A buszos példához pedig annyit mondanék , hogy a busz rendszerébe bejutó fénysugár az előllévő és hátullévő tükörről is "c "-vel verődik vissza az elől ülő és a hátul ülő ugyan olyan hosszúnak látja a buszt csak az álltaluk észlelt frekvenciában tapasztalnak külömbséget .
És végezetül igen, a távolságokat is különbözőnek mérik.. (Leszámítva azt az esetet, ha mindenki a lefektetet mérőrúddal méri mert akkor mindenki azonos hosszat mér..)
Na ez az, amit se NT, se mm nem tudott eddig. Hogy kétféle távolság van. Egy megmaradó, egy függő. De melyiket kérdezted?
Az első villanás hátulról előre 2 sec-nél érkezik, a követők 1 sec-nként követik így onnantól 1 db/sec.. Mivel az elsőt kihagyva 1sec/db-t jeleztél, így pontosítottam...
Nem váltottam ezzel témát..
Nem kérem rajtad számon az abszolút egyidejűséget.. Csupán jeleztem, hogy
ez így van..
A távolság vagy idő, mindegy... A négy kordináta egyike az idő..
Ha rögzítjük, akkor tegyük pontosan: mindenki másképp látja. A busz rendszerén belül a hátsó megfigyelő épp úgy másként, mint az első, vagy a külső megfigyelők mindegyike..
És végezetül igen, a távolságokat is különbözőnek mérik.. (Leszámítva azt az esetet, ha mindenki a lefektetet mérőrúddal méri mert akkor mindenki azonos hosszat mér..)
Az a jó, hogy sohasem ismered el, ha valamiben nem volt igazad, hanem gyorsan témát váltasz;) Először azt mondtad, hogy a fényjelek frekvenciája nem lesz azonos a busz elején és végén. Tisztáztuk hogy egyenlő lesz. Ma azt kérted számon, hogy miért nincs abszolut egyidejűség. Tisztáztuk hogy nem is ígérte senki hogy lenne. Most áttértél a távolságra ("Az már kevésbé, hogy egy definícó szerűen egyenlő távolság irányfüggő."), mi lesz a következő?
Na mindegy, rögzítsük: Igen, a specrel szerint a külső és a belső megfigyelő nemcsak az időket hanem a hosszúságokat is különbözőnek méri (kivéve a mozgás irányára merőlegeseket).
Ugyebár a talpfák rendszerében a két lámpa egyidőben villant a busz elején és végén. A két ferde tükörről visszavert egymás felé haladó fénysugár a talpfák között feleúton találkozik, 0,5 sec-kor. Persze ezalatt a busz előre elmozdult,
0,5c*0,5 sec=0,25 fénymásodpercet. így a fénysugarak a busz hátsó egynegyedénél találkoztak, ha el nem számoltam. Számítsuk ki a találkozásuk helyét a busz rendszerében.
Pl. NT adataiból, vagy önálló számítással a Lorentzből.
Igen, ha a specrelben lenne abszolut idő és abszolút egyidejűség, akkor a külső és a belső megfigyelő is ugyanazokat az eseményeket nevezné egyidejűnek. Mivel azonban a specrelben nincs abszolút idő és abszolút egyidejűség, a külső és a belső megfigyelő nem ugyanazokat az eseményeket találja egyidejűnek.
A gravitációs fizikusok nem tudták a szabadesés ezreléknyi nagyságú eltéréseit sem kimutatni, a részecskefizikusok meg nem tudták még a hidrogén atom szerkezetét sem felderíteni. Így állunk!
Jó isten, hová süllyedünk még... ez már Dulifuli, Holden és magnum56 szintje... teszek még egy reménytelen kísérletet:
A specrelben nincs abszolút idő, ezért az egyidejűség sem abszolút: két esemény, ami az egyik megfigyelő számára egyidejű, az a másik megfigyelő szerint nem egyidejű.
Tudom hogy ez ellenkezik a hétköznapi intuícióval (amit 'józan észnek' és 'logikának' szokás nevezni ebben a topikban), de az elmult száz évben nem talált senki olyan elméletet, amely összevágott volna a kísérleti adatokkal (pl azzal hogy a fény vákumbeli sebessége minden inerciarendszerben mérve ugyanannyi), és megőrizte volna az abszolút időt... próbálkozz hátha neked sikerül..