Úgy adják elő a fabrikett és fapellet hatékonyságát, mintha a leggazdaságosabb fűtés lenne. Amíg a fatüzelésnél 20-30% -kal hatákonyabb, addig az ára közel négyszerese a fának.
Elismerem, hogy kevés hamu van belőle, és rendkívül környezetkímélő, de sztem csak ezért akarják a népre erőltetni.
Szeretnék minél olcsóbban betárolni brikettből télire, ezért érdeklődöm itt is, hátha kapok segítő hozzászólást is. Múlt hét elején gyújtottam be próbából, nem azért mert fáztam.
Mi is próbálkoztunk tűzifával is, de nekünk a fabrikett sokkal jobban megéri. Nem beszélve arról, hogy tényleg sokkal tisztább, könnyebb tárolni, 10 kilónként is megvehetem és szinte semmi hamu nem marad utána. Szerintem 3600-ért bőven megéri fa helyett, csak tudni kell vele fűteni.
Azért van ám előnye is! Tiszta, zacskóban van, nem szemetel, akár lakásban is használhatod. A tűzifát nem cipeled a 2.-ra. Egy zacsi brikettet viszont igen. Valamint, és ez fontos, kevesen tudják: A brikett 15% alatti nedv tartalmú, azaz 1 mázsa brikett az 85 kg tiszta, 0%-os víztartalmú tüzelőanyag. 1 mázsa fa: 25%-os az 75 kg tiszta, 0%-os tüzelő, valamint a 75 kg-ból 20 az arra megy el, hogy a vizet elpárologtasd. Lehet, hogy ez így nehezen érthető, de igaz. 15%-os tüzifa nincs , mert azt csak otthon lehet megvárni ( 2 év) hogy a nyers anyag 15%-ig leszáradjon. A tüzifás ilyet nem ad, max hazudja, de a nedvességmérőt egyik sem dugja bele. Nem vagyok brikettgyártó, sem tüzifás, nem fával fűtök, nem brikettel, hanem fűrészporral. Üdv: OAndorka
Ez jo ár,de csak a tobbi fabriket árához viszonyítva. A valoságban azonban nem éri meg ennyit fizetni a fabriketért,ha tuzifát hasítva már 19.OOO Ft-ért vehetsz egy raklapnyit.
Hátha segít valakinek, itt találtam: www.fabrikettalas.hu Még vagy 40-50 raklappal volt a telephelyükön, de a 3.600 csak a nyári ár, ha jól láttam a honlapjukon.
Meg aztán attól függ hol tárolják: valami dohos, rosszul szellőző helyen, vagy pedig száraz, szellős meleg helyen. Elég jó megoldás a műanyag palatető a fatárolóra, kinti 35 foknál van bent kb 45 fok.
Légszáraz állapotba (15% körül) kb 2 év alatt kerül a hasított fa, annál lejjebb már magától nem-igen megy. Egy év alatt kb 18-20%-ig jut el. Azért az már eltüzelhető egész hatékonyan.
Úgy rémlik, csk-ban nem lehet, meg vaskályhában sem. Ha jól tudom, csak kifejezetten pelletkazánban, vagy pelletes kandallóban. Pontosabbat talán a Cs.kályha, kandalló topicban lehet megtudni.
Nem akarok beleszólni, de szerintem ezeket az adatokat ismerni kell ahhoz, hogy érdemi vitát lehessen folytatni fűtőértékekről, stb:
Bármennyire is hihetetlen, a fa fűtőértéke minimális mértékben (4-5%-on belül) függ a fafajtól, függ viszont, a nedvességtartalomtól (1. táblázat). U % (bruttó nedv. tart) Ha (MJ/kg) 10 14,75 20 13,28 30 10,9 40 9,01 50 7.11
és még ezt is:
Biobrikett Megajoule (MJ) 1 kg barnaszén - barnaszén brikett 18 - 24 1 kg biobrikett(szalmából,nádból) 16 - 18 1 kg földgáz 36 1 kg légszáraz tűzifa 14 - 17 1 kg vastag fenyő 12 - 14 1 kg nyers tűzifa (nedves) 8 1 liter fűtőolaj 40 - 43 1 kg propán 46,3 1 kg bután 45,7 1 kg papírbrikett 10 - 12 1 kWh villanyáram 3.6
Ha jól tudom, ezek mérési eredmények adatai. üdv: OAndorka
Sziasztok! Beleszólhatok? Gondolom a brikett minősége sem mindegy.Én ma egy olyan brikettet láttam, ill. elkunyiztam egyet, hogy olyan kemény, mint egy jó kis baseballütő.Simán fejbe suhinthatnál vele valakit és nem a brikett törne el! Ezt csigás préssel csinálják, és a fa vagy más alkotóanyagban lévő természetes lignin megolvad, mivel a csiga 300 fokon van fűtve és ettől lesz olyan sűrű és nem hullik szét, mint a baumaxos pl. Tetszőleges hosszúságra tudják gyártani, belül 1-2 cm lyuk van, ami az égésnél előny. Ja, és állítólag csak kevés levegőre van szükség az égéshez, írta itt valaki, hogy neki drágább vele, mint a gázzal, talán ez lehetett a baj. Kb. 2 kg felel meg 1 m3 gáznak. Lehet jövőre beszerzünk a gáz mellé valami kazánt és csak éjjelre, kb éjféltől fogunk gázzal fűteni, azt is csak kényelemből.
Ez igaz, hogy a kémiai összetétele nem változik a préselésnél, de a sűrűsége igen.
Ha a fa vizes, az energiája nagy részét arra kell fordítania égéskor, hogy a vizet elpárologtassa. -(és így többe is kerül, mert a vizet is kifizeted amikor megveszed)
A brikett ezzel szemben az egész energiáját a fűtésre fordíthatja.
A szalmabálát csak példának írtam, ha tömörítve van tovább izzik, egyértelmű az,
hogy erre a célra kialakítoot kazánban érdemes vele fűteni.
És nem véletlenül írtam, hogy izzani, mert a bálának és a brikettnek merőben más a tüzelés technikája, mint a fáé.
Mint már írtam kevés levegő kell nekik, hogy ne égjenek ha nem izzanak!
Mert így tovább tudja tartani a hőt!
És ezzel a vitát le is zártam a részemről!
Mint már írtam, nem akarlak megtéríteni a tüzelésedben.
Én már tüzeltem mind a kettővel, úgy hogy van viszonyítási alapom.
>Szerinted a fa és brikett fűtőértéke között nincs külömbség, akkor a teóriád szerint, a fa és fa között sincs külömbség, mert fa és kész. -Nem, némileg eltérő a fafajták kémiai összetétele. A préselés viszont nem változtat a kémiai összetételen.
>Minnél tömörebb a rostja a fának annál nagyobb a fűtőértéke. -(lázsd: nem mindegy, hogy akác vagy fűz, stb. -Térfogatra vetítve biztosan, de kg.-ra vetítve már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A nagyobb térfogat miatt százalékosan (kg-ra vetítve) százazon is több víz van a nyárfában, mint a tölgyben, így valamivel kevesebb energia nyerhető belőle, de távolról sem akkora a különbség, mint ha térfogatra hasonlítjuk őket össze.
>Ha a szalmát csak simán dobnám rá a kazánra az ellobbanna hamar -A szalmával az a baj, hogy óriási a felülete, emiatt a bálaégetéskor rengeteg éghető gáz keletkezik, de oxigén hiányában nem jól ég el, legalábbis az egyszerű kazánokban. A brikettálás növeli a belőle kinyerhető energiát, az égés hatásfokának növekedése miatt. De az nem igaz, hogy több hőt ad le, mint ugyanannyi tömegű fa.
A brikett nedvességtartalma 8-10%, a gyártástechnológia miatt. A szabadban tárolt fa 15-20% között van. De biztos, hogy brikettből kevesebb kell, aki nem hiszi, próbálja ki. Nálam kb 20-50%-kal kellett kevesebb, brikett fajtától függően.
Ugye ez vicc? A preselestol tobb anyag per LITER milyen allitast tartalmaz a KILONKENTI futoertekre? Meg ha azt mondanad, hogy kipreselik belole a vizet... [ami szinten nem igaz, de legalabb a kovetkeztetese, hogy szarazabb tuzelo = jobb kilonkenti hoteljesitmeny igaz lenne].
A brikettet préselik nagy nyomáson. Tehát egységnyi térfogatban több anyag lesz benne, mint tömörítés nélkül. Így hiába fa ez is, az is a brikettben több az anyag, ezért egy kg brikett fűtőértéke magasabb.
A 80 kg szerintem erős felülbecslés, ha 38 kg fabrikett fogy. A fabrikett fából készül, miért lenne nagyobb a fűtőértéke, mint a fáé? Az egyetlen különbség, hogy a brikettnek alacsonyabb a víztartalma. Ha nem vizes (minimum egy évig szárított) a fa, akkor ez talán +10-20%-ot jelenthet. Akkor az kb. 45 kg fa/nap, ami 32,4eFt/hó.
