Úgy gondolom, érdemes volna megemlékezni történelmünk eme darabjáról, hiszen egyáltalán nincs úgy "népszerűsítve", mint 1848-49.
Szóval miért is felejtődött el (ha elfelejtődött), milyen is volt ez a nyolc év?
pontosan ezt mondom: Magyarország az oroszoknak nem elérhető közvetlenül. és ha rákócziék győznek, az azt jelenti, hogy az osztrákok katonailag gyengék (és a török is az, mivel előtte az osztrákok megverték őket). tehát ez esetben lenne egy állam, amely védekezni képes a szomszédokkal szemben de támadni nem, ez tehát egy tipikus ütközőállam. Rákócziék győzelme egyébként valszeg azt jelentette volna, hogy a töröktől felszabadított területeken (a temesköz viszont megmarad a töröknek) valszeg nem lett volna német és szerb telepítés, és a kárpátokon túlról jelentősebb román bevándorlás se lett volna.
Csak a pontosság kedvéért a francia orientáció után Rákóczi éppen az oroszok irányában próbált szövetséget kiépíteni... Ekkor még szó sem volt Lengyelország felosztásáról. A törököt, mint tényezőt pedig el lehet felejteni, mert rég megroppantották a gerincét.
Az oroszokhoz másik megjegyzés: Magyarország, mint hódítási célpont teljesen kizárható ebben a korszakban, mivel térben még messze volt tőle és sokkal fontosabb megoldandó problémái voltak ekkor. Max. potenciális szövetségesi viszonyra gondolhattak.
Egyébként Magyarország kiválása esetén a Habsburg monarcihiát, mint európai nagyhatalmat nyugodtan le lehetett volna írni.
Ez jogos, bár megjegyezném, hogy az oroszok kontinentális tényezőként már szerepeltek a hétéves háborúban (1756-63), méghozzá osztrák szövetségesként. Rákóczi egyébként megsejthette, hogy az oroszoknak a jövőben komoly szerepe lesz a közép-európai térségben, csak mikor Nagy Péternél kilincselt támogatásért, még nem volt érett az orosz hatalom a beavatkozásra.
Egyébként egy független Rákóczi-állam azért sem valósulhatott meg, mert az osztrákoknak ekkor Európa egyik legerősebb hadserege állt rendelkezésére, amely többfrontos háborút volt képes megvívni, és a török kiűzése, valamint a spanyol örökösödési háború kapcsán jelentős területekkel gyarapodott. Nem véletlenül vegetált gyakorlatilag a trencséni csata után a szabadságharc. Egy komolyabb osztrák haderő már 1708 körül meghódíthatta volna az egész országot.
de NEM kerülhetett volna sor lengyelország után, mert NEM volt Magyarországgal határos oroszország :-) az oroszok arra sem voltak képesek, hogy a Moldvai fejedelemséget teljesen annektálják, csak a keleti felét tudták. ha ez nem megy, akkor hogy jutnak Magyarország közelébe?
az oroszok ebbe az 1770-es évekig nem nagyon tudtak volna beleszólni, sőt, megkockáztatom, hogy a napoleoni háborúkig se, ugyanis magyarországgal nem volt közvetlen határuk. moldván keresztül csak a török ellenére vehettek volna részt a felosztásban, a lengyel felosztás után meg északról is az osztrákokkal lettünk határosak. a török - osztrák felosztás meg szvsz annyira nem valószínű - minek harcoltak 20 évig, ha utána visszaállt volna a status quo. ha rákócziék győzni tudnak (de nem tudtak és erre esélyük se volt), akkor a magyar állam valszeg ütközőállamként funkcionált volna - szerintem.
Ha kitalálják a liberum veto-t a Rákóczi szabadságharc nyomán felálló nemesi köztársaságban, akkor az orosz, a Habsburg, és az Oszmán Birodalom újra felosztja a térséget, valószínűleg hasonló arányban, mivel a törökök már, az oroszok meg még nem voltak elég erősek a balkáni politizáláshoz.
Úgy emlékszem, hogy Rákóczi kassai újratemetésekor még nem az említett személyek uralták az országot és mégis óriási tömegeket mozgatott meg a rendezvény országszerte, s volt ünneplés ( nagyon helyesen) rendesen. Csak nézd meg a korabeli sajtót.
Egyébként a világ melyik részén felelnek meg a történelmi hűségnek a kosztümös játékfilmek? Vagy szerinted a Robin Hood vagy a Négy testőr megfelel az említett kritériumoknak? s még nem is amerikai filmeket említettem...
Emellett a főtisztek között az egyes rangokért kifejezett 'küzdelem' folyt, többen használtak számukra oda nem adott rangfokozatot. A 40 hsz-ben már ajánlottam Mészáros Kálmán tanulmányát e témában.
Hadtörténelmi Közlemények 114. évf. (2001.) II-III. sz.
Mészáros Kálmán :Tábornoki és törzstiszti kinevezések a Rákóczi-szabadságharcban
Amit viszont bizonyára nem ismertek annyira, hogy az OSZK oldalain elérhető az ún. Szederkényi féle Heves vármegye története, amelynek IV. kötet 2. része 10 fejezeten át (10.-19.) foglalkozik a vármegyei élet topik témája szerinti időszakával.
Nagyon érdekes, nem értékelő, hanem egy adott szempont alapján bemutató jellegű, sokszor lajstromokkal alátámasztva, igazán hasznos helytörténeti forrás, kifejezetten Heves vármegye (ez akkor tkp. Heves és Külső-Szolnok egyesített vármegye) nemesi közéletének fejleményeivel, közigazgatásának, adóigazgatási kérdéseit is tárgyalva. A kor megértéséhez, a nemesi vármegye életének megismeréséhez közelebb visz. S hasonlóak a többi vármegyék. (Ráadásul ez tkp. 2 vármegye, ahol az egri püspök a mindenkori főispán, így egyházi közigazgatás kérdései is néhol előjönnek)
Részlet belőle: Kuruc csapatok bekvartélyozása, s annak kapcsán történt 'összekülönbözés' (minősítse ki-ki álláspontja szerint) Gyöngyös városába 1706-1707 táján. Ezek hétköznaposak lehettek) - 15. fejezet V.pont:
"Ezen időben, a fejedelem egyik vitéz ezredese Csajághy János ellen elkövetett erőszakoskodás miatt emelt panasz folytán tartott vizsgálat foglalkoztatta főleg Gyöngyös városa érdekeltségét. A vád lényege kitünik 1708. május havában tartott vizsgálat kezdő pontjaiból, melyek szerint 1706-1707. évben Csajághi gyalog ezredével Gyöngyösre jövén szállásra, a város nemes személyü biróját, több öreg tanácsossal rut szavakkal illette és arestomba a hajduk közé vitette; hogy a vármegyének rendes szolgabiróját is Csima János urat, maga házából Csajághy némely tiszte, hajdukkal kivonszolván, oldalát megtörték és arestomba vitték; hogy más nemes személyeket is arestomba vitetett az ezredes; és fa-lóra ültetett; és hogy Baranyai István kanonok urat és jószágpraefectust rút szidalmakkal illette; hogy efféle excessusokkal terhelt szállását Gyöngyösön ugy hagyta el, hogy sok mesterembert fizetetlen hagyott stb.
A vármegyének vádja Csajághival közöltetvén, ez akként adta elő, hogy Gyöngyösre bemenvén, nem akartak szállást adni, az utczán a sárban kellett vesztegelni; azért két-három tanácsost a táborba vitetett, hogy érezzék ők is a szállás nélküli nyomoruságot, de mindjárt elbocsátotta. A szolgabirót Berthoty István vitette aristomba, mert rútul szidalmazta őket. Fa-lóra ő senkit nem ültetett, ha történt, hire nélkül történt, fa-lóra vitézlő rend ültettetik, tolvajlásért vagy ilyen féleért. Az egri káptalan praefectusa, midőn ő a vármegyében széjjel lézengő hajdui összeszedését sürgette, ez lármásan üzent reá, hogy micsoda obester, csak a szegénységet nyomorgatja, kapitánynak se való. Ezen sértést, inkább meghal, de még sem türhette el, le akarta tenni rangját az épen ott levő Berthoty brigadéros kezébe, mig elégtételt nem kap. Erre tisztjeim nagyon felindultak a praefectus ellen, kinek hogy baja ne essék, őriztetni kellett. A praefectus maga elismerte hibáját, mert bocsánatot kért, ekként amicabiliter végzett vele. Ezeket a rút dolgokat mind a gyöngyösi plebános költötte reá, mert borait a táborba küldték el, azért haragszik. A mesteremberek csak 12 zászló varrásáért 144 frtot követeltek. Én limitatio szerint fizetvén ki, azért mondják, hogy ingyen munkát tettek."
az is elgondolkodtato hogy a kuruc romantikat a rakosi, majd a kadar korszakban erositettek fel csak igazan
rakosi korszakban a kurucok a nemet megszallas ellen harcolo nepi partizan alakulatoknak lettek bemutatva, mindez persze igy utolag vegtelenul komikus, de a tanulatlan, egyszeru emberek szamara nagyon is jol emesztheto volt es nem utolsosorban remek propaganda a kommunistak szamara
kadar korszakban mindezt a nagy nezettsegu televizios sorozatokra vittek at, az idealizalt, trivializalt es persze alaposan eltorzitott nemzeti hoskorszakok bemutatasa egy sor nagy formatumu film es telezios alkotast generalt abban a korszakban, ezek kozott voltak egeszen jok is is, persze a tenkes kapitanya azert megiscsak egy blodli volt, zenthe ferenc remek szineszi teljesitmenye ellenere is
a valosaggal valo szembenezest persze kifelejtettek
mottó : "Te vagy-é a Lúdas Matyi, vagy ha nem, hát mered-é tagadni?"
Hékás ! :)
A 148 hsz ál-wiki címszava keltette zavart tisztázni kéne. Tegyél ide linket, ha tényleg van, mert többen nem találtuk! Ha pedig humorkodtál -amit önmagában még díjazni is tudunk-, azt 'ösmérd be'!
Én azt is olvastam, hogy Rákóczi seregében mindenki lovaskatona akart lenni, mivel úgy gyorsabban és többet lehetett zsákmányolni. A gyalogosokat úgy kellett lasszóval fogni, mivel a gyalogosnak semmi becsülete nem volt.
"1690-es években újratelepült falvait csak azért pusztították el bosszúból, mert oda a Haditanács katolikus sváb parasztokat telepített"
Ennek ellenőrzésére van egy viszonylag egyszerű módszer. Az 1715-ös összeírás (www.arcanum.hu/mol alatt) jól használható egy gyorsvizsgálatra ahhoz, hogy konkrétan (4 évvel vagyunk a harci események befejezése óta), új szervezett betelepülések még nem történhettek (az 1721-esben is meg lehet nézni, az is fent van a neten, ott név nincs, van viszont nemzetiség szerinti hovatartozás megjelölés) pl. Tinnye
"Adózók neve: Stephanus Sörös; Mathias Takacs; Georgius Toth; Stephanus Kocsis; Stephanus Szecsö; Joannes Baranyai; Gregorius Szalai; Martinus Gáll; Joannes Szabo; Georgius Csikai; Andreas Szabados; Andreas Bakonyi; Joannes Kolmár; Stephanus Tökös; Michael Toth; Stephanus Gáll; Stephanus Keleseni; Stephanus Görfi; Joannes Gocza; Joannes Györfi; Michael Györfi; Joannes Hegedüs; Martinus Varga; Mathias Csanko; Gregorius Dallos; Gregorius Pap; Andreas Pap; Andreas Sadonyi; Stephanus Toth; Stephanus Csepregi; Gregorius Luka; Stephanus Fodor; Joannes Serfözö; Stephanus Toth; Joannes Német; Andreas Fazekas; Joannes Gergo; Andreas Toth; Martinus Kotolák; Georgius Halász; Joannes Pindter; Joannes Bottyán; Bartholomaeus Merkovicza; Joannes Kovács; Martinus Toth"
Ez 45 porta. nem tűnik kicsinek, ill. 'megsanyargatottnak'. Kérdés mennyien voltak elötte (Ez már a kiírtott falu, vagy még nem :)) Ha van konkrét infód településre, akkor azt megkeresheted és meggyőződhetsz az állítás valószínűségéről.
Olyan is volt, hogy, mint pl. Jászalsószentgyörgy és Jászladány esetében, hogy két szomszéd falu kétoldalra húzott, s mikor jöttek rekvirálni, a labanc faluban bizony 'nyomot hagytak' a 'Nagyságos fejedelem vitézi' :)
A zenetörténet úgy tartja - ezt olvasom ki a neten -, hogy a Csinom Palkó hiteles szövege egy bizonyos Bocskor János által kéziratban, az ún. Bocskor-kódexben maradt fent, amelyben az énekeket 1716-1739 között jegyezte le (jó lenne pontosan tudni, hogy ezt a dalt konkrétan mikor, mindenesetre a kézirásban való fentmaradás időpontja csak végpontja a keletkezés feltételezett időszakának).
A dallamot pedig a Pálóczi Horváth Ádám 1813-ban kiadott 'Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek' c. kéziratos énekeskönyve 'tartotta fent'.
Ugyanakkor egy nagy műgonddal összeállított zeneműkiadvány, a Kecskés együttes CD-je XVII. század véginek mondja (!) ami így azt jelenti, hogy a dallam igenis létezett már a korábbi felvidéki mozgalmak idején is - tehát tényleg kuruc kori. (feltételezem alaposan utána néztek, elég jól összeállított tematikus CD-ről van szó)
Csanda Sándor irodalom történész szerint a 'Csinom' szlovák eredetű (Či-nom Palkó = Rajta Pali!). A mozgalomban részt vevők etnikai összetétele vegyes képet mutat (egy másik dalban -Erdélyi hajdútánc- román szavak, mondattöredékek mutathatók ki) Forrás. (Dobay Béla sárospataki tanár írása nyomán)
Az ilyen Csínom Palkók, Csínom Jankók (már ha léteztek egyáltalán), bravúros lovassági rajtaütések, az ellenség fővárosa alatt végrehajtott merész könnyűlovas portyák, bátor cselvetések k...a jól mutatnak a történelemkönyvek lapjain, csak az a baj, hogy háborút nem lehet nyerni velük.
Már a XVIII. sz. elején sem lehetett: ahhoz fegyelmezett, a kor színvonalán fölszerelt és kiképzett kováspuskás gyalogság és tüzérség kellett volna, ilyen pedig Rákóczinak nem volt.
Vagy ha volt is, távolról sem annyi, amennyi kellett volna...
Bármilyen kiváló és bátor is volt a kuruc könnyűlovasság, a háború megnyeréséhez borzasztó kevés volt:(((
No látjátok, ezért nem egyértelmű máig sem a kurucok megítélése a magyar történelemben.
Egyik oldalról nemzeti hősök, szabadságharcosok, másik oldalról rabló, fosztogató, a békés parasztságot, polgárságot megsarcoló csőcselék.
Én magam is olvastam olyat, hogy a Budai-hegység 1690-es években újratelepült falvait csak azért pusztították el bosszúból, mert oda a Haditanács katolikus sváb parasztokat telepített.
