Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
"Dokumentálhatóan, én magam használtam először ezt a kifejezést 2000. május 25-én, a Magyarok V. Világkongresszusának nyitókonferenciáján mondott beszédemben. A pillanat ihlete alatt futott ki a számból ez a magyarság-meghatározás, amit a Budapesti Kongresszusi Központot megtöltő háromezer küldött olyannyira megértett, hogy percekig tartó tapssal szakította félbe beszédemet."
Teljesen mindegy, hogy Illyés Gyula mondta-e, vagy nem az idézett mondatot, ő ízig-vérig magyar volt, aki szívén viselte az elszakított magyarság sorsát, és hangot is adott a sorsuk felőli aggodalmának már akkor is, amikor a nemzeti sorskérdésekről, így az elszakított magyarság elnyomott helyzetéről sem, volt illdomos beszélni az akkori kommunista rendszerben. Bárcsak minen magyar úgy viszonyulna az elszakított nemzetrészeinkhez, mint Illyés Gyula...
egészen másra vagyok büszke. olyasvalamire, amihez neked közöd nincs. arra, hogy magyar vagyok, nem vagyok és nem lehetek büszke, tudniillik semmit nem tettem érte, hogy az legyek. pusztán vettem a fáradságot megszületni.
Ha Orbánnak és a Fidesz-KDNP-seknek címzel valamit, akkor ne engem akarj kézbesítőnek, mert közöm sincs hozzájuk.
Egyébként meg mit sírsz a franciákért, németekért meg úgy általában a nyugati hatalmakért? Tudnak magukra vigyázni és kiállni maguk mellett, nem?
Inkább azon háborodnál fel, amit ezek az évszázadok során műveltek hazánkkal: a Német-Római birodalom államalapításunk óta acsarkodott ránk, amit pedig a franciák műveltek velünk Trianonnal, az vérlázító és megbocsájthatatlan.
