Keresés

Részletes keresés

tnsnames.ora Creative Commons License 2008.08.17 0 0 146
[**** INFORMATIKA ****]

Nem semmi...

http://index.hu/tech/szoftver/mogo1046/
Először nyert számítógép góban
eref Creative Commons License 2008.07.18 0 0 145
Akkor jó. A K617 kiadónak van egy ilyen sorozata, elég sok megvan belőle. Ezeken helyi vagy legalább mediterrán (Garrido) muzsikusok játszanak.
Előzmény: tnsnames.ora (144)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.07.18 0 0 144
Nekem nagyon bejön, mindenféle szempontból.
Azóta a sorozat második albumát is meghallgattam.
Előzmény: eref (143)
eref Creative Commons License 2008.07.15 0 0 143
"nehéz kapcsolnom fejben Latin-Amerikát és a barokkot"

Pedig érdemes! Nagyszerű dolgok születtek e kapcsolatból! (Hogy egy angol előadó mennyire képes ezt a világot hitelesen tolmácsolni, azt nem tudom.)

Előzmény: tnsnames.ora (141)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.07.13 0 0 142
[****ZENE****]
Nagy gyengém a zenei videók. Viszont, sajnos, kevés van a piacon is belőlük, ha van is irreálisan drágák, vagy nem az én műfajomat játsszák, vagy nem számomra nem szimpatikus előadók adják elő, vagy rosszul van fotografálva/megrendezve. Alig-alig van minden szempontból _jó_ videó (számomra).
Ezért is hajkurászom őket. :o)

http://www.musicweb-international.com/classrev/2005/nov05/Mozart_Requiem_bohm_004400734081.htm

Ez a fenti DVD (divx-változata) egy megdöbbentő kivétel.

Mozart Requiem, vez.:Karl Böhm & nagy 'négyes': Gundula Janowitz-szoprán,
Christa Ludwig-mezzoszoprán, Peter Schreier-tenor, Walter Berry-bass.

Karl Böhm sose tartozott kedvenceim közé, igazán jó felvételére nem emlékszem most, viszont egy borzalmasra (Schubert: Nagy C-Dúr szimfóniájára igen). Mozart-összes szimfóniáját is végighallgattam vele egyszer annó (kottából együtt ráadásul), nem volt rossz, de nem hozott lázba sem. Itt viszont kivételesen és fantasztikusan meg tudta mutatni Mozart zseniális művének szépségeit. Mind hangzásban, mind tempót illetően, mind lelki síkon.
Az egyetlen furcsaság a vezénylési módja volt számomra, de hát én akartam videón megnézni, így nem lehet egy rossz szavam sem.

A négy énekes így együtt volt szintén a Karajanos (egyik) Beethoven Missa Solemnis felvételen is, ami máig kedvencem a művet illetően. Peter Schreiert karmesterként is nagyon szerettem, bár néha hihetetlenül, tán túlzottan is, gyors tempói voltak.

A kórus fantasztikusan szólt, érdekes volt látni 37 évvel ezelőtti női és férfi arcokat (a felvétel 1971-es) Egészen más világ... (Nekünk vasfüggőny mögötti, miközben én épphogy beiratkoztam az általános iskolába, ahol az osztályfőnök tanító néni talán épp a felvétel napján épp seprűvel kergetett az osztályteremben, annyira rossz voltam)

A helyszín is zseniálisan lett kiválasztva a felvételhez: Bécsi Piarista Templom.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.07.06 0 0 141
http://www.hyperion-records.co.uk/al.asp?al=CDA67380&f=ex%20cathedra

New World Symphonies - Ex Cathedra, Jeffrey Skidmore (conductor)
01 Hanacpachap cussicuinin [4:00] Anonymous - traditional
02 Missa Ego flos campi Juan Gutiérrez de Padilla (1590-1664) - Movement 1: Kyrie [2:04]
03 Missa Ego flos campi Juan Gutiérrez de Padilla (1590-1664) - Movement 2: Gloria [3:37]
04 Xicochi conetzintle [2:02] Gaspar Fernandes (1570-1629)
05 Missa Ego flos campi Juan Gutiérrez de Padilla (1590-1664) - Movement 3: Credo [6:20]
06 Los coflades de la estleya [5:21] Juan de Araujo (1648-1712)
07 Missa Ego flos campi Juan Gutiérrez de Padilla (1590-1664) - Movement 4: Sanctus and Benedictus [1:44]
08 Versa est in luctum [5:26] Alonso Lobo (c1555-1617)
09 Missa Ego flos campi Juan Gutiérrez de Padilla (1590-1664) - Movement 5: Agnus Dei [1:38]
10 Salve regina [12:25] Hernando Franco (1532-1585)
11 Qhapaq eterno Dios [1:23] Anonymous - traditional
12 Ut queant laxis [4:09] Juan de Araujo (1648-1712)
13 Missa San Ignacio Domenico Zipoli (1688-1726) - Movement 1: Kyrie [4:20]
14 Missa San Ignacio Domenico Zipoli (1688-1726) - Movement 2: Gloria [10:01]
15 Convidando esta la noche [3:57] Juan García de Zéspedes (1619-1678)


Gyönyörűségesen szépségesen szép album, léleksimogató és -vígasztaló zenével. Hiányos műveltségemből eredően nehéz kapcsolnom fejben Latin-Amerikát és a barokkot, de a zene maga eliminálja az ilyen problémákat. :o)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.07.03 0 0 140
[***INFORMATIKA***]

Az index.hu pályafutása során talán a legjobb cuccát hozta össze egy olyan témában, ami közérdeklődés tárgyát képezi. Egyúttal szépen megmutatta a web2 előnyeit is. Igazi informatikusi csemege a szövegelemzés és konklúzió-levonás. Tanulságos a fórumban kialakult vita is.

Van a fő cikk:
Teremtés, intelligens tervezés, vagy evolúció?
http://index.hu/tudomany/kre230608/

Van a materialista oldalas - MTA, Kampis György interjú A tudás nem demokratikus http://index.hu/tudomany/kamp080701/
Azzal a legeglatánsabb állítással, miszerint hiba leülni a másik oldallal egy asztalhoz

Van az ID-oldalas - Tasi István interjú
Legódarabkákból épült a kacsacsőrű emlős http://index.hu/tudomany/tasi080701/

Van egy szavaztatás és fórum, blogként
Hisz ön az evolúcióban?
http://index.hu/tudomany/blog/2008/07/02/hisz_on_az_evolucioban/
70% - hisz az evolúcióban
16% - hisz a teremtésben
13% - hisz az intelligens tervezettségben.
Csak az egyikre lehet szavazni, viszont valahogy a Teremtés-oldalról nem készült interjú senkivel. Innen nézve a 16% is szép. ;)

Az én aktuális költői kérdésem: radiobutton vagy checkbox a korrekt vezérlőelem szavazáskor? ;) Az eldöntendő kérdést megválaszolni 'könnyű'; a megindokláshoz, szerintem, már egy könyv megírása kell, azon felül, hogy már könyvtárnyi irodalom van a témában. Hiszen csak kiindulásként is páronként külön-külön oda-vissza kell elemezni a témához való hozzáállást.

Azok már csak "apró" kérdések, hogy ...

- mennyire lehet az egészről a politikát, a lobbizást, egyáltalán Amerikát leválasztani?

- miből lehet és kell legyen iskolai tanítási anyag? Az evolúció és hittan már belül van. És az ID-vel mi (legyen) a helyzet?
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.07.01 0 0 139
BTW: nincs ázsiai előadó, akire szívesen tudnék gondolni, aki most pozitív kontextusban az eszebejutna. :o(

Legrégebbről Kobajasi Ken-Ichiro(?) '73-as első vagy második magyar karmesterveseny győztesét ismerem (szerintem tök érdemtelenül nyert a második Medveczky Ádám elött), egy Richard Strauss lemeze is megjelent a HUngaroton gondozásában.

Legfrissebb negatív élményem Seiji Ozawa Orff Carmina Burana DVD-je. Valami káprázatos mennyire érzéketlenül hajtja túl tempóilag, meg szünet-elminimálásilag például rögtön a nyitótételt. Azok a szünetek nem véletlenül vannak, a csend is tud "beszédes" lenni.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.07.01 0 0 138
[****ZENE****]
http://www.amazon.ca/Hummel-Piano-Works-Vol-2/dp/B00003A9NW
http://www.cduniverse.com/productinfo.asp?pid=7549579&style=classical

http://en.wikipedia.org/wiki/Johann_Nepomuk_Hummel
http://www.fidelio.hu/hvkcikk.asp?id=397&k=2

A tehetséges és visszafogottságában is vonzó Giuliana Corni kisasszony - mint kiderült - pár éve derekas mennyiségben kezdte felívelni CD-re Johann Nepomuk Hummel (1778-1837) zongorára írt darabjait.

A szerző egy igazi kismester, bár biztos régen is, ma is sok kritikusa volt/van. Kiváncsi lennék, mint gondolt magában legbelül nyolc évvel fiatalabb konkurenséről Beethoven, akivel amúgy 49 éven lehetett módja találkozni. Monjduk Diabellit rendesen kifigurázta híres és zseniális grandiózus variáció-sorozatában. (Persze ahhoz megfelelő előadó is kell, hogy a humora a dolognak át is jöjjön)

Hummel tanult Haydnnál, Mozartnál, sőt Salierinél, de Clementinél, Albrectsbergernél is. Mozarttal a Varázsfuvolás Schikaneder Szinházban ismerkedett meg, ahol apja dolgozott. Hummel növendékei: Czerny, Hiller és társai, akiket a zongorázni tanulók jól ismerhetnek, etüdjeikről, zongoraiskoláikról.

Én bevallom nagyon szeretem őt, akár a tán leghíresebb híres Op.11-es Esz-dúr rondója (Jandó Jenő is, Cziffra Görgy is zseniálisan játssza), akár a szintén Esz-dúr trombitaversenye (nem semmi főtémája van a harmadik tételnek) révén, de szívesen gondolok a Beethoven-Szimfóniák négykezes zongorás átirataira is; sajnos nekem csak a 9-dik van meg ebből a sorozatból. Nálam az abszolút csúcs az a-moll zongoraverseny. Amit a zongoristának kell produkálni az első de főleg a harmadik tétel utolsó öt percében, az már minden irracionalitáson túl van. Mai napig szoktam fütyülgetni magamnak, annyira a véremmé vált. :o) Sajnos per a mai napig nincs meg nekem digitális formában -> ha jól emlékszem a Naxos ugyan kiadta, de az e-l-v-i-s-e-l-h-e-t-e-t-l-e-n előadás volt az ázsiai zongorista interpretálásában. Lemezgyűjteményem féltve őrzött darabja a szlovákok kiadta ősi recsegő-ropogó LP, ahonnan ismerem a versenyművet.

Ami viszont az igazán megdöbbentő; Hummel Op.109-es Rondo Brillanteje. A főtémája zseniális átfedésben van Mozart híres K475-ös c-moll szonáta nyitótételének témájával. Nem akartam hinni a fülemnek, amikor meghallottam, amúgy azonnal be is ugrott. :o)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.06.29 0 0 137
[****ZENE****]

Igazi gyerekkori öröm töltött el, majdhogynem megkönnyeztem, amikor beleszaladtam az alábbi albumba:
http://www.emusic.com/album/Mozart-on-Stein-vis-%C3%A0-vis-Mozart-on-Stein-vis-%C3%A0-vis-MP3-Download/11132419.html

Mozart négykezes 'zongora'-művek, csembalón és fortepianón. Imádom ezeket a műveket, műfajilag is (Beethoven is, Schubert is nagyot alkotott benne), és természetesen Mozart szerzeményeit, legyen szó négykezesről, kétzongorásról, ~versenyműről(K365, K242).

Közülük a Mozart négykezes darabokat ismertem meg legkorábban a zseniális Kocsis-Ránki felvételeken. (Ott csak a legelső K19d-t szólt csembalón). Az persze egy örök kérdés, hogy hogyan érdemes hangszert választani (csembaló, fortepiano, zongora). Nekem minden jöhet, még ha tudható is, hogy a későbbi Mozart-darabok semmiképpen nem csembalóra íródtak. Nem tehetek róla, nekem istenien szólnak. :o)

Az albumról: nincs jobb szó, abszolút tökéletes. Elementáris erejű, energikus, sodró lendületű, mégis abszolút autentikus (az én fülemnek). Abszolút örömzenélés, hallhatóan, nagyon élvezték a - a nem mellesleg nagyon tehetséges - muzsikusok mind a darabot, mind a felvételt. Andreas Staier a nagyobb név, neki rengeteg albuma van (van egy Salieris is :o), de a hölgy is nagyon ott van a szeren.

Alig várom a másik két közös albumuk is meglegyen - pláne, hogy az egyik közülük Soleres Fandangós :o)
http://www.emusic.com/album/Hamburg-1734-Hamburg-1734-MP3-Download/11092833.html
http://www.crotchet.co.uk/2564696465.html
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.06.28 0 0 136
Újabb izgalmas, kellemes meglepetést okozó, fiatal és csinos csembalista hölgyet sikerült megismernem, Carole Cerasi személyében. Van saját honlapja, de pont azt a legfrissebb cd-jét nem tartalmazza (Bach: Angol szvitek), ami oly nagy hatást gyakorolt rám).

Nem semmi az életrajzának első mondata, szabad fordításban, kb.: Svédországban született török, szefárd zsidó szülői vonalon, elsőként franciául tanult meg, és Londonban él 1982 óta. Amúgy Kenneth Gilbert (akit amúgy én kevésbé komálok) szúrta ki magának, és hívta meg legfiatalabbként egy kurzusára.

Már a Möller-kéziratos CD-je is nagyon jó, remek műsorral, bár a nyitó Bach BWV 912-es D-Dúr toccatája nem sikerült tökéletesen feszesre az én fülem szerint. Tempója, felfogása, hangzásvilága viszont tökéletes. Csodálatos hangszeren, csodálatos zene... :o)

Az Angol szvitek viszont már ajánlott kategória nálam. :o)

http://www.carolecerasi.com/biography.php
http://www.carolecerasi.com/discography.html

Bach: English Suites / Carole Cerasi CD - Import
http://www.cduniverse.com/search/xx/music/pid/7474708/a/Bach+English+Suites+%2F+Carole+Cerasi.htm
http://www.hbdirect.com/album_detail.php?pid=999916
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.06.22 0 0 135
[****ZENE****]
Tökre megfeledkeztem erről a topikról :o)

1.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=80181743&t=9030588
Tegnap sikerült divxben megnéznem az alábbi cuccost, 01:46 terjedelemben, imponáló műsorral.

http://www.amazon.ca/Art-Piano-Donald-Sturrock/dp/product-description/B00004UF01

Jó volt a nyitány, Beethoven apaszonáta nyitó-tételét jópár pianista játszotta láncban egymás kezéből kikapkodva a taktusokat. :o) Sokszor sokat muttaták a zongoristák kezét "akció közben", olykor lassítva is :o), de volt olyan is ahol szinte csak headbangelést mutattak, vagy olyan, ahol csak képi anyag volt, hang semmi.

Amin pozítive elaléltam a gyönyörűségtől, az Horowitz Carmen-variációi voltak, háromszor is megnéztem egymás után, nem akartam elhinni, hogy ilyen létezik. A végén maga Horowitz is elégedett volt saját interpretációjával. :o) Jó volt Backhaust is látni. Tetszett még a filmből Cziffra György, Arturo Benedetti Michelangeli, Ignaz Jan Paderewski, Josef Hofmann játéka.

Nekem negatív szenzáció volt Szvjatoszlav Richter a borzalmasan feltúrbózott Chopin forradalmi etüdjével. Ugyanezért nem tetszett Gilels-szel a Op23/5-ös g-moll Rachmaninov-prelüd. Arrauval most sem sikerült megbarátkoznom. Nekem Gould sem jött be annyira, de az legalább érdekes volt.

Ami még eszembe jutott: érdekes volt hallgatni Vásárhelyi Tamást, meg Kocsis Zoltánt angolul beszélni régi nagy zongoristákról.

2.
http://www.arkivmusic.com/classical/album.jsp?album_id=190587

Káprázatos, nagyon kedvemrevaló kiadvány a fenti linken található album.

Köztudomású, hogy két verzió is létezik az Arles-i lányka zenéjéből. Az eredeti kísérőzene-verzió és a szvit-változat (I., II.). Én úgy emlékszem ez utóbbi(aka)t Bizet nem egyedül követte el, de most hirtelenjében nem találtam a Google-ben erre vonatkozó utalást.

Farandole (II.szvit zárótétel), ugye, régről nagy-nagy kedvencem, és azt is többször ecseteltem, hogy a nagyon nehéz jól interpretálni a két egymástól jelentősen eltérő zene anyagot tartalmazó tételt (pláne, amikor a két anyag együtt szól). A szóbanforgó fenti kiadványon eddig általam még sose hallott felfogásban hallottam a tételt, és azonnal a szivembe zártam.

És nagyon jó volt végre hallani az eredeti kísérőzene verziót is.

tnsnames.ora Creative Commons License 2008.04.13 0 0 134
[****INFORMATIKA****]

Kampis Györggyel van két interjú itt az indexen:

'A science fiction motivált' I-II:
http://index.hu/tudomany/kampis7559/!1
http://index.hu/tudomany/kampis7559/!2

Az emberek nem szeretnek bonyolult világban élni
http://index.hu/tudomany/kampis0525/
Előzmény: tnsnames.ora (133)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.04.13 0 0 133
[****INFORMATIKA****]
Megtalált mostanság egy érdekes téma: Intelligens tervezettség (Intelligent Design=ID). Most jelent meg egy magyar nyelvű könyv a témában, pont ugyanevvel a címmel. Egy matematikából és filozófiából PhD-zett figura, bizonyos William A. Dembski, aki a téma központi alakja, írta a könyvet.
http://www.fo.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto_1/tarsadalomtudomany/intelligens_tervezettseg_hid_a_tudomany_es_a_teologia_kozott

A téma már induláskor azonnal két részre bontható. Egy 'tudományos' és egy 'politikai' részre.
Az elöbbi rész azt feszegeti, hogy bizonyítható-e, ha igen hogyan, maga az alap ID-tétel -> matematikai, formállogikai és információelméleti eszközökkel.
Az utóbbi rész - jelenleg és elsősorban az USA-ban - egy bírósági perekkel megtüzdelt lobbizás (amit keresztény konzervatívok kezdeményeznek), hogy a témát (istenérvek) lehessen tanítani Darwin ellenében.

(Ez utóbbi is lehet érdekes, de szerintem külön topik, én legalábbis _következményként_ tekintek rá: számomra elsősorban és mindenekelött az eredeti alapkérdés az izgalmas.)

Az alapfogalmakról, magyarul:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Intelligens_tervez%C3%A9s

Az álláspontok bemutatásáról, egy érdekes és jól összefoglalt, magyar nyelvű cikk:
http://www.antennamagazin.hu/2006-03/21-id.html

Nemcsak magyar nyelvű könyv jelent meg, hanem már a Mindentudás Egyetemén is előkerült a téma (elsőként az ellenzők szemszögéből)
http://www.mindentudas.hu/kampisgyorgy/index.html

A vitáról magyarul:
http://criticalbiomass.freeblog.hu/categories/ERTEM-vita/

A vita egyik központi angol webhelye:
http://talkorigins.org

A polémia - nagyon leegyszerűsítve - arról szól, hogy ha _nem tudjuk_ hogyan keletkeznek a villámok, akkor milyen feltételek mellett mondhatjuk, hogy Zeusz dobálja őket.

A legnagyobb központi probléma/'fegyver' meg, az ID másik központi figurája, Behe -> logikailag helyesen levezetett egyszerűsíthetetlen komplexitása, jó feltételezésekre/kiindulási pontokra épül-e.
Az egyszerűsíthetetlen komplexitás olyan szerveződést jelent, ami csak akkor képes működni, ha már minden része együtt van. Magyarázatként az egérfogó példáját hozza: egyszerű szerkezet, de ha bármelyik részét elvesszük, már nem egérfogó többé. Behe több organizmus (például a coli bacilus) esetében levezeti, hogy valójában egyszerűsíthetetlen komplexitás jellemző rájuk.
Az egyszerűsíthetetlen komplexitásra az evolucionisták egyik ellenérve, hogy más funkcióban is kialakulhatnak egy organizmusnak azok az alkotóelemei, amelyek később egy egyszerűsíthetetlennek tűnő egységgé állnak össze.

Dembski egy formális folyamatot határozott meg annak megállapítására, hogy egy adott konfiguráció tervezett-e:
Dembski szerint az intelligencia jellegzetes nyomokat hagy maga után, ezeket ő „specifikus komplexitásnak" nevezi. Egy eseményre akkor jellemző a specifikus komplexitás, ha kontingens, tehát nem szükségszerű, komplex, tehát véletlenszerűen nem megismételhető, és ha specifikus abban az értelemben, hogy saját, független mintákkal rendelkezik. Dembski evolucionista kritikusai arra figyelmeztetnek, hogy a szükségszerűség, véletlen és tervezettség fogalmai nem zárják ki egymást az evolúció elméletében, hanem épp hogy egymásba épülnek.
Dembski a termodinamika törvényeire hivatkozva azzal érvel, hogy az univerzumban a komplexitásnak természetes módon csökkennie kellene, a bonyolult organizmusok kialakulása ezért nem lehet természetes folyamat. Vitapartnerei erre azzal vágnak vissza, hogy zárt rendszerekben valóban ez lenne a helyzet, nyílt rendszerekben azonban, mint amilyen a Föld is, az entrópia természetes módon csökken.

Ő egy formális folyamatot határozott meg annak megállapítására, hogy egy adott konfiguráció tervezett-e. Szerinte az intelligencia jellegzetes nyomokat hagy maga után, ezeket ő „specifikus komplexitásnak" nevezi. Egy eseményre akkor jellemző a specifikus komplexitás, ha kontingens, tehát nem szükségszerű, komplex, tehát véletlenszerűen nem megismételhető, és ha specifikus abban az értelemben, hogy saját, független mintákkal rendelkezik.
Dembski a termodinamika törvényeire hivatkozva azzal érvel, hogy az univerzumban a komplexitásnak természetes módon csökkennie kellene, a bonyolult organizmusok kialakulása ezért nem lehet természetes folyamat. Vitapartnerei erre azzal vágnak vissza, hogy zárt rendszerekben valóban ez lenne a helyzet, nyílt rendszerekben azonban, mint amilyen a Föld is, az entrópia természetes módon csökken.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.25 0 0 132
[****INFORMATIKA****]
http://index.hu/gazdasag/magyar/pszch080325/
Január óta a munkaügyi ellenőrök azt is vizsgálhatják, a munkaadó nem alkalmaz-e pszichoterrort a dolgozói ellen. A szakszervezetek szerint nagyon sok magyar munkahely súlyos stresszforrás, ennek kiváltója többek között a teljesítménykényszer, a túlmunka, a pihenőidő és a szabadság megnyirbálása, a munkabér nem időben történő kifizetése vagy az, hogy a beteg ember nem mer elmenni táppénzre.


Hát ez a fenti nem semmi egy cikk; érdemes elmerengeni felöle mindenkinek, akit érint.
Egyszerre bír komoly valóságalappal az én tapasztalatom szerint is, másfelöl komoly kétélű fegyver, amit lehet tisztességtelenül is forgatni.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.20 0 0 131
A másik új felfedezésű nagy kedvencemmé váló kantáta-kórusom: Nun komm, der Heiden Heiland-BWV 62 (1.tétel)
Amellett, hogy szerintem óriási telitalálat mindenféle vonatkozásban (korál-téma, hangszerelés, kórushangzás, kidolgozási mélység etc.), mostanság rám jellemző hangulatomnak kiváló táplálója.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.19 0 0 130
[****ZENE****]

Bach örök, és mindig is fog tudni meglepetést szerezni! :o)

Most éppen egy Bach-kantáta majd öt perces nyitókórusát hallgatom, Helmuth Rillinges Bach összesről, ki tudja hányadszor (miután kétszer is(!) végighallgattam mostanság a kantáta-kórusokat & -korálokat -> amik, btw, nincsenek kevesen, összjátékidejük: 23.3 óra).
Liebster Gott, wann wird ich sterben BWV 8. Egyszerűen hihetetlen, hogy Bach fantáziájának ennyire ne legyenek határai, hogy még ilyen - későbbi századoknak is dicséretére váló - éteri zene is meg tudott szólalni benne. Minden képzeletet felülmúl, nem lehet vele betelni -> a fafúvósok lágy gomolygó összjátéka a vonósok lágy pizzicatószerű játékával megtámogatva, egyszerűen fenséges.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.16 0 0 129
[****INFORMATIKA****]
Valahogy úgy érzem az Agent Portálos cikkek sokkal jobban vannak megírva (pl.: sokkal konkrétebben, sokkal kevesebb pontatlansággal), mint a Webisztánosak.

Itt egy újabb Webisztános post. Ami megint nagyon érdekes témát feszeget, de ismét csak nagyon slendriánul. Ráadásul csak annak kitalálása is nehézkes, hogy mi volt a post célja, ahogy Zak is, Atléta is rámutatott a kommentekben. Csak azért írom ide a linket, mert nagyon jó kommentek is vannak, és így már azért érdemes az egész cucc a figyelemre.

http://webisztan.blog.hu/2008/03/16/keptelenseg_ismeretlen_emberrel_csetelni
Előzmény: tnsnames.ora (128)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.16 0 0 128
[****INFORMATIKA****]
Egy érdekes cikk itt az indexen.

http://index.hu/tech/szoftver/fordit738/
Gép fordíthat az EU-s Bábelben - METIS II | 2008. március 16., vasárnap 11:49

"Az Európai Unió huszonhárom hivatalos nyelve azt eredményezi, hogy a lehetséges fordítás-párok száma 253. A hamisítatlan nyelvi Bábelben a folyamat automatizálása tűnik kézenfekvő megoldásnak. "

A magyar nyelv esetén meg fognak vele küzdeni rendesen. ;)
Azt viszont azért gondolom, hogy az ilyen szövegbányászati módszereknek óriási perspektívájuk van hosszabb távon ezen a téren is.
Ha egyaránt uniformizálni kell indoeurópai és nem indoeurópai nyelvekre (lásd ugye: magyar) a cuccot, akkor a szabályalapú módszernél mindenképp ígéretesebbnek látszik.
Az viszont elég szomorú, hogy kétnyelvű korpuszok terén ennyire karcsú a helyzet a petabyte-ok világában.
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.08 0 0 127
[****INFORMATIKA****]

http://webisztan.blog.hu/2008/03/07/latni_a_vilag_legjobb_munkahelyet

A commentek között van nagyon érdekes is. A kedvencemet, muszáj idemásolni, annyira elgondolkodtató:



Maro · http://partylead.com 2008.03.07. 21:46:54

Egyebkent szerintem az ilyen elit cegek mint a Google nem teljesen jol veszik fel a munkaerot itt kelet-europaban.

Ahhoz vannak szokva, hogy Stanford/MIT/Caltech/Berkeley mernok szakokrol vesznek fel embereket, ami statisztikailag azt jelenti, hogy jo esellyel 1. okosak/kreativak Knuth ertelemben, 2. jo programozok/mernokok Carmack ertelemben.

Bovebben, 1. az aki erti miert jobb az O(logn) az O(n)-nel es ki is tud talalni olyan algoritmust, 2. az aki villamgyors XML parser-t tud irni nagyon szep architekturaval/koddal. (Meg bovebben: "A good scientist is a person with original ideas. A good engineer is a person who makes a design with as few original ideas as possible. There are no prima donnas in engineering." - Freeman Dyson)

Itt nalunk nincsenek jo egyetemek, igy csak az 1. pontot tudjak beloni azaltal, hogy OKTV/Diakolimpia-szeru embereket vesznek fel. De ez nalunk baromira nem garancia a 2. pontra, sot, az en ismeroseim kozott a ketto viszonylag ortogonalis.

(Nalunk mennyire jok az egyetemek? Pl. egy BME-Info diploma statisztikailag csak arra garancia, hogy erti mi a kulonbseg O(logn) es O(n) kozott, legyartani nem feltetlenul tudja, 2. pontra pedig semmit nem jelent. Sot, helyette olyan hulyesegekkel tomik az ember agyat, mint Jackson-diagramok & PRINCE metodologia.)
Előzmény: tnsnames.ora (126)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.07 0 0 126
[****INFORMATIKA****]
Mindig is nagyon érdekelt, hol, mikor, hogyan érdemes munkaerő- és/vagy megélhetési-típusú aktivitást kifejteni. Itt ebben a topicban is adtam már ennek jelét. Na jelent meg ma egy érdekes cikk.

Google, mint munkahely
http://webisztan.blog.hu/2008/03/07/latni_a_vilag_legjobb_munkahelyet
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.03.04 0 0 125
[****ZENE****]
Jobban utána kéne járni, hogy mennyire autentikus de legalábbis életszerű, hogy egy kantáta nyitó Sinfonie-tétele Bach híres d-moll zongoraversenyének BWV 1052 1.tétele legyen uszkve 9 percben (orgonára és zenekarra hangszerelve).
Mindenesetre a Helmuth Rillinges nagy 171 CD-s Bach-összkiadás BWV 146-os kantátájánál - Wir Müssen durch viel Trübsal - megesik a csoda.
És akkor már legalább monumentálisat szól... :o)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.26 0 0 124
A kérdéses Showder-részletben volt még egy - számomra - érdekes infó.
A matuzsálemi kort megélő Stradivarinak 2000 hangszert tulajdonítanak, míg a mi magyar hangszerkészítőnk 150 hangszernél tart. Mondjuk, ha lantcsembalókat épít, akkor ne csodálkozzunk, hogy elmaradásban van. Talán csak az orgonaépítőknek van nehezebb dolguk Stradivari lekörözésében. :o)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.26 0 0 123
Köszi!
Nem semmi. Egy kicsit mellbeverő infó.
BTW: Érdekes pálya lehet hangszertörténésznek lenni.
Előzmény: PETYUS (122)
PETYUS Creative Commons License 2008.02.26 0 0 122
Előzmény: tnsnames.ora (120)
eref Creative Commons License 2008.02.26 0 0 121
Vonószongora.
Előzmény: tnsnames.ora (120)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.26 0 0 120
Na így már én is értem... :o)

Viszont ezt nem értettem, pedig szeretném:
"Ennél is érdekesebb kísérlet lenne megépíteni egy "Geigenwerk"-et."
Előzmény: PETYUS (119)
PETYUS Creative Commons License 2008.02.25 0 0 119
> mi 'poén' van egy olyan csembalóban ...

Hát a poén. Hogy ha már egyszer a húrozat és a plektrumok anyagából kifolyólag lantszerű hangja van, akkor legyen már a formája is lantszerű. Meg állítólag van valahol egy régi rajz, ami egy ilyenféle hangszert ábrázol, amiből arra következtetett valaki, hogy vagy létezett ilyen hangszer, vagy nem. ;O)
Ennél is érdekesebb kísérlet lenne megépíteni egy "Geigenwerk"-et.
Előzmény: tnsnames.ora (118)
tnsnames.ora Creative Commons License 2008.02.25 0 0 118
Szia Petyus! :o)
Igen ő volt a hangszerkészítő, és ő maga állította. Nem azt, hogy nincs több lantcsembaló, hiszen nekem is van ilyen hangszeres felvételem, hanem, hogy ilyen kategóriájú nincs több. Érdemes lenne megnézned az egész Showder-részletet (talán rajta van/lesz a youtube-on is), nem mindennapi csemege volt.

Egyébként a témánál maradva, konkréten nem igazán látom át a jelentőségét a hangszernek, szemben mondjuk egy másik ritka hagszerrel a baritonéval, noha mindkettő kiment a divatból. A lantét értem, a csembalóét is értem, of course, de mi 'poén' van egy olyan csembalóban, aminek a teste egy lant: amit ráadásul marha nehéz lehet megépíteni.
Előzmény: PETYUS (117)
PETYUS Creative Commons License 2008.02.25 0 0 117
> állítólag ez az egy van jelenleg a világon

Ezt ki állította?
A hangszerkészítő nyilván Romanek Tihamér volt, de neki ez már nem az első ilyen hangszere, és remélhetően nem is az utolsó.
Előzmény: tnsnames.ora (115)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!