo van.
A vilag PV gyartasanak kb. a fele Nemetorszagban törtenik. A legyartott mennyiseg 2/3-a Del-Nemetorszagban van felallitva. Ha egy tetön nincs PV, akkor az rosszul all :-))
Törvennyel mar regota ala van bastyazva. Ugy hivjak, hogy EEG (Erneuerbare Energie Gesetz, Megujulo Energiara vonatkozo Törveny). Ebben garantalt atveteli arak vannak törvenyszinten leirva. A szövetsegi kormany evente ~6 milliard €-val tamogatja a szolararam felvasarlasat. Jelenleg 1 kWh-t ~48 eurocentert vesznek KÖTELEZÖEN at.
Mindenki betaplal, mert akkor kapod a magasabb arat. A halozatbol pedig ~20 eurocentert kaphatod vissza.
Ennek a ravasz megoldasnak a lenyege, hogy egy haztartas PV befektetese 7-8 eves megterülessel rendelkezik.
Az USA-ban (bar most kicsit lelassult a valsag miatt) pedig pl. CSP (Concentrated Solar Power) erömüvekkel kivanjak 2010 utan elerni a grid-parity-t.
Pl. Ausra (www.ausra.com) olyan nagynyomasu vizes, Fresnel-lencses koncentratorokat csinal, amelyek energiajat le lehet tarolni, igy 24 oran at tervezhetö teljesitmennyel müködik.
Az én megítélésem szerint a direkt napelemes rendszer ma igazándiból jelentős megtakarítást ott tudna eredményezni, ahol klímákat járatnak. Pont akkor adja le a legnagyobb elektromos teljesítményt, amikor a klímákra is a legnagyobb terhelés hárul.
Ezen túl használati melegvíz előállítására hőtárolós (boiler) rendszerrel, illetőleg hasonlóan hőtárolós fűtés-rásegítővel esetleg használható. De tartok tőle, hogy ilyen területen olyan kicsit lehet a hozzájárulása, ami soha meg nem térülővé teszi.
Jelentős megtakarítást jelenthet viszont irodaházaknál, közintézményeknél, ipari létesítményeknél, amelyeknél az áramfogyasztási és napsütési maximumok átfedhetik egymást.
