Olyan 1kW-ig nem gond a parabola. A nagy antennák leáldozásával bontottan kapni 1,8m átmérőjű parabolát, gyakran csak pár forintért. Igaz ezen nincs foncsor, és a fókusza is inkább 10cm, mint kissebb, de ott is jó párszáz fokot érhetsz el.
Én valahogy a kettő ötvözetét valósítanám meg. Ilyet nem láttam a képeken. Az állványos síktükrös túl brutális, komoly szerkezet kell. A parabolavályús azt kicsit problémásnak érzem a parabola ív miatt, meg az azt iven tartó szerkezet miatt, továbbá a reakciónak nem egy helyen hanem az egész csőhosszon kéne történnie vagy kéne egy höcserélő ami nem az igazi.
Mit szólsz ahhoz ha síktükröket alkalmaznék kb. úgy elhelyezve a földön mint a parabolavályút, de egy központba tüktöznének, ahol a reakció "edény" lenne.
Talán nem brutális szerkezet, egyszerű tartó szerkezet a föld közelében, rajta síktükrök. A mozgató vezérlés ugyan bonyolultabb, de nekem nem gond, mivel elekrtomosan és gépészetileg sok mindent csináltam már. Bármit meg tudok tervezni és építeni ha jó az alapelv.
Amelyik számodra egyszerűbben kivitelezhető, nekem a vályú sokkal szimpibb. Olvasd el a képhez tartozó dumát is, eleget melóztam vele, főleg az "Elhelyezés és mozgatás" részével.
Szerinted a parabolavályú hány fokot tud? Minnél tőbb annál jobb. Annál energiadúsabb reakciót lehet keresni és annál kisebb a szükséges anyagmennyiség.
Ha különféle reakciókat vizsgálgatok akkor azok jöhetnek számításba amik legalább 200-400kj/mol energia igénnyel járnak. Ez molekulától függően 2000-3000kj/kg. De ezekhez a reakciókhoz kell 400-1000fok hőmérséklet. Ha olyanokat keresünk amik alacsonyabb kötési energiájúak, akkor parabola tükrökkel el lehet érni a hőfokot. Tehát magasabb hőfok -parabolával- kissebb reakcióanyag mennyiség. Lényeg az hogy pl. beférjen a pincémbe. A szén energiaértéke 30000-35000kj/kg. Nekem elég 50mázsa szén egy télre, ami befér 3köbméterbe. Tehát 7-8szoros mennyiségű egyéb alacsonyabb kötési energiájú, de még a nap pár száz fokos hőjével reagáltatható egyéb anyag kell.
Lásd 4130. Kattints a nevemre, a Hozzászólásokra, aztán a kívánt topic mellett álló 467-es számra. Csak az utolsó 50 (vagy 30, IE-nél) hozzászólást fogod látni, és nincs manőverezési lehetőség, lapozás, korábbiak kérése. Próbáltam már magasabbra állítani a látható listát, nem sikerült.
Nekem az volt a legfőbb problémám a glaubersóval, hogy igen nehéz elképzelni, hogy egy alacsony hőfokon olvadó, tehát alacsony kötési energiával rendelkező anyag ilyen sok energiát tudjon tárolni, ehhez az egységnyi térfogaban levő fizikai vagy kémiai kötések számának kell rendkívül nagynak lennie, ami feltehetőleg nem igaz a glaubersóra. Összehasonlítva pl a részszulfáttal, ott 4 vízmolekula kötődik egy molekulához, viszont nagyobb energiával mint a glaubrsónál, mert magasabb hőfokon veszti el a kristályvizét, így szvsz nem lehet a glaubersóban tárolt energia nagyságrenddel nagyobb. Ez a nyolcszoros érték (3000 MJ/m3 ) még a jég olvadáshőjének is magyjából nyolcszorosa, pedig úgy tudom, hogy a jég olvadáshője a legnagyobbak között van. Szerintem elvileg nagyon nehéz elképzelni egy olyan anyagot, amelyik alacsony hőmérsékleten tehát kis kötési energiával alakul át, és nagyon sok energiát tárol. Az általam talált Li vegyületek is 7-800 fokos átalakulási hőmérséklet mellett tárolják a 2500-3000 MJ/m3 energiát. Térfogategységenként talán a gyémánt-grafit átalakulásból nyerhetnénk a legtöbb energiát, csak egy picit extrém átalakítási körülmények kellenek hozzá.
Ha kis térfogatban akarunk energiát tárolni, akkor valamilyen nagyobb kötési energiájú kémiai folyamatot kellene találni, ez viszont csak magasabb több száz fokos hőmérsékleten mehet végbe, ezért ezt inkább naptükrökkel lehetne létrehozni mint napkollekttorokkal.
És ha a glaubersónál játszik valami kristályvízvesztés-visszavevés üzemi hőmérséklet függvényében, és az egész az átkristályosodások energiamérlegéről szólna?
Egyébként a látens hő ügyben tényleg vannak zavarok a lapomon, megnéztem az eredeti formájában és sajna már ott is.
Az akkoriban kezembe akadt ismertető egy olyan hőtárolási értéket írt bizonyos meg nem nevezett eutektikum esetében, ami akkor valaminek a nyolcszorosa volt, de azt már nem találom hogy minek, nyilván nem a glaubersó köztudott 389-es látens hőjének. A félrevezetés tehát tetemes, bár nem szándékos.
Viszont ha 1995-ben volt ilyen tulajdonságú anyag, akkor optimista hozzáállással manapság már a félrevezetési érték sem lehetetlen, megtalálásuk/kifejlesztésük pusztán idő és pénz kérdése, és figyelve a tendenciákat egyre kevesebb idő kérdése hogy a nagyon mély fiókok aljáról napfényre kerüljenek.
----
Nekem két héttel ezelőtti teljes mentésem van innen és a peak-ról. Némi molyolás után zippelve kb. 1,3 MB. A peak nagyobb, mert ott képek is vannak. Végszükség esetén ketté lehet szedni. Igény esetén weblapomon lesz. Elvileg ez bezavarhat:
"A Fórumunkban közzétett szövegek, képek és információk nyilvánossághoz közvetítési jogai a fórumos hozzászólás elküldését követően - a Fórum jellegéből adódó strukturált formában - az Index.hu Rt-re szállnak, újraközlésük bármilyen nyomtatott vagy elektronikus formában az Index.hu Rt. engedélyéhez kötött. Ez nem zárja ki a felhasználó saját hozzászólásának az általa történő további szabad felhasználását."
Mondjuk nem akarok törölt nick lenni :-) Rákérdezek.
A Telkes féle glaubersós projektnek, ha jól emléxem az volt a legnagyobb problémája, hogy a kristályvíz kivált az anyagból, ís rohamosan romlott a teljesítménye a rendszernek.
Egyébként elég "primitív" rendszer volt, mert csak téglatest formájú vas tartályok voltak felszerelve ablakok mögé, nappal begyüjtötte a hőt, este leadta. Tehát ezek voltak egyben az abszorberek, a fázisváltó anyag tárolók és a fűtőtestek is.
Aztán még a vas tartályok elkezdtek korrodálni, szépen szétrohadni, és mentek a vastelepre.
Szomorú vég ez egy szép kezdetnek.
Ma már a legtöbb problémája könyökből megoldható.
Találtam magyar cégeket kb. 1 éve, akik forgalmaznak glaubersót, de már nem emléxem sajna a címükre.. Azért megnézem, hátha elmentettem valahova.
Próbáltam, csak az a gond, hogy a 400-valahányból csak az utolsó 50-et hozza, korábbra nem enged vissza. Új versenyzőknek meg időnként csak a számra kellene hivatkozni, ahelyett, hogy újraírom az egész témát.
Én már csináltam teljes topikmentést - ha megnézed a lekérést (a címet) elég könnyen rájöhetsz, hogyan kérheted le az egész topikot egy nagy html fileban. Persze eltart egy jó ideig , amíg lejön. Mondjuk nem azért, mert annyi sok karaternyi hozzászólás van, hanem azért, mert tele van mindenféle csicsával a html kód. Azt is tervezem, hogy csinálok egy "csicsátlaító" kis progit, ami végigszalad a lementett htmlüen, és létrehoz belőle egy kisebb, használhatóbb darabot, amiben az előzmény link is rendesen műxik. Most, hogy felvetetted az igényt erre, ráállok a témára. Csak magam miatt nincs elég motiváció ahhoz képest, hogy mennyi időm lenne rá. :)
