Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
hallottam határon túliakat nyilatkozni,hogy ők hazájuknak azt az országot tekintik, ahol élnek. Volt ilyen román és szlovák magyar is. természetes állapotnak érezte,hogy van magyarsága is,de lojális ,ahhoz az államhoz, ahol a mindennapjait éli. lehet mondani,hogy nincs felvilágosítva a kérdésben, de ha ő neki így esik jól,akkor nincs okunk vitatni ezt a többes identitását. ettől nem lesz se áruló,se nem szívtelen. ez egy normális állapot.
ahol valaki huzamosabb időt eltölt valahol azt az otthonának érezheti idővel. sokan így vannak ezzel.
az nem igaz,hogy mindenképp cipelnie kell mindenkinek a nemzetiségét. az ember alapvetően élni akar. jól élni. szabadon élni. boldogan élni. ez az első sokaknak.
másoknak meg a nemzetiségük a fontos. nem vagyunk egyformák. bár a saját véleményem,hogy ez utóbbiak,ha túlságosan ragaszkodnak a gyökereikhez, a nemzetiségükhöz ,bár az adott országban már nem érzik magukat igazán jól, akkor saját magukat büntetik leginkább.
ez igaz azokra a határon túliakra, akiket valamilyne módon hátrányok érnek, mert ez is létező valóság.
vannak,akik elmennek, mert neki fontosabb ,h normális életet éljen megkülönböztetés nélkül. van, aki marad, mert neki ez valahol fontos.
meg lehet mind2őt érteni.
egy országban ,mégha nemzetállamként is gondol magára , a többségi nemzetiség szerint az állampolgárok szabadon eldönthetik, hogy milyne mértékben foglalkoznak a nemzetiségükkel. A lényeg, hogy az adott országhoz legyenek lojálisak,ha az Állam is megadja nekik a lehetőséget a szabad életre. Tehát nem a nemzetiség az első, hanem az állampolgárság, mivel az a megfogható realitás a mindennapokban. A nemzetiség akár többségi, akár kisebbségi ennek a kisebb egysége.
Trianon óta nyílván sokkal kevesebb,de azért élnek hazánkban románok, németek stb akik ugyan nem magyar nemzetiségűek, de teljes jogú magyar állampolgárok,a kik vagy itt születtek, vagy ideköltöztek valamikor és azóta ez az ország az életterük. Nem másodrangúak.
Magyarországgal az a baj,hogy az emberek egymással sem lojálisak és a hivatalok sem lojálisak az állampolgáraikhoz részben, nagy részben. ki eldöntheti melyik az igazabb. így nehéz megélni az identitást pozitív módon. Az emberek élnek, túlélnek, érvényesülnek,de miért is legyen meg bennüka közösségi szellem, vagy az országért való feltétlen lojalitás,ha nem érzékelik ezeknek a pozitív hozadékait, míg feléjük elvárás van,hogy legyenek magyarok, legyenek jó állampolgárok...
Bár lehet,hogy akik ilyenek,azok már elmentek ebből az országból nagyrészt. A probléma az,hogy így az ország nem a civilizált emberközpontúbb európai társadalmak felé halad, hanem a despotikusabb keletiek felé.
Ha ez a mentalitás jellemezte a magyarokat ,amit most tapasztalok - gőgősség, kötekedésre való hajlam, felülre nyalás, alulra taposás - is 100 éve és régebben,akkor nem csodálom,ha szétesett az ország és a szomszéd népek nem kedveltek minket, meg úgy senkit nem érdekelt a sorsunk.
Pesszimista is vagyok,mert úgy látom az önkritika is nagyon alacsony szinten áll nálunk. Be vannak szűkűlve az emberek a maguk kis világába és onnan ki se néznek, nem is érdekli őket más azon kivül.
pardon. a bankgassén levő magyar nagykövetséget rabolták ki a derék, magyar nemzeti érzelmű abc-sek. mecsoda kölönbség, mondta annak idején reb menáhem ciceszbajszer, és ő csak tudta.
"Tisztában vagyok a veszteségekkel, de ettől függetlenül tartom, hogy van Trianonnál nagyobb csapás pl. második vh."
Ez csak úgy igaz, hogy világviszonylatban nagyobb károkat okozott, de hazánk viszonylatában egyértelműen a trianoni gaztett volt újkori történelmünk legnagyobb tragédiája. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy egy nemzetgyilkossági kísérletet hajtottak végre a győztesek, amit szerencsére mégis sikerült túlélnünk. Ezenkívül nem mellékes, hogy a II.Vh. bizonyíthatóan az I.Vh. után kikényszerített és "békeszerződéseknek" hazudott diktátumok következménye...
"Értem én, hogy pl. az elcsatolt területeken 3 millió magyar kényszerült egy másik állam fennhatósága alatt élni, de legalább leélhették az életüket, szemben pl. azzal a majd 1 millió magyarral, akik a második vh-ban nem túl kellemes körülmények között meghaltak."
Csak azt felejted el, hogy az erőszakos országdarabolással nemcsak a területek vesztek el a nemzet számára, hanem az a 3.5-4 millió magyar is, akik idegen, ellenséges érzelmű államok uralma alá kerültek. Ezek az államok ugyanis azt a máig tartó soviniszta, magyarellenes politikát folytatják, amelynek célja az uralmuk alá került magyarság fizikai felszámolása.
"Ha lenne lehetőséged visszaforgatni az idő kerekét és meg nem történté tenni valamelyiket, te melyiket választanád?"
Én pl. egyértelműen a trianoni gaztettet választanám meg nem történtté, mert így - feltételezem - a méltányosságot, és az igazságosságot is figyelembe vevő, valós békeszerződések születtek volna, következésképpen II.Vh. sem lett volna...
"...abban a megállapításban, hogy "az a magyar, akinek fáj Trianon", benne van egy olyan nagyfokú szubjektív elem (a fájdalom), amivel vissza lehet élni..."
Vissza lehet élni vele, de szerintem ez egy valóban elhanyagolható csoportra lehet csak jellemző. De szerintem ez is csak akkor jelenik meg, amikor a másik oldal a trianonra emlékezőket lekezelően "trianonozóknak", "melldöngető magyarkodóknak", stb, címkézi...
"Az én értelmezésemben egyébként senkinek nem fáj Trianon, vagy legalábbis nagyon-nagyon kevés ma élő embernek okoz valódi lelki-belső fájdalomérzetet..."
Ez részben igaz, de mint már egy korábbi hsz-emben megemlítettem, ez a majd’ félévszázados kommunista agymosás következménye. Ennek egyik legszélsőségesebb megnyilvánulása, hogy sokan nem is tudnak róla (pl. trianont keverik triatlonnal, stb.), és amiről nem tudunk, ahhoz nem is köthet semmiféle érzés.
Én pl. azon a véleményen vagyok, hogy a trianoni gaztettről igenis mindenkinek tudnia kell, mivel ez is a történelmünkhöz tartozik ugyanúgy, mint a többi történelmi esemény. És ezzel kapcsolatban a magyar kormányoknak már rég el kellett volna indítaniuk egy tájékoztató jellegű programot, amelyben fölhívják a nyugati politika- és közvélemény figyelmét az erőszakkal elszakított magyarság elnyomott, kiszolgáltatott helyzetére, egyúttal támogatásukat is kérve (sőt szerintem inkább követelni kéne) a probléma megoldására, de sajnos még ezt a minimumot sem tették meg...
hát nem nagyon volt más itthon, ugye. a politikai úgynevezett elit jelentős része bécsben dekkolt és könnyed kis bankrablásokkal múlatta az időt ahelyett, hogy küzdött volna, mint tíz farkasboroszlán, mikor küzd.
"a magyar nép az istennek se akarta védeni a hont."
Pedig sok veszítenivalója volt vele.
Egyébként Stromfeld hadserege sikerrel védte - amíg hagyták.
A Rongyos Gárda sikerrel védte volna - ha hagyják (már Csehszlovákiába is betörtek volna).
Tehát ha az akkori vezetés komolyan vette volna a honvédelmet, ma egy nagyobb Magyarországon élhetnénk, talán a teljes országterület a miénk lenne. De ehhez az kellett volna, hogy alaposan tájékoztatják a lakosságot a helyzetről, hozzálátnak a hadseregszervezéshez és fegyverkezéshez, és nem mindenféle vörös kalandorkormányok kerülnek hatalomra, Károlyitól Kunig.
Elolvastam a cikket, és sehol sincs benne szeretett Károlyi-kormányod honvédelemre való felszólítása.
És ahhoz meg eléggé jól ismerlek, ha benne lenne, már rég beraktad volna, de mivel nincs benne, továbbra is marad részedről a mellébeszélés és a hazudozás. Hát megint így jártál kisdobos pajtás!...
hát ha lusta voltál végigolvasni az egész cikket, arról nem én tehetek.
az meg, hogy feszt bizonygatod, miszerint magyarország hűde felkészült, hűde elszánt és hűde erős lett volna az antant elleni harcra, nem kell igazolnom.
egyébként sajnálom, hogy nem tudod, mi fán terem az irónia, de ez se az én problémám.
Persze, hogy beraktál anyagot a Károlyi-kormány propagandájáról, csak éppen nem szerepel benne szeretett kormányodnak az ország fegyveres védelmére való felszólítása. Kértelek is, hogy mutass már rá a belinkelt anyagod azon részére, ahol ez olvasható, de szintén adós maradtál vele.
Helyette tovább zagyváltál és hazudoztál, így most már két kérdést kéne bizonyítanod: mikor állítottam azt, hogy megnyerük az I.Vh-t, és hol olvasható a hivatkozott anyagodban az a rész, ahol a Károlyi-kormány a haza fegyveres védelmére szólít fel, mozgósít, stb.
ejnye, barkuci. hát beraktam a károlyi-kormány propagandájáról egy egészen tisztességes anyagot, nem merted végigolvasni? általános mozgósítás, az őszirózsás forradalom után - hát mondom, hogy meg fogod nyerni az első világháborút, ha így folytatod!
küzdött a fenét. a magyar nép lapított és várta, hogy elmúljon a feje fölül a vihar és élhessen többé-kevésbé úgy, ahogy addig, nem érdekelte, hogy magyar, német vagy török a földesúr, adót mindenképp fizetnie kellett, tökmindegy volt, hogy kinek.
Ha nincs Trianon, akkor valószínűleg második világháború sincs, de ha van is, akkor egy erős országként nem amiatt kellett vona remegnünk, hogy a vörös vagy a barna veszedelem fog eltaposni.
Ha valaki rákos és kiveszik a fél tüdejét nem az a legnagyobb baj, hogy hiányzik a fél tüdeje, hanem hogy rákos.... A bajok alapja, és nem a folyománya !
"Ha lenne lehetőséged visszaforgatni az idő kerekét és meg nem történté tenni valamelyiket, te melyiket választanád?" Ha lenne ilyesmi, a hazaáruló liberálisokat előre börtönbe csuknám még a XIX. században. Ezt már nem tehetjük meg.
Stromfeldet nem Károlyi vagy Kun tartóztatta le, hanem Horthy különítményesei, hogy aztán börtönbe zárják
A tanácsköztársaság bukása után Horthyék semmit sem tettek az óriási területi veszteségek ellen, elfogadták, és ratifikálták a trianoni békeszerződést. És hogyan köszönték meg Stromfeldnek, hogy megszervezte és sikerrel vezette az önvédelmi harcot, aminek bukása a legkevésbé sem rajta múlt? Megfosztották a rangjától, nyugdíjától, rendjeleitől, majd két év és kilenc hónapi börtönre ítélték a tanácskormánnyal való együttműködés miatt.
Viszont már 1921-ben szabadult, ezután raktárosként és magántisztviselőként dolgozott, részt vett a Szociáldemokrata Párt szervezésében. Egy állítólagos kommunista összeesküvés miatt 1923-ban ismét letartóztatták, de féléves vizsgálati fogság után szabadon engedték. Nem volt még 50 éves, amikor 1927. október 10-én elhunyt. Hiába tett meg minden tőle telhetőt a hazájáért, tetteit a Horthy-rendszerben politikai cselekedetekként ítélték meg…
Tudod, az általában úgy van, hogy egyetlen nép sem akar harcolni, ha nem hívják föl a figyelmét a veszélyre! És a Károlyi-kormány sajnos ezt tette! Nem hívta föl az ország népe figyelmét arra, hogy a csehek, a románok és a szerbek megtámadták a hazáját, és hogy ez mekkora veszélyt jelent mindenki számára! Nem rendelte el az általános mozgósítást, amit ilyen esetben azonnal meg kell tennie egy kormánynak, helyette még a hadsereget is leszereltette, sőt, az ország védelmében sebtében felállított Székely Hadosztályhoz is ellenséges érzülettel viszonyult, és egyáltalán nem támogatta.
Ami pedig azt a "pártocskát" illeti, amely az agitátorai által korábban még hadseregbomlasztó tevékenységet folytatott, és populista demagógiával butította a jónépet, pár hónap múlva hatalomra került, és minő "érdekes", azonnal hadseregtoborzásba- és szervezésbe kezdett. De hát ez a "pártocska" ugye mozgósított, propagandát fejtett ki, amiben felhívta az ország népét a veszélyre, és haza védelmének szükségességére, nahát, még ilyet! (persze az más kérdés, hogy nem a hazát féltették a komcsik, hanem a hatalmukat), és ezeknek meg is lett az eredménye: április vége felé már kb. 100 ezer ember állt fegyverbe. Az megint más kérdés, hogy a már ismert okok miatt a Vh. morális válságba került és bomlásnak indult, de tudod ilyen egyszerű ez! Ha mozgósítasz, felhívod a figyelmet a veszélyekre, akkor van eredmény, ha semmit sem teszel, akkor meg nincs!...
Tisztában vagyok a veszteségekkel, de ettől függetlenül tartom, hogy van Trianonnál nagyobb csapás pl. második vh.
Gazdaság és geopolitika ide vagy oda, ha a nemzet egy ekkora része fizikailag megsemmisül (értsd: meghal), annál nagyobb csapás nem érheti az adott közösséget. Értem én, hogy pl. az elcsatolt területeken 3 millió magyar kényszerült egy másik állam fennhatósága alatt élni, de legalább leélhették az életüket, szemben pl. azzal a majd 1 millió magyarral, akik a második vh-ban nem túl kellemes körülmények között meghaltak.
Ha lenne lehetőséged visszaforgatni az idő kerekét és meg nem történté tenni valamelyiket, te melyiket választanád?
Károlyi és Kun arról tehetnek, hogy a Stromfeldhez hasonló tehetséges és a hazát féltő hadvezérek, katonák, politikusok, vezetők, közemberek nem nyerhettek nagyobb teret és az ország nem harcolhatott úgy magáért, mint pl. a törökök Kemál Atatürk vezetésével.
Érdekes, hogy a magyar nép addig 1000 éven át mindig küzdött, harcolt az országért, amikor meg 1918-19-ben olyan sosem látott kataklizma fenyegette, hirtelen senki nem akart részt venni a honvédő háborúban.
Talán örültek annak, hogy szétesik az ország és a kertek alatt államhatár lesz vagy a rokonság egy másik ország lakója kénytelen lenni?
